Motivation-Z: diákok munkavállalási szokásait vizsgálták

Szerző: | 2024. október. 2. | Munka

Az euDiákok Iskolaszövetkezet és az UNIside közös kutatása a diákok munkavállalási szokásait és motivációit vizsgálta, kiemelten fókuszálva az egyetemisták és középiskolások eltérő attitűdjeire, munkahelyválasztási preferenciáikra. Az online kérdőívet 1412 fő töltötte ki, akik többségében budapesti, 18-24 év közötti fiatalok, és nagy részük jelenleg is diákmunkát végez. A felmérés során világossá vált, hogy a vizsgált csoportok munkavállalási szokásai és motivációi között jelentős különbségek vannak.

A diákmunkavégzés már jóval túlmutat a pénzszerzés lehetőségén. Az egyetemisták számára a munkavállalás nem csupán anyagi szükséglet, hanem karrierépítő eszköz is. A kutatásból kiderül, hogy a hallgatók hosszabb távon, szorgalmi időszakban is hajlandóak dolgozni, leginkább részmunkaidőben. A legkeresettebb munkakörök közé tartoznak az adminisztratív és irodai feladatok, valamint az IT és mérnöki pozíciók, amelyek vonzó fizetési lehetőségeket kínálnak.

Tudatos karrierépítés a műszaki területeken

Pintér Lívia, az UNIside Kft. társalapító-ügyvezetője rámutatott arra, hogy a műszaki és természettudományos területeken tanulók tudatosabbak pályaválasztásukban. „Tanulmányaikat szakmai elhivatottság alapján választják, és a munkavégzésüket is ennek szolgálatába állítják.” Ez azt jelenti, hogy a hallgatók nem csak a diploma megszerzésére, hanem már a tanulmányaik alatt is a szakmai gyakorlatukra és a későbbi karrierjük építésére fókuszálnak.

Középiskolások: Több munka, több pénz a nyári szünetben

Ezzel szemben a középiskolások elsődleges motivációja a pénzkeresés. Ők főként nyári szünetben vállalnának munkát, és inkább a bolti eladói, vendéglátós és hostess feladatok iránt érdeklődnek. Esetükben a bérigény valamivel alacsonyabb, azonban heti 30-35 órát is hajlandóak dolgozni, ha ezzel több pénzt kereshetnek rövid idő alatt.

nyári diákmunka program - mezőgazdasági munka

(Kép: canva.com)

Mennyit kereshetnek a diákok?

Az egyetemisták magasabb bért várnak el, főleg akkor, ha a munkát szakmai gyakorlatnak tekintik. Az átlagos elvárt minimum órabér mindkét csoport esetében nettó 1800 forint körül mozog, de a fizetési igények terén jelentős különbség figyelhető meg. Míg az egyetemisták a szakmai fejlődést is fontosnak tartják, addig a középiskolások inkább a gyors pénzkereseti lehetőségeket keresik.

A rugalmasság fontossága a diákmunka világában

Pataki Zoltán, az euDiákok egyik alapítója hangsúlyozta, hogy a diákok számára kiemelten fontos a rugalmasság. „A hibrid munkavégzés és a home office lehetősége különösen fontos számukra, mivel így könnyebben össze tudják hangolni az órarendjüket és a munkát” – mondta Pataki. A diákok szerint a legnagyobb akadályt a fáradtság és az időhiány jelenti, de a home office lehetősége sokat segíthet ezen problémák leküzdésében.

Az utazás kompenzálása is számít

A kutatásból az is kiderült, hogy a diákok akár egy órát is hajlandóak utazni a munkahelyükre, ha az elérhető közelségben van. Azonban elvárják, hogy a munkáltató kompenzálja az utazási időt, különösen azok, akik vidéki területekről utaznak be.

Mi számít a leginkább a diákoknak?

A felmérés rávilágított, hogy a diákok számára a rugalmasság, a megfelelő fizetés és a munkahelyi közösség a legfontosabb szempontok a munkahely kiválasztásánál. Az egyetemisták számára a diákmunkavégzés gyakran a karrierépítés része, míg a középiskolások inkább a gyors pénzkereseti lehetőségeket keresik. Mindkét csoport számára azonban fontos, hogy a munka és a tanulás összeegyeztethető legyen.

A teljes kutatási eredmények és további érdekességek ide kattintva, a Motivation-Z kiadványban érhetőek el.

 

A szerzőről:

Szakmát Szerzek
A Szakmát Szerzek! szerkesztőségének célja a hazai szakképzés presztizsének valós erősítése, például sikertörténetekkel, tudományos elemzésekkel a témában. A weboldalon helyet kapnak a szakképzést érintő aktualitások, hírek, valamint a friss kutatási eredmények ismertetései, munkaerőpiaci adatok egyaránt.

Promó

Promó