A tavaszi napfordulót követő első holdtölte után megbolydul Mohács. Ekkor kezdődik a mohácsi sokacok rendezvénye, a Busójárás. A díszes maszkokba és kifordított bundába bújt busók hangos csörömpöléssel, kolompolással, kerepléssel vonulnak fel a városban. A nagy zajnak és a félelmetes maszkoknak célja is van: így űzik el a telet, ezzel várják a tavaszt.
A Busójárás rejtelmei: Kiket rejt a maskara?
A busójárásnak három főszereplője van. A legnépszerűbb alakok a busók, akik faálarcok mögött, lánccal vagy kötéllel átkötött kifordított bundában, szalmával kitömött gatyában, esetleg bütykös harisnyában, bocskorban vonulnak fel. Kezükben gyakran kolompot, kereplőt vagy fabuzogányt lengetnek, és ezzel csapnak zajt. Egyéb – háztartási – eszközök is lehetnek a busók kezében, például favilla, tökök, mosósulyok. A busócsapatok gyakran szekéren, traktoron vonulnak, és a csapatok egymással is versenyeznek, hogy ki találja ki a legmókásabb, legfeltűnőbb megjelenést.
Fontos azonban, hogy a maszkok mögül nehéz kilátni, a súlyos bundákban pedig nehéz mozogni, ezért a busókat úgynevezett szép busók kísérik. A szép busó sokac népviseletbe öltözött lefátyolozott lányok, akik a busókba karolnak, mellettük haladnak, így segítik őket a mozgásban.
A busójárás harmadik főszereplői a jankelék. Ők rongyos ruhákban, gyakran zsákkal a fejükön kísérik a busómenetet. Nekik az a feladatuk, hogy távol tartsák a felvonuló busóktól az utca népét, illetve a gyermekeket.
Kereplés, áldás, adományok
A zajongó, kiabáló busók célja korábban az volt, hogy a faluban járva betérjenek minden házba, kifejezzék jókívánságaikat, és “varázslataikkal” elűzzék a telet. Cserébe elfogadták a háziak étel-ital adományait.
A busójárás ma már híres népszokás, sok turista érkezik Mohácsra, hogy megnézzék a felvonulást. A rendezvény hatalmas hang- és fényhatással jár: ágyúval lőnek, máglyát égetnek, zajt csapnak, amivel csak lehet. Farsang vasárnapján a busók átkelnek a Dunán, ekkor bocsátják vízre a tél koporsóját, és ezen az estén van a legnagyobb máglyarakás is. A keddi napon pedig egy főtéri máglyán elégetik a tél (egy másik) koporsóját, így köszöntve a tavaszt.
Magad faragod
A mohácsi busójárás 2009 óta szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökségének listáján. A busójárás emblematikus jelképe maga a faragott arcmaszk, ez vált az ünnep igazi jelképévé. A maszkot hivatásos maszkfaragók, népi iparművészek készítik, bár vannak, akik úgy tartják, hogy az igazi busó az maga faragja az álarcát.
