A magyar pedagógusképzés megújítása

Szerző: | 2023. július. 12. | Iskolák

A képen egy egyetemi diplomasapka látható egy göngyölt papírral és egy gerberával

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára is részt vett az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) oklevélátadó díszünnepségén Egerben, ahol többek között a pedagógusképzés megújításáról is beszélt.

A tavaszi félév végén Egerben 969-, Jászberényben 81 fő, összesen tehát 1050 hallgató tett sikeres záróvizsgát az Eszterházyn. Az okleveleket az Egri Bazilikában adták át a délelőtt folyamán a Bölcsészettudományi és Művészeti, valamint a Pedagógiai Kar végzősei részére, míg délután a Gazdaság- és Társadalomtudományi, az Informatikai, illetve a Természettudományi Kar hallgatói vehették át a diplomájukat.

A 2022/23-as tanév végén az EKKE végzőseinek 38%-a pedagógusképzésben szerzett diplomát.

Hankó Balázs államtitkár beszédében kiemelte, hogy a felsőoktatásba idén 76 százalékkal többen jelentkeztek a szakképzésből, és összességében 67 százalékkal többen, 14 ezren választották a pedagógusképzést Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy minden tizedik jelentkező az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemet jelölte meg képzési helyszínként.

„Egerben megduplázódott az óvodapedagógus képzést választók száma, tanárnak, tanítónak pedig 30 százalékkal többen jelentkeztek, ami a jó pedagógus utánpótlásra is reményt ad. A közel 250 éves egri felsőoktatásról a pedagógusképzés jut legtöbbek eszébe. Ma, amikor több mint ezer diplomát ad ki az intézmény, ennek közel 40 százaléka ehhez, a fontos szakterülethez kapcsolódik.”

A képen összekapaszkodó diplomázó diákok láthatók hátulkról
A pedagógusképzést sokan választják az Eszterházy Károly Egyetemen (Fotó: 123rf.com)

Pedagógusképzés és óvodapedagógus képzés

Fontos, hogy az új képzési rendszerben lehetőség van arra, hogy az óvodapedagógusok 2 év további képzést elvégezve tanítói oklevelet kapjanak. Az államtitkár szerint a 2-3 féléves, már meglévő alap- és mesterdiplomákkal tanári végzettséget kínáló képzéseknek nem csupán jelene, de jövője is van. Éppen emiatt ezek megerősítése a cél az egyetemi gyakorlati képzőközpontok fókuszba helyezésével. A rugalmasabb képzés, a gyakorlati fókusz, és az elköteleződés a jövő iránt az a három pillér, amin az egri pedagógusképzés alapul, és később ez lehet a magyar pedagógusképzés megújításának alapja is.

Az új szemlélet része nyitni a szakképzési centrumok felé, hogy a térség pedagógusképző egyetemeivel együttműködve alakítsák át és erősítsék meg az óvodapedagógus képzést, hasonlóan a műszaki és természettudományi területeken már működő modellhez.

Hankó Balázs elmondta: A pedagógusképzésben létezik egy „egri modell”, amelyből tanulni kell. Alapja az értékek megőrzése és továbbörökítése, ezek kiemelt feladatai az egyházi fenntartású felsőoktatási intézményeknek, különösen egy olyan világban, amelyben a mesterséges intelligenciáról és számos más kihívásról beszélhetünk. Egerben tudják: az intelligenciához lélek is kell. Az itteni képzés mindemellett a gyakorlatra fókuszál, amihez a főegyházmegye mint intézményfenntartó ideális feltételeket biztosít, és felismerve a jövő szempontjából a pedagógusképzés jelentőségét, egyedi ösztöndíjjal, támogatással is segíti az ebben résztvevőket.

(MTI)

A Parlament a múlt héten elfogadta a pedagóguséletpálya-törvényt, amelyről itt írtunk.

A szerzőről:

Kisanyik Tímea
Újságíró-szerkesztő. Sokéves szakképzési területen szerzett munkatapasztalattal rendelkezik, korábban a feladatai közé tartozott a szakmák népszerűsítése. Újságíróként elhivatottan támogatja azt a célt, hogy a szakképzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó információk minél több emberhez jussanak el. Szereti a sikertörténeteket, amelyek inspirálóak mások számára, a jövő oktatásához tartozó – akár digitális – fejlesztéseket, amelyek könnyebbé tehetik a munkavégzést. Figyelemmel kíséri a magyar és nemzetközi trendeket, valamint a szakmai versenyeket, rendezvényeket.