Idén 100 éve, 1923. december 27-én hunyt el Gustave Eiffel francia mérnök Párizsban. A világhírű mérnök szerepelt a régi francia bankjegy, a 200 frankos hátoldalán, nevét örökre beírta a történelembe a toronnyal, amely Párizs jelképévé vált.
De ki volt Gustave Eiffel? Összegyűjtöttünk nektek néhány érdekességet Eiffelről és építészeti remekműveiről.
Érdekességek Gustave Eiffel életéről
Gustave Eiffel jómódú dijoni családból származott. Eredetileg nem építésznek készült, csak azért kezdte el a tanulmányait a párizsi mérnökképzőn, mert a műegyetemre nem vették fel.
Tanulmányai során az érdeklődése a vasszerkezetek, főleg a hidak felé irányult. Úttörő volt azok között, akik a munkájuk során a hengerelt acélból készült, szegecselt térbeli rácsos szerkezetekkel foglalkoztak. Szintén az elsők között volt, aki sűrített levegős keszonokat alkalmazott a hídépítésben. Munkásságával kivívta magának a „vas varázslójának” címet.
Az 1867-es párizsi világkiállítás boltíves csarnokát, ahol a gépeket mutatták meg a nagyközönségnek, szintén Eiffel tervezte. De az ő nevéhez kapcsolódik a portugál Portónál a Douro folyó feletti 160 méteres acél átkelő tervezése is. A New York-i Szabadság Szobor tartószerkezetét is ő tervezte. Amerikában több megbízást is kapott, például a Panama-csatorna néhány hídját és zsilipjét is az ő építész irodája tervezte.
Eiffel saját építészeti irodát alapított, amely több híres munkát is a magáénak mondhatott. Ez az iroda készítette a francia Truyére folyót átszelő Garabit-viaduktot, amely sokáig a világ legmagasabb hídja volt. A budapesti Nyugati pályaudvar vasszerkezeti tervei is az ő építész irodájában készültek.
Az Eiffel-torony
Az Eiffel-torony két év, két hónap és 5 nap alatt épült fel, és ez idő alatt minden hónapban készült fénykép a torony épüléséről. Az építmény minden hónapban 12 méterrel lett magasabb.
Magát a terveket az iroda az 1889-es párizsi világkiállításra készítette el. A párizsiak „öreg hölgy” néven nevezik a tornyot. Noha sokan ezt az építményt tartják Eiffel fő művének, a szerkezetet valójában nem Eiffel tervezte, hanem az irodájának egy építésze, a svájci Maurice Koechlin.
Az építmény 300 méter, azaz 1000 láb magas. Kétszer magasabb a gízai piramisoknál, és építése során a világ legmagasabb építményének készült. Ezt a címet a toronytól a New York-i Chrysler Building hódította el 1930-ban.
A torony építése számokban:
- 2,5 millió szegecset használtak fel az építés során.
- 18 ezer darab tízméteres, előregyártott elemből áll.
- A szerkezet összúlya 7300 tonnára rúg.
- Tetejére 1665 lépcsőfok vezet fel.
- Háromezer munkás dolgozott rajta.
- Helyét Párizs városa csak 20 évre biztosította, eredetileg ezután le kellett volna bontani. Mi garantálta mégis a torony jelenlétét? Az, hogy 1906-ban a tetejére rádióadót szereltek, és ezt nem akarták lebontani. Emellett a torony tetejére meteorológiai mérőállomást létesítettek, ami Franciaország 25 különböző pontján mérte az időjárási adatokat.
- Évente átlagosan közel hétmillióan keresik fel a tornyot, ami a világ leglátogatottabb fizetős műemléke.
A torony önálló élete
Bár ezt ma már nehéz elképzelni, az Eiffel-torony az építését követő években nem mindenkinek nyerte el a tetszését. Sokan gondolták úgy, hogy az építmény ront a város látképén. Az építmény egyik nagy bírálója a francia író, Maupassant volt. Ő minden nap a torony vendéglőjében ebédelt, és ezt azzal indokolta, hogy ez volt az egyetlen hely Párizsban, ahonnan nem látszott az építmény.
Eiffelnek nem volt ideje ezzel foglalkozni, ugyanis a Panama-csatorna építésével kapcsolatban vesztegetési botrányba keveredett. Lemondott az építésziroda vezetéséről, és a fennmaradó éveit tudományos munkával töltötte. Az aerodinamika varázsolta őt el, így a torony harmadik emeletén, 280 méter magasságban rendezett be magának egy irodát. Emellett Auteiulben alapított egy aerodinamikai laboratóriumot, ezt később a francia államnak adományozta.
