Stratégiai célunk, hogy a pályázatok, támogatási programok tekintetében az egyetemek, a kutatóközpontok, a vállalatok és az egyéni kutatók, kutatócsoportok pontosabban tudják tervezni a működésüket. A következő években kiszámítható ütemezéssel, idejekorán tervezzük közzétenni az elérhető támogatási lehetőségeket – mondta el Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) elnökhelyettese a 2023 őszén megjelent UNI Innovációs kiadványban.

Az egyetemek, a kutatói közösség és az innovatív vállalkozások jól ismerik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elmúlt években végzett munkáját, amely a mindennapokba ülteti át a kutatási és innovációs szakpolitika célkitűzéseit. Elnökhelyettesként milyen fókuszterületeket emelne ki, amelyek a legjobban mutatják az aktuális hangsúlyokat az NKFI Hivatal tevékenységében?

Az ökoszisztéma működése szempontjából a stabilitás, a kiszámíthatóság a legfontosabb. A 2023-as támogatási keretrendszert a Neumann János Program, hazánk új innovációs stratégiájának az elfogadását követően hirdettük meg, hiszen ezek az idei konstrukciók már a stratégia végrehajtását szolgálják. Ebből azonban az következett, hogy a támogatási konstrukciókat a megszokottnál később nyitottuk meg az idei évben. Az egyik stratégiai célunk, hogy a pályázatok, támogatási programok tekintetében az egyetemek, a kutatóközpontok, a vállalatok és az egyéni kutatók, kutatócsoportok pontosabban tudják tervezni a működésüket, a projektjeiket, a szerződéseiket. Ennek érdekében a következő években kiszámítható ütemezéssel, idejekorán tervezzük közzétenni az elérhető támogatási lehetőségeket. Ezt tartom jelenleg az egyik fontos prioritásnak.

A kutatói hálózatok kapcsán milyen változások várhatók?

Az egyetemi szférából, a BME-ről érkeztem, a tudomány embereként így elsősorban azt emelem ki, hogy jó néhány kutatási infrastruktúra érhető el a magyar kutatók számára, de ezek kihasználása még fokozható. Infrastruktúra alatt nemcsak a fizikai infrastruktúrára, a laboratóriumi berendezésekre gondolok, hanem az olyan nagy nemzetközi együttműködésekre is, mint a CERN vagy az ELI ALPS szegedi lézerkutató központ. Az a célunk, hogy a hazai kutatók és kutatóhelyek minél jobban kihasználják ezeket a lehetőségeket. Ezt, és jó néhány további ügyet is közelebb hozunk a kutatókhoz. Több formában és csatornán láttatjuk a lehetőségeket és vonjuk be az intézményeket, kollégákat.

Érdekel a technológia? A digitalizáció friss trendjei?

Ez az interjú teljes terjedemében megtalálható az alábbi – UNI In& Out Innováció – nyomtatott kiadványban is, amelynek a fő támogatója a Siemens Zrt.

Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne vannak az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, és a top középiskolák listája is

Nézz bele az innovációs kiadványba, amit nyomtatott verzióban most meg is vásárolhatsz!

Ha már a tudományt ilyen módon említette, a hálózatosodás, a nemzetközi kooperáció ezen a területen elsődleges fontosságú. Mit tesz az NKFI Hivatal ennek az előmozdítása érdekében?

Az NKFI Hivatal fontos szereplője a rendszernek, a kutatás-fejlesztéssel és innovációval kapcsolatos kormányzati elképzelések, stratégiák legfajsúlyosabb megvalósítója. A Kulturális és Innovációs Minisztérium új stratégiai terve, a Neumann János Program abból indul ki, hogy közös gondolkodásra, közös cselekvésre van szükség annak eléréséhez, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Innovációs Rangsorban (European Innovation Scoreboard, EIS) a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé kerüljön, világszinten pedig a mostani 34. helyett a legjobb 25 innovátor ország közé tartozzon.

Ennek érdekében hogyan változnak a fő hangsúlyok, stratégiai súlypontok?

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, valamint Kiss Ádám, az NKFI Hivatal elnöke nemrég közös sajtótájékoztatón beszélt erről. A Neumann János Program intézkedései három kulcsszó köré szerveződnek. Az első az asszociáció, ami az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolását jelenti. A második a hatás, hogy a kutatás és az innováció gazdasági, társadalmi és intellektuális eredményt váltson ki. A harmadik a mérés, ami a támogatások hasznosulását követi nyomon megfelelő indikátorok folyamatos és megbízható elemzésével. Ilyen eredménymutató többek között a kutatók számának növekedése, a minőségi publikációk és a jövedelemtermelő szabadalmak száma, az új termék vagy az árbevétel. A stratégiában foglalt célok megvalósulása elősegíti a magas hozzáadott értékű hazai munkahelyek létrejöttét, a magyar családok életszínvonalának növekedését.

Mekkora forrás jut erre a célra?

A Neumann János Program megvalósítását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2023. évi programstratégiája, amelynek köszönhetően az idén (még 2023-ban – a szerk.) közel 79 milliárd forintnyi pályázati forrás nyílik meg ígéretes kutatások és innovatív projektek támogatására. Ezen belül 35 milliárd forint keretösszeggel nemrég hirdettük meg a Fókuszterületi KFI-konstrukciót, amely az idei legnagyobb pályázatunk.

Kiknek szól ez a nagyszabású pályázat, és mi a lényege?

A választ, és az interjú további részét az UNI In&Out Innováció – egyetem-ipar együttműködések – kiadványban olvashatod el.

A nyomtatott kiadvány fő támogatója a Siemens Zrt.