Magyar népszokás, hogy leégés esetén tejfölt használunk. Vegyünk csak irodalmi példát: Fekete István 1957-ben megjelent Tüskevár című könyvében is tejföllel kente le a napon leégett Tutajost és Bütyköt Matula bácsi. Ma már tudjuk, hogy ezt nem szabad.
Miért veszélyes tejfölt használni?
Győrfi Pál – az Országos Mentőszolgálat szóvivője – a Mokka vendége volt, ahol Orosz Barbara és Pachmann Péter kérdezték.
Azt nyilatkozta: „Vannak hagyományos népi gyógymódok, amik nem véletlenül alakultak ki, rengeteg tapasztalat van mögöttük, azonban közben az orvostudomány rengeteget fejlődött és kialakultak jobb módszerek. Ezek az anyagok – és akkor már maradjunk a tejfölnél – lehet, hogy egy rövid időre picit hűsítik a sebet, de ugyanakkor vannak negatív hatásaik is, például gátolják a hőleadást. Égési sérülés esetén tehát, ami nagyon fontos, azaz, hogy az első 10-20-30 percben – sőt akár az első órában is – vonjuk ki a hőt a szövetek közül, erre a legjobb megoldás rögtön: a hideg folyóvízzel történő hűtés”.
A műsorvezetők rögtön megkérdezték, van-e jobb megoldás
A szakértő válaszolt, hogy nincs. „Ennél jobbat nem tudunk tenni egy ilyen esetben. A hideg folyóvizes hűtést akár 10-15 percig folyamatosan tegyük meg, még akkor is, hogyha ez nagyon nehéz, mert aki volt már ilyen helyzetben, az tudja, hogy a víz alá tartani a kezet rendkívüli fájdalommal jár. Így lehet kivonni a hőt a szövetek közül, hogy például egy elsőfokú égésből, ami csak piros és fáj, akkor abból nem lesz másnapra egy hólyagos másodfokú égés, tehát sokkal gyorsabban fog meggyógyulni a seb.” – nyilatkozta az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
Miért nem ajánlja még a tejfölt a szóvivő?
Elsősorban azért, mert nem egy steril anyag. Ezt elsősorban mikroszkóp alatt láthatjuk. Ha elfertőződik, akkor látható módon, még ha nem is másnapra, de mondjuk néhány nap alatt, egy-két hét alatt nagyon csúnya gyulladásszövődmény lehet a vége. Így nem csupán a konyhai égési sérülésre, hanem a napon történőre sem ajánlott.
Mi határozza meg egy-egy égési sérülés súlyosságát?
Két dolog. Az egyik a kiterjedése, mekkora bőrfelületet érint. A másik pedig, hogy milyen mélyen haton be a hő a szövetek közé, ezáltal mekkora roncsolást végez. A kettő együtt mérvadó. Így lehet megállapítani, hogy első–, másod– vagy harmadfokú égésről van szó.
