A világ különböző részein számos különböző módszerrel találkozhatunk, amikor tehetséggondozásról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy más-más módon tanítanak és segítenek a tehetséges gyerekeknek, más-más korban és arányban választják ki őket, és különböző szervezetek vagy intézmények foglalkoznak velük. Az állami szerepvállalás is eltérő lehet az egyes országokban.
A tehetséggondozó oktatás és a közoktatás között fontos különbséget tenni. A közoktatás a nemzeti tanterv alapján működik, és minden iskolára ugyanazok a szabályok vonatkoznak. A tehetséggondozás extra értéket jelent, ami több időt és erőforrást igényel. Ez különböző formákban valósulhat meg, például különórákon belül vagy az iskola falain kívül, de létezhetnek kifejezetten tehetséggondozásra specializálódott iskolák is, ahol a tantervet a tehetséggondozásra szabják.
A tehetséggondozás támogatói
Sok helyen a szülők fizetik a tehetséggondozó különórákat, de az állam is támogathatja részben vagy teljesen. Fontos, hogy az állam beavatkozzon, mert ha csak a szülők állják a költségeket, az csak keveseknek lesz elérhető, és csökkenhet az elkötelezettség a közösség iránt. Ezért sok országban van hivatalos állami program a tehetséggondozásra.
A kétezres években itthon is ünnepelt modellként tekintettünk Szingapúr állami tehetséggondozó programjára, angolos rövidítéssel GEP-re (Gifted Education Programme). Azért is volt számunkra bámulatos, mivel az ország csak az 1960-as években vált függetlenné, és annak ellenére, hogy ekkor még a gyermekek több, mint 20 százaléka nem szerzett semmilyen piacképes képesítést, Szingapúr mára a világ egyik leghatékonyabb oktatási rendszerét működteti.
Az általános iskolai oktatás teljes társadalmi kiterjesztése mellett az 80-as években egy olyan tehetséggondozó modell mellett döntöttek, amit saját hazájában is számos kritikával illettek, de ma már elmondható, hogy egyedülálló teljesítményre képes. Ebben egy komponens, hogy Szingapúr a világ egyik leginkább teljesítményelvűbb (meritokratikusabb) társadalma.
Szingapúri tehetséggondozó modell
Szingapúrban a tehetséggondozás három módon valósul meg az általános iskolákban. Először is, a tehetséges diákok speciális programokban részesülnek, amelyeket a szakterületükön jártas pedagógusok vezetnek. Másodszor, bizonyos középiskolákban a diákok érdeklődési körüknek és képességeiknek megfelelően választhatnak különböző tanulási irányokat, amelyek különleges ismeretekre és képességekre összpontosítanak. Harmadszor, a GEB (Gifted Education Branch) által kifejlesztett programokban, ahova a tehetséges diákokat már a harmadik osztály elvégzése után kiválasztják.
Ez utóbbi programba önként lehet jelentkezni és már igen korán, a harmadik osztály elvégzése után megtörténik a bemeneti szűrés. Az első mérés során a legjobban teljesítő mindössze 8 százalékba kerülők újabb tesztelési körben vehetnek részt, az Oktatási Minisztérium pedig a 4. évfolyamtól a felső 1 százalékba, illetve a következő 4 százalékba tartozók számára kínál GEP és HAL (High Ability Learners) oktatást. Vagyis a kiválasztott gyerekek szülei beírathatják őket a GEB valamely iskolájába, ahol a közoktatáshoz képest, kiemelt óraszámban és csúcsminőségben kapnak képzést különböző szakterületeken úgy, mint az angol nyelv, matematika és természettudományok.
Szingapúr elitképzése és társadalmi mobilitás
Szingapúrnak, egy olyan országnak, amelynek nincs történelmi hagyománya az oktatási rendszer evolúciójára, az értelmiségi életpálya felépítésére, gyorsan és hatékonyan kellett „kitermelnie” a saját elitjét. Elit, ez az a kifejezés, amit nem szeretünk hallani, noha minden fejlett társadalomnak megvan a maga kulturális, tudományos, gazdasági és politikai elitje. Amely kör tulajdonképpen ezt a kényes gépezetet, amelyet nemzetnek, társadalomnak hívunk, ideális esetben felelősen működteti.
Ezért némi pátosszal mondhatnám azt is, hogy közérdek, hogy az országnak legyen jól felkészült, felelős elitje, amibe való belépést (ha el akarjuk kerülni az előjogok és vagyon feudalizmusát) a társadalmi átjárást biztosító ingyenes és nyitott elitképzéssel lehet megteremteni. Azonban mégis kell lennie, egyfajta bemeneti kritériumnak, és lássuk be a kimeneti célt a képességek és tehetség, elkötelezettség kritériuma biztosítja leginkább.
A szerző, Gali Zsófia teológus, az MCC Tanuláskutató Intézet munkatársa
A szerzőről:
A szerzőről:
Ügyviteli ismereteit a Nemzetvédelmi Egyetemen eltöltött évei alatt sajátította el. Később tíz évig vezette az oktatási tárca közalapítványait, mint az Oktatásért Közalapítványt és jogelődjét, a Nemzeti Kollégiumi Közalapítvány irodáját. Részt vett a Nemzeti Tehetség Program kidolgozásában és bevezetésében, amiért 2011-ben kapta meg a Tehetségek Szolgálatáért egyéni éves díjat. Ezután civil szervezeti vezetőként ifjúsági és nem-formális oktatási területen menedzselt hazai és uniós projekteket. Ezek keretében mentálhigiénés programokat dolgozott ki fiataloknak, tréningeket, előadásokat tartott hátrányos helyzetű diákoknak, továbbképzéseket tartott az Unió több országából érkezett ifjúsági vezetőknek.
Ez is érdekelhet:
Forrás: 1.) Gordon Győri János: Matematikai tehetséggondozás a szingapúri National University of Singapore High School of Math ans Sinece-ben (A tehetséggondozás nemzetközi horizontja, II.). 2.) Ministry of Education Singapore (https://www.moe.gov.sg/education-in-sg/our-programmes/gifted-education)
