A nyári időszak sokakat csábít a kimozdulásra. Vége van az iskolának, a szabadság illata megcsapja az orrunkat, és úgy döntünk, hogy a kánikula miatt itt az ideje a vízparti kikapcsolódásnak, másokat pedig épp az árnyas erdők túraútvonalai vonzanak. Azonban arra is figyelnünk kell, hogy elkerüljük a baleseteket, minimalizáljuk a sérülések kockázatát.

Mindegy, hogy mivel töltjük a szabadidőnket, a lényeg az, hogy jól érezzük magunkat, és új élményeket gyűjtsünk, feltöltsük a testünk mellett a lelkünket is. Igen ám, de egy baleset jelentősen rontja a nyári élményeket, ezért nem árt kicsit odafigyelnünk magunkra. Összegyűjtöttünk néhány gyakoribb fizikai sérülést, amelyeket jobb elkerülni.

Fizikai állapotunk

Amennyiben az ember rendelkezik némi önismerettel, úgy el tudja dönteni azt, hogy milyen fizikai állapotban van a teste. Aki sosem sportolt még, annak talán nem a 40 fokos nyári kánikulában kell elkezdenie az életmódváltást, ha nem akar gyorsan lesérülni. Nem kell azonnal a legmagasabb hegyet megmásznunk, nem kell lefutni a maratont, sem pedig körbebiciklizni a Balatont, ha nincs meg hozzá a kellő gyakorlatunk, rutinunk, felkészültségünk. A legtöbb baleset a nyári sportok esetében két dologra vezethető vissza. Az egyik a felkészületlenségnek köszönhető, mert nem melegítünk be a sportolás előtt, és azonnal túlterheljük a szervezetünket. Ennek a vége lehet egy kis izomhúzódás, de drasztikusabb esetben az ízületi szalagjaink is bánhatják a hirtelen terhelést, illetve lehet a vége egy ficam, vagy törés is.

A másik nagy problémát maga a meleg okozza. A nagy melegben szervezetünknek hűtenie kell magát, így nem árt a folyadékot pótolni. Nem árt, ha hűtjük magunkat, valamint védjük a fejünket – és egész testünket – a közvetlen nagy erejű napsütéstől. Ha ezt nem tesszük, akkor a meleg “elnyomhat” minket, ennek hatására a reakcióidőnk is csökkenhet, és máris kész a baj.

Sérülések gyakori típusai

Avatatlan szemek számára a lágysérülések tűnnek talán kevésbé súlyosnak, de ez sajnos nem igaz, ennek is vannak fokozatai. Itt a legegyszerűbb sérülések a horzsolások, vízhólyagok, amelyek főképp a fertőzésveszélyt növelhetik. Azonban komoly gyógyulási időt okozhatnak például a szalagokat ért roncsolódások. A csontsérülések esetében a repedéstől a nyílt törésig bármi előfordulhat a testet ért sérülés erejétől függően.

Két típusú sérülést különböztethetünk meg: csontsérülést vagy lágysérülést. Amikor egy ízület, vagy bármelyik csont szenved károsodást, az a csontsérülés, amikor pedig bőrünket, izmainkat, szalagjainkat, szöveteinket éri a sérülés, az a lágysérülés.

Nagyon gyakori nyári sérülésnek számít a ficam, a rándulás és a törés, főleg a vízparti sérülések során. Az eszközök vízi sportok (például a vízisí) nem kímélik az ízületeket, de általánosságban elmondható, hogy minden olyan eszköz, ami hirtelen képes nagy erőhatást kifejteni az emberi testre, veszélyes lehet.

Gyerekek esetében gyakoribbak a vizes talajon történő futkosás, ugrálás hatására történő sérülések.

Sérülések esetén hívj segítséget!

Ahogy már minden korábbi cikkünkben felhívtuk rá a figyelmet, a legegyszerűbb megoldás a megelőzés. Ha nem futkosunk a vizes területeken, nem lökdösődünk és nem is ugrálunk, akkor kevesebb eséllyel fogunk megsérülni is.

A megelőzés azonban nem életszerű, így arra is kell gondolni, hogy mit tegyünk akkor, ha valaki megsérül a környezetünkben.

Először is, ha a sérült magánál van, akkor hagyni kell, hogy megtalálja a saját maga számára legkényelmesebb testhelyzetet. Általános tény, hogy a sérültek addig fognak fészkelődni, míg tehermentesíteni tudják azt a testrészüket, amelyet fájlalnak. A sérült testrészen csak az esetleges vérzést lehet csillapítani, és ezzel egyidőben szakember segítségét kell kérni. Bármennyi Vészhelyzetet, Grace Klinikát és Doktor House-t is láttunk, a sérült, esetleg deformálódott testrészeket szigorúan tilos a helyükre tenni. (Kivéve, ha rendelkezünk röntgenlátással, és sok évnyi traumatológiai osztályon szerzett tapasztalattal.)

Ha a sérült az esés után nincs magánál, akkor a legfontosabb teendő, hogy messzebb vigyük a veszélyes helyzetektől (például víztől), és stabil oldalfekvésbe helyezve figyeljük az állapotát, míg a mentők megérkeznek. Általánosságban elmondható, hogy mindig úgy kell a sérültet mozgatni, hogy azt az oldalát kíméljük, amely megsérült. Ha a nyak sérült, akkor célszerű a mentőktől tanácsot kérni, hogy miképp fektessük az eszméletlen beteget.

Korábban már írtunk cikket a vízparti fertőzések veszélyeiről, amit itt olvashatsz el. A nyár során ne feledkezz el a bőröd védelméről sem, az erről szóló cikkünk itt található.