A nyomdászat megbecsült szakmának számított Magyarországon már a 15. században is. 550 évvel ezelőtt, 1473. június 5-én került kinyomtatásra a Budai krónika, utolsó lapján a nyomda megnevezésével. Ez a könyv volt Hess András nyomdájának első terméke, valamint az első Magyarországon nyomtatott könyv.
A tipográfia hazai mesterei
Az 1473 és 1700 közötti időszakban Magyarországon összesen 171 nyomdászattal foglalkozó személy tevékenykedett. A nyomdászat népszerű és megbecsült foglalkozásnak számított, képviselőik nem egyszerűen mesteremberek voltak, hanem a tipográfia művelői. A tipográfia olyan művészet, amely betűtípusok és betűcsaládok alkalmazásával alakít ki egységes, esztétikus, és az olvasáshoz ideális írásképet.
A korai századok nyomdászai iskolázott, több nyelvet beszélő, akár külföldről érkező szakemberek voltak. Ők nemcsak nyomdászok voltak, hanem egyházszervező prédikátorok, írók is. Ilyen volt például Bornemisza Péter, Huszár Gál, Joannes Honterus vagy Heltai Gáspár. Ezeknek a nyomdatulajdonosok a nyomdászathoz, a munkafolyamatokhoz jól értettek, de a kétkezi munkát nem egyedül végezték, hanem nyomdászlegényeik segítségével készültek a könyvek, röpiratok, egyéb termékek.
Három jelentős indok a magyarországi nyomdászat mellett
A világ legkülönbözőbb tájairól érkeztek nyomdászok Magyarországra a 15-17. században. Emellett a hazai nyomdászok is jártak külföldre üzleti ügyek és tanulás céljából is. Három kiemelt oka volt annak, hogy a nyomdászok szívesen választották Magyarországot letelepedési célpontjuknak.
Az első indok a működési mód volt. Európa többi városában a nyomdászok céhekbe tömörültek, amelyek meghatározott létszámmal működhettek. Akik a létszámon felül voltak, azok kénytelenek voltak más városban letelepedni. Hazánkban a nyomdászok sosem alakítottak céheket, a nyomdászok letelepedéséhez elegendő volt a város engedélyét kérni.
A második fontos indok a vallás volt. A protestáns nyomdászok az osztrák örökös tartományokban nem kaphattak nyomdai engedélyt a vallásuk miatt. Ezek a nyomdászok Magyarországon vagy Erdélyben kaptak engedélyt a letelepedésre. Ennek hatására hazánkban a nyomdák nagy része az 1700-as években is protestáns (lutheránus, református) vezetés alatt állt. Ekkoriban egy unitárius nyomda is működött Magyarországon, ami egyedülálló volt egész Európában.
A harmadik indok a cenzúra volt, egészen pontosan a cenzúra hiánya. Ekkoriban ugyanis sem a királyi Magyarországon, sem Erdélyben nem működött központi cenzúra. Emiatt nem volt szükség királyi privilégiumra ahhoz, hogy a mesterek letelepedhessenek és nyomdát állíthassanak.
A Landerer és Hackenast nyomda
1848. március 15-nek az egyik emblematikus pillanata volt, amikor a tömeg a Landerer és Hackenast nyomda elé vonult, és kinyomtatták a Nemzeti dalt, valamint a 12 pontot.
A nyomdát 1784-ben alapították, vezetője, Landerer Lajos volt, aki társult Hackenast Gusztávval. Ők voltak a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap kiadói. A nyomda az 1840-es évek második felére az ország legkorszerűbb és legjobban felszerelt nyomdájává vált, ezért vonultak oda a márciusi ifjak. Több történet is kering az akkor történtekkel kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy a nyomda Landerer Lajos rendőrségi besúgó volt, máshol viszont azt olvashatjuk, hogy a lelke legmélyéig forradalmár volt. Egy biztos: a forradalom napján a nyomda nagy mennyiségű papírral és teljes személyzettel várta a tömeget. A helyszínen Landerer Lajos megtagadta a forradalmárok követeléseit, de végül azt javasolta, hogy a márciusi ifjak foglaljanak le egy nyomdagépet, ami meg is történt. A többi pedig már történelem.
Érdekessége a helyzetnek, hogy a világosi fegyverletétel után Landerernek bujkálnia kellett, és miután hazatért, nem vezethette a cégét. Így a nyomda végül Hackenast Gusztávé lett, aki teljesen kimaradt a forradalmi eseményekből.
Nyomdászat napjainkban
Igaz, napjainkra a papír alapú nyomtatás népszerűsége csökkent, és a szakterületet jelentősen érinti a digitalizáció, azonban a digitális nyomtatás esetében is jelentős szerepet játszik a tipográfia.
A nyomdász szakma ma is elérhető és tanulható Magyarországon. A nyomdász képzés hároméves, és szakmai végzettséggel zárul. A nyomdász elsődleges feladata a különböző technológiákkal nyomtatott termékeket előállítása és feldolgozása, a számítógépes kép- és szövegfeldolgozás. Választható szakmairányok a nyomdaipari gépmester szakmairány, a nyomdaipari előkészítő szakmairány, valamint a nyomtatványfeldolgozó szakmairány.
A nyomdaipari gépmester készíti elő a gyártási folyamat során felhasználni kívánt eszközöket, például a papírt és a festéket, valamint ő állítja be a nyomógépet. A nyomdaipari előkészítő a szövegfeldolgozási feladatokat látja el, feladata a feldolgozott szöveges és kép állományok technológiának megfelelően történő előkészítése, valamint a nyomóformák készítése. A nyomtatványfeldolgozó feladata a nyomtatott ívekből, tekercsekből történő késztermék előállítása.
Amennyiben valaki úgy érzi, hogy szeretne ennél komolyabban foglalkozni a nyomdászattal, akkor a nyomdaipari technikus képzést is választhatja. A technikusi képzés ötéves időtartamú. A nyomdai technikus feladata a nyomdai munkafolyamatok szervezése, felügyelete annak érdekében, hogy minél színvonalasabb nyomtatott termékek készüljenek. Ellenőrzi és koordinálja a gyártási folyamatot a minél gazdaságosabb gyártás érdekében, valamint a kész termékek minőségét ellenőrzi.
A tipográfia igazi szerelmesei pedig választhatják a felsőfokú tanulmányokat is, és tovább képezhetik magukat például a művészeti egyetemeken.
