Az oktatásban szemléletváltást, az iskolák és a pedagógusok nagyobb szakmai önállóságát, valamint a felesleges adminisztráció csökkentését tűzte ki célul Lannert Judit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter kinevezésének századik napján közösségi oldalán közzé tett bejegyzésben foglalta össze, milyen változások indultak el az elmúlt időszakban.
Mint arról korábban írtunk a tervek a szakképzést is érintik. Mutatjuk, mi változott és mi jöhet még.
Lannert Judit szerint az oktatási rendszer átalakítása nem történhet egyik napról a másikra, hiszen egy hosszú évek alatt kialakult struktúráról van szó. A miniszter azonban úgy látja, az irány már most kijelölhető: a túlzott központosítás helyett nagyobb önállóságot, a bürokrácia helyett pedig több bizalmat szeretnének adni az intézményeknek és az oktatás szereplőinek.
Több döntési lehetőség az iskoláknak és a pedagógusoknak
Az elmúlt száz nap egyik fontos változása az iskolai autonómia erősítése volt. Az új szabályozás bővíti az iskolaigazgatók jogköreit, és visszaadja a nevelőtestületek korábbi döntési, illetve véleményezési lehetőségeit.
A cél, hogy azok, akik egy intézmény működéséért felelősséget vállalnak, valódi döntési lehetőségekkel is rendelkezzenek.
A változások a pedagógusokat is érintik: felfüggesztették a teljesítményértékelési rendszert, miközben a minisztérium a szakmai szabadság növelését és a felesleges adminisztráció csökkentését hangsúlyozza. A sztrájkjog gyakorlásának feltételeit is rendezték.
A túlzott központosítást is visszabontanák
Az oktatás átalakításának egyik legjelentősebb eleme a túlzott központosítás felszámolása. Az elmúlt időszakban átvilágították a Klebelsberg Központ és a tankerületek működését. A vizsgálat megállapítása szerint az elmúlt években ismét olyan erősen központosított rendszer alakult ki, amely fokozta az adminisztratív terheket, miközben szűkítette az iskolák önálló döntési lehetőségeit.
A kormány döntése értelmében ezért megszűnik a Klebelsberg Központ középirányítói szerepe. A szervezet a jövőben kutató-fejlesztő és szakmai háttérintézményként működik tovább.
A tankerületek vezetői pozícióit szakmai alapon pályáztatják meg. A Klebelsberg Központ élére Sinka Edit oktatáskutatót nevezték ki.
A változás mögött az a szemlélet áll, hogy az oktatásban a döntéseknek közelebb kell kerülniük azokhoz, akik az iskolák mindennapi működését ismerik. A cél így nem pusztán az adminisztráció csökkentése, hanem az intézmények mozgásterének és szakmai önállóságának növelése is.
A felsőoktatásban is átalakulhat a fenntartói rendszer
A változások a felsőoktatást sem kerülik el. Nyílt pályázatot hirdettek az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A pályázatok és az egyéves átmeneti időszak célja, hogy a fenntartási rendszer átalakítása mellett az egyetemek működése stabil és kiszámítható maradjon.
A szakképzés irányítása is egyszerűbbé válhat
A változások nem állnak meg a köznevelésnél. A szakképzés irányításában is átalakítás készül.
A tervek szerint megszűnik a szakképzési centrumok jelenlegi kettős vezetési rendszere és a kancellári struktúra. A cél egy kevésbé hierarchikus működés kialakítása, amely gyorsabb döntéshozatalt és közvetlenebb együttműködést tehet lehetővé.
A szakképzési centrumok vezetésének átalakítása korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslatban is megjelent. A tervezet szerint a jelenlegi főigazgatói és kancellári munkakör helyett egységes vezetői pozíció jöhet létre.
Ez a szakmai képzésben dolgozók számára is fontos változás lehet, hiszen a döntések közelebb kerülhetnek az intézményekhez, miközben nagyobb szerepet kaphatnak az igazgatók és az oktatók.
A gyerekek véleménye is fontosabb szerepet kap
Az új oktatáspolitika egyik hangsúlyos eleme a gyerekek és diákok bevonása. A 2026/2027-es tanév rendjében első alkalommal szerepel a „Gyerekek és diákok hangja” projektnap, amelynek célja, hogy a fiatalok saját tapasztalataik alapján mondhassák el, milyennek látják az óvodákat és az iskolákat.
A minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a diákok véleményeit összegyűjtik, majd kutatók dolgozzák fel, így a fiatalok tapasztalatai később az oktatáspolitikai gondolkodásban is megjelenhetnek.
Kevesebb teher, több lehetőség az alsó tagozaton
A tanítás mindennapjait is igyekeznek átalakítani. A minisztérium 14 pontos szakmai javaslatcsomagot küldött az általános iskoláknak, amely az alsó tagozatos gyerekek terhelésének csökkentését célozza.
A javaslat nagyobb szerepet szán a mozgásnak, a játéknak, az alkotásnak, a tapasztalati tanulásnak és a közös élményeknek. Emellett az intézmények nagyobb szabadságot kaptak a témanapok és témahetek megszervezésében is.
Az iskolaérettség szabályai is változhatnak
A tervek szerint 2027/2028-as tanévtől rugalmasabbá válhat az óvodából az iskolába történő átmenet.
Ha a szülő és az óvodapedagógus egyetért abban, hogy a gyermek iskolaérett, megkezdheti az iskolát. Ha nincs egyetértés, szakértői vizsgálat segítheti majd a döntést. Az ehhez szükséges törvénymódosítás ősszel várható.
Megújulhat a magyarérettségi és bővül a tankönyvválaszték
Az érettségi rendszerében is változások készülnek. A magyarérettségi megújításán már dolgoznak, a cél pedig egy átláthatóbb és egyértelműbb követelményrendszer kialakítása. A változtatásoknál a magyartanárok szakmai szabadságának növelése is szempont.
A tankönyvkínálat szintén bővül: a nyilvános felhívásra eddig 209 tankönyvvé nyilvánítási kérelem érkezett, ezek közül 145 eljárása már sikeresen lezárult. Az új kiadványok miatt az iskolák augusztus 24. és szeptember 15. között pótrendelésben egészíthetik ki korábbi rendeléseiket.
Nem gyors reformot, hanem fokozatos szemléletváltást ígérnek
Lannert Judit összegzése alapján az első száz nap legfontosabb üzenete nem egyetlen intézkedés, hanem egy új oktatási szemlélet kialakítása.
Ennek középpontjában a túlzott központosítás csökkentése, az iskolák és pedagógusok szakmai önállóságának növelése, a bürokratikus terhek mérséklése, valamint a gyermekek érdekeinek erősebb érvényesítése áll.
