Kellős közepén vagyunk a negyedik ipari forradalomnak: a technológia világa nemcsak a hétköznapjainkat forgatja fel, de az egész gazdaságunk szerkezetét mély, gyökeres változásokra készteti.
Az ipari termelésen és a logisztikán túl olyan hagyományos ágazatokat is a „feje tetejére” állít, mint a mezőgazdaság, a városaink szervezése, a közlekedés, a szállítás, a logisztika, az építőipar vagy a kulcsfontosságú energetika. Ez a mindent elsöprő digitalizáció egyre többször erősíti fel a fenntarthatósági törekvéseket is, így mind szorosabban összefonódik a két terület. Gondoljunk például a megújuló energiákra, a mesterséges intelligenciára vagy az elektromos autókra, de a példák sora egyre bővül.
A napi kihívásokon túl szinte másról sem hallunk manapság egy-egy gazdasággal, innovációval foglalkozó konferencián, vagy háttérbeszélgetésen, mint arról, hogy nemcsak a mindennapjaink, de az egész gazdaság gyökeresen átalakul a digitalizáció, a fenntarthatóság előtérbe kerülésével. Ezt az átalakulást igen ütemes sebességű és az üzleti élet szinte minden területére kiterjedő, főként információtechnológiai innováció fűti, akár bő egy évszázada az akkori ipari forradalmat a kőolaj. A kőolaj kitermelésének kezdetein az iparosodás új lendületet kapott, így például a robbanómotorok elterjedésével a világ a feje tetejére állt.
A kérdés nem az, hogy van-e és lesz-e drámai hatása a mai digitális trendeknek, hanem pusztán az, hogyan, milyen időtávon alakít át minden gazdasági ágazatot a digitalizáció, miként változtatja meg a munkánkat, a társadalmunkat a következő években, évtizedekben.
Az a digitalizáció, amely maga is szinte 2-3 évente tud vadonatújat nyújtani. Az okostelefonok és a gyors mobilnet révén például szinte minden a kezünkbe került, nemcsak a kommunikáció, a munkavégzés, a közösségi oldalak, de a bankolás, a forgalmat is figyelő GPS-megoldások és tucatnyi más terület. A mobilokhoz és az okostelefonok elterjedéséhez hasonlóan gyökeres változást hoz az iparosodás új szakasza, amikor a gépek szenzorok és okosprogramok révén a hatékonyság egy teljesen új dimenzióját nyitják meg. És akkor még nem is szóltunk az egyre látványosabban fejlődő, a ChatGPT révén százmilliók kezébe adott mesterséges intelligencia (MI)-technológia 2022 végén kezdődött kivirágzásáról, amely miatt újra méhkasként bolydult fel az egész technológiai szektor.
Az ipar negyedik forradalma már valóság
Ráadásul nemcsak elméleti, hosszú és unalmas konferenciák hívószava az ipar 4.0 (azaz az ipari digitalizáció), hanem „hús-vér” valóság a mindennapokban, ahogy Európában nevezik az ipar 4.0, vagy ahogyan a tengerentúlon emlegetik: Internet of Things (IoT). Ezek a fogalmak legfeljebb apró finomságokban térnek el, a lényegüket tekintve ugyanazt vetítik előre: egy olyan új gazdasági „világrendet”, amelyben a gyártás, a logisztika, az energetika, a közlekedés-szállítás, az építőipar és még a mezőgazdaság is egész máshogyan szerveződik majd, mint akár csak pár évvel korábban.
*
AJÁNLÓ
Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa – ami a hazai Siemens Zrt. fő támogatásával készült – a fentihez hasonló témákon túl (amelyek teljes terjedelemben elolvashatók a kiadványban) igen értékes rangsorokat tartalmaz. Mégpedig a digitalizáció terén releváns STEAM* képzési területeken. E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.
*A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.
*
A fentiekből az következik, hogy amelyik régió, ország vagy vállalat-vállalkozás ezeket a trendeket beépíti a mindennapokba, nyitott, és e technológiákat egyre intenzívebben alkalmazza, az sokkal jobban fel tudja majd venni a versenyt a 21. század egyre sokasodó kihívásaival.
Az IoT-alkalmazások sokfélesége az iparban már most jó néhány földindulásszerű változást hozott. Az alábbiakban tisztázzuk az alapfogalmat, majd példákat hozunk az ipar 4.0 alkalmazásaira és az ipari digitalizációs trendekre, azokra, amelyekről már most látszik, hogy az iparág jövőjét is meghatározhatják.
Az ipar 4.0 és a Modern Mintaüzem Program
Az ipar 4.0 egy olyan gyűjtőfogalom, amely csokorba gyűjti azokat az eszközöket és megoldásokat, amelyek ipari környezetben lehetővé teszik az adatok és információk gyűjtését, elemzését és az azokból való tanulást, ami hatalmas jelentőségű az ipari folyamatok és műveletek hatékonyabbá tétele szempontjából.
Azaz például két gyártósor vagy két hatalmas raktári folyosó mellé nem még kettőt-kettőt építünk, hanem a meglévő kettő jellemzően 30-50 százalékos kihasználtságát próbáljuk 80-90 százalékra növelni, vagyis a termelőeszközöket kellően „felokosítani”.
2018-ban egy EU-s pályázat keretében a Budapesti Műszaki Egyetemen létrehozott Ipar 4.0 Technológiai Központ vezetője. Kovács László szerint a technológia sok olyan területen használható, amelyre esetleg a vállalatok önállóan nem is fókuszálnak. Éppen ezért valósult meg a Modern Mintaüzem Program (amelyről e kiadványban több helyen írunk), amely gyakorlati és elméleti ismeretek átadásával támogatta a vállalkozások automatizációs és digitalizációs fejlesztési törekvéseit. Továbbá növelte nyitottságukat az ipar 4.0-technológiák irányában, így a fejlettségi szintjüknek megfelelően segítette, és ma is segíti a hazai, főként feldolgozóipari cégek bekapcsolódását a negyedik ipari forradalomba.
*
Érdekel a technológia? A digitalizáció friss trendjei? Ez az anyag teljes terjedelmében megtalálható az UNIside 2023-ban megjelent ipari digitalizációs kiadványában.
A nyomtatott kiadvány fő támogatója a Siemens Zrt.
Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne van az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, a top középiskolák listája is!
Nézz bele az innovációs kiadványba, amit nyomtatott verzióban meg is vásárolhatsz az alábbi linken!
