„Nem szerencsés, ha a diákok a ChatGPT-vel íratják meg a dolgozatukat, mert akkornem alakul ki bennük az a képesség, ami segíti őket a strukturált gondolkodásban. Az nem baj, ha a gépek segítségére hagyatkozunk, de az alapok megtanulása nem kikerülhető” – emelte ki Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, akivel a tanulókat érintő változásokról is beszélgettünk.

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

Sokan attól tartanak, hogy mire diploma kerül a kezükbe, a gépek miatt már nem is lesz munkájuk. Másik oldalról rendre szóba kerül az is, hogy az MI miatt éppen hogy kényelmesebb lesz az élet, hisz a hatékonyság növelése miatt a munkanapok száma is kevesebb lehet. Hol az igazság?

Emlékszem, gyerekkoromban még hatnapos volt a munkahét, sőt a szülőktől hallottuk, hogy volt idő, amikor vasárnap is dolgozni kellett. Ha képesek vagyunk hatékonyabbá válni, akkor természetesen van realitása a négynapos munkahétnek.

Ezt a rendszert az osztrákok akár már most is bevezethetnék, hisz jelenleg is annyi munkát végeznek el négy nap leforgása alatt, mint mi öt alatt. Mindez nem is feltétlenül az MI-vel van kapcsolatban, inkább azzal, hogy folyamatosan nő a termelékenység és vele együtt az eszközeink hatékonysága.

Az ipari forradalmak idején pedig mindig előkerül az a félelem, hogy odavesznek a munkák. De ahányszor ettől tartottunk, rendre kiderült, hogy szakmák jöttek és mentek, de a munka nem lett a múlté.

A mesterséges intelligencia nem fogja felszámolni az összes állást. Viszont a munkaerőpiac több területen is átrendeződik, ahogy az korábban is megesett már oly sokszor. A legtöbb fiatal például ma már nem is tudja, hogy mi az a kubikus, mert a gépesítés, ha nem is teljesen, de nagyrészt felszámolta ezt a szakmát. Ezt pedig aligha kell bánni: földet talicskázni egy életen át nem olyan életcél, amire az emberek őszintén vágynának. Ugyanez igaz a bányászokra is: a robotok miatt egyre kevésbé van szükség arra, hogy több száz méter mélyre embereket küldjünk a föld alá. Az MI át fogja strukturálni a munkaerőpiacot. A régiek helyett újfajta munkák kerülnek majd előtérbe.

A mesterséges intelligencia az oktatás világát is felbolygatja. Kell tartani attól, hogy a nem megfelelő MI-használat elbutítja a diákokat?

Nyilván nem szerencsés, ha a diákok a ChatGPT-vel íratják meg a dolgozatukat, mert akkor nem alakul ki bennük az a képesség, ami segíti őket a strukturált gondolkodásban. Csak gondoljunk bele: a számológépek megjelenése nem tette feleslegessé a matematikai alapok megtanulását. Ahogy a valós idejű tolmácsgépek terjedése se teszi múlt időbe a nyelvtanulást. Hisz amikor megtanulunk egy nyelvet, akkor a hozzá kötődő kultúrát és környezetet is jobban megértjük, amelyben használják. Nem baj, ha a gépek segítségére hagyatkozunk, de az alapok megtanulása nem kikerülhető.

Hogy lehet jól elmagyarázni a fiataloknak, hogy az MI mellett is fontos, hogy megszerezzék a szükséges lexikális tudást?

Az iskolákban azon túl, hogy magát a mesterséges intelligencia használatát is oktatni kell, a tanárok támogatására is óriási szükség van. Elvégre rájuk hárul a feladat, hogy elmondják a diákoknak, miért nem szabad a fogalmazásaikat megíratni a gépekkel. Jelenleg ezen a téren is folyik a munka. Többek közt a tanártovábbképzési rendszerben is van már ilyen kurzus.

A mesterséges intelligencia roppant energiaigényes. Már tavaly is a globális villamosenergia-fogyasztás több mint egy százalékát adta az MI- és a felhőágazat. Mennyire korlátozza ez a technológia térnyerését?

Azt látni, hogy azok az országok, amelyeknek van stabil, olcsó, fixen elérhető energiájuk, nyerő pályára fognak kerülni.

Az adatközpontok betelepedését segíthetik az olyan erőművek, amelyeknél az energiatermelés folyamatos, gondolok itt akár az atom- vagy a gázerőművekre. Beszédes, hogy amióta kormánybiztos vagyok, két nagy ország óriásvállalata is jelezte, hogy a paksi atomerőműnél az újonnan épülő blokkok mellé szívesen építenének adatközpontot.

A naperőművek hátránya ebben a kérdésben, hogy meg kellene oldani a megtermelt energia tárolását, hogyn a rendszer kevésbé legyen kitéve az időjárásnak. De ezen a téren nem állunk túl jól, mivel Magyarországon az úgynevezett pumpás erőművek nem nagyon léteznek. Se hely, se a szükséges szintkülönbség nem biztosított a gazdaságos telepítésükhez. Emiatt nálunk a naperőművek az adatközpontok működtetésében nem igazán tudnak segíteni.

Az egyetemeknek itthon maguknak kell létrehozniuk a saját szabályozásukat a mesterségesintelligencia-használatról. Mennyire nehéz ez a feladat?

A felsőoktatási intézmények a hallgatók teljesítményét és tudását szeretnék lemérni, és nem a mesterséges intelligenciáét. Különösen fontos a kutatási területeken, hogy a disszertációt ki írja. De ez olyasmi, amit az egyetemeknek kell tisztázniuk, és láthatóan megfelelő szabályozással rendezni is tudják ezt a kérdést.

A teljes interjú ide kattintva olvasható el.