A pünkösd mozgó ünnep, ahogyan a húsvét is. 2023-ban május 28-ra esik Pünkösd vasárnap, és munkaszüneti nap lesz a május 29-e is, ami pünkösd hétfő. Ha kíváncsi vagy arra, hogy honnan ered a pünkösd, akkor olvasd el ezt a cikket, mert összegyűjtöttük az ünnephez kapcsolódó vallási gyökereket.
A római kor ünnepe
Noha mozgó ünnepről van szó, a pünkösd minden évben május végére, június elejére esik. Ebben az időszakban a korai, például római kori emlékek több tavaszköszöntő ünnepet is leírtak. A legnépszerűbb ünnep ebben az időszakban a Floralia volt, amelyet Flora istennő köszöntésére, ünneplésére tartottak. Flora a növényvilág, a virágok, a termékenység istennője volt.
Korábbi cikkünkben már írtunk az ünnep eredetéről, amelyet itt olvashatsz el.
Az emberiség a korai, ókori éveiben sokkal erőteljesebben kötődött a természethez. Így szokásaink, hagyományaink is főképp olyan eseményekhez kapcsolódtak, amely az életet adó természetet – és vele együtt a termékenységet – ünnepelték.
Görög pünkösd, keresztény pünkösd
A pünkösd szó a görög eredetű „pentekosztész” szóból ered, amely szó szerinti fordításban ötvenediket jelent. Nem meglepő tehát, hogy a pünkösd a húsvétot követő ötvenedik napra esik, ami a húsvét utáni hetedik vasárnapot jelenti.
Görögországban a pünkösd ugyanúgy munkaszüneti nap, mint Magyarországon. A görög ünnepek során el kell különíteni a népi hagyományokat és a görög katolikus egyház ünnepét.
A népi hagyományok úgy tartják, hogy a holt lelkek Pünkösdkor térnek vissza Hádész Birodalmába, miután a feltámadás után 50 napig az élők között bolyongtak. Ehhez kapcsolódik egy népszokás is: ilyenkor az asszonyok három édes kulurit készítenek. A kuluri egy görög péksütemény, kalácsféle. Az édes kulurik mellé egy olyan péksütemény is kerül, amelybe diófalevelet tesznek, hogy az íze kesernyéssé váljon, így emlékeznek a halottak lelkére.
A görög katolikus egyház szokásai nagyon hasonlítanak a római katolikus egyház ünnepére, ugyanis ők is a Szentlélek eljövetelét ünneplik. A pünkösd szimbóluma a fehér galamb és a láng.
Pünkösd a keresztény világban
A római keresztény egyház ünnepei között a húsvét utáni negyvenedik nap az áldozócsütörtök. Ezen a napon ünnepeljük Krisztus mennybemenetelét. Azért nevezzük áldozócsütörtöknek, mert az egyház ezt a napot választotta az évi egyszeri áldozás határidejének. Nem ritka az sem, hogy erre a napra tervezik a gyerekek elsőáldozását.
A húsvétot követő ötvenedik napon pedig a pünkösdöt ünnepeljük. A Biblia szerint Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek. Ahogy az Apostolok Cselekedetei írja, az összegyűltek egy akarattal eggyé váltak, és ekkor feltámadt a szél, a levegőben pedig lángnyelvek alakjában eljött a Szentlélek. Péter apostol prédikálni kezdett, és így alakultak meg az első gyülekezetek. Ez az oka annak, hogy a keresztény egyház születésnapja is pünkösdre tehető.
Zsidó gyökerek pünkösd ünnepén
A pünkösdnek természetesen van zsidó vallási eredete is. Ez az ünnep eredetileg a zsidó nép ünnepe volt. Héber nyelven a pünkösd a Sávuót, a Hetek ünnepe. Azért a Hetek ünnepe, mert a zsidó húsvét, azaz a Pészah szombatja után hét héttel van a Sávuót.
A Sávuót során a zsidó nép a törvényadást, azaz a Tóra adását ünnepli, valamint ekkor tartják az új kenyér ünnepét.
Az új kenyér ünnepe korábbra tehető, mint a törvényátadás ünnepe.
Az új kenyér ünnepe annak állít emléket, hogy mikor még állt a Jeruzsálemi templom, akkor a szentélyben ezen az ünnepen mutatták be az új kenyeret, és ekkor ettek először belőle. Erre az ünnepre a fővárosba zarándokolt a nép, és mindent virágokkal díszítettek. A virágokkal való díszítés szokása máig is megmaradt, a zsinagógákat a mai napig virágokkal díszítik a hívők.
A törvényátadás a hagyományok szerint az a pillanat volt, amikor Mózes a Sínai-hegyen megkapta Istentől a kőtáblákat, és azon a törvényeket.
