„A fiatalok mentális egészsége az egyik legfontosabb téma volt a tavalyi évben és várhatóan a jövőben is az lesz”– interjú dr. Kiss Kozma Georginával az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetőjével.
Mik a legfontosabb kutatási témái az Ifjúságkutató Intézetnek?
Az Ifjúságkutató Intézet tudományos tevékenységet végző intézet, ami azt jelenti, hogy tudományos igényű kutatásokat folytatunk annak érdekében, hogy az ifjúság gondolkodásmódját, életmódját és életstílusát minél jobban megismerhessük, ugyanakkor kíváncsiak vagyunk arra is, hogy miképpen változik ez az életszakasz. Hogy konkrét témákat is említsek, a tavalyi évben például foglalkoztunk a fiatalok gazdasági stratégiáival az inflációs környezetben, a mentális egészségükkel, a kultúrafogyasztási szokásaikkal, a közösségi médiahasználatukkal, a véleménynyilvánítás szabadságával, a jelen problémáival és a jövő várakozásaival is, de folytattunk fesztiválkutatást, és foglalkoztunk politikai kultúrával, nemzetközi mobilitással, tehát számos téma mentén igyekeztünk feltárni az ifjúsági életszakaszt. Érdemes kiemelni az Ifjúságkutató Intézettel kapcsolatban még azt is, hogy a tudománykommunikáció széles eszköztárát használjuk annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz eljussanak az eredményeink. Az idei év első és egyik legfontosabb projektje az Ifjúság’23 – Jelentés az ifjúságügyről című kiadványunk volt, amelyben kiváló szakértők segítségével az ifjúságügyet, mint szakpolitikai területet vizsgáltuk. Az ifjúságügyi jelentés hagyományteremtő céllal íródott, a későbbiekben is tervezzük elkészíteni. Az első fejezetben kitértünk a fiatalok életét leginkább befolyásoló eseményekre, trendekre, jogszabályi változásokra, az utolsó fejezetben pedig a 2024-es évvel kapcsolatos várakozásainkat olvashatják az érdeklődők.
Mi határozza meg a témaválasztást?
Az ifjúság vizsgálatakor a társadalmi környezet változásait is mindig figyelembe kell venni. Az Ifjúság ’23 – Jelentés az ifjúságügyről minden fontos témára kitér, amely az ifjúságot 2023-ban érintette. Például vizsgáltuk a nemzetközi környezetet, a Kárpát-medencei (külhoni) magyar fiatalok helyzetét, a jogi környezetet, demográfiai kérdéseket, a gazdaságot és munkaerőpiacot, az oktatást, az ifjúságpolitikát, valamint az érdekérvényesítést és érdekképviseletet is.
A jelentésben a 2024-re vonatkozó várakozásaink ismertetésekor pedig kitértünk például arra is, hogy az idei évben várhatóan kiemelt téma lesz, hogy a digitális eszközhasználat miképpen hat a fiatalok kultúrafogyasztására és mentális egészségére.
Az ifjúságügynek mik a legfontosabb, leghangsúlyosabb trendjei?
Az ifjúságügyi jelentés első fejezetében azt az öt legfontosabb témát mutattuk be, amelyeknek a hatását a legmagasabb fokúnak tekinthetjük a fiatalok életére. 2023-ban például megismerhettük a 2022-es népszámlálás eredményeit, amiből kiderült, hogy a fiatalok körülbelül 16 százalékát teszik ki az össznépességnek. Annak ellenére, hogy 2024. elején már nem beszélhetünk szokatlanul magas inflációról, a tavalyi év nem így indult, s mivel az ifjúság az egyik legsérülékenyebb társadalmi csoport, ezért a gazdasági környezet változása mindig kiemelt fókuszt élvez.
A fiatalok mentális egészsége nagyon fontos téma volt a tavalyi évben, és várhatóan a jövőben is az lesz. Nemzetközi szinten is romló folyamatot látunk, például egyes becslések szerint 2019-ben körülbelül 14 millió fiatal küzdött mentális problémákkal, miközben 2022-ben minden második európai fiatal mondta azt, hogy nem kapott megfelelő támogatást és segítséget a problémái leküzdéséhez. Az Ifjúságkutató Intézet tavalyi felméréséből az is kiderült, hogy a magyarországi fiatalok egyötöde érzi magát gyakran vagy mindig magányosnak. Az utolsó téma pedig, amit kiemeltünk, hogy az Európai Unió 2019-2027-es időszakra szóló ifjúsági stratégiája a feléhez érkezett.
Melyik korcsoportot tekintjük ifjúságnak?
Az ifjúsági életszakasz jelentősen átalakult az elmúlt évtizedekben. Számos olyan társadalmi változást látunk, amelyeknek vannak pozitív és negatív következményei az egész társadalomra nézve is, de végső soron az ifjúsági életszakaszt jelentősen befolyásolják. Ilyen például az oktatás expanziója, ami azt jelenti, hogy egyre többen és egyre hosszabb ideig ülnek az iskolapadban. Ennek pozitív hatása a társadalomra nézve, hogy a társadalom alapműveltségének szintje folyamatosan emelkedett, de ez olyan láncolatot indított el, ami az ifjúsági életszakaszra is jelentősen kihatott, ugyanis azokat a legfontosabb életeseményeket is kitolta, amelyeknek az átélése a felnőtt életkorba történő belépéshez szükséges: vagyis a fiatalok jellemzően tovább tanulnak, később kerülnek ki a munkaerőpiacra, később költöznek el a szülőktől, valamint később alapítanak családot is. Mindez azt eredményezte, hogy az ifjúsági életszakasz egyre inkább kitolódik. Mindezt felismerve az Ifjúságkutató Intézet a 2023. év eleji empirikus kutatásában az ifjúságot tágabban meghatározva, a klasszikus 15–29 év közötti fiatalok helyett a 15–39 év közöttieket vizsgálta.
A digitális kultúra térnyerésével pedig az online tartalomfogyasztás nagyban befolyásolja azt, ahogy a fiatalok ezt az életszakaszt eltöltik. Sok vizsgálat van arra vonatkozóan, hogy miképpen hat a fiatalokra az okoseszközök használata, illetve a technológia fejlődése.
Az interjút teljes terjedelmében társoldalunkon, az UNIside.hu-n olvashatja.
