A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) legújabb bejelentése szerint új korszak kezdődik a hazai szakképzésben: a mikrotanúsítványok bevezetésével a képzési rendszer jóval rugalmasabban és gyorsabban tud reagálni a gazdaság folyamatosan változó igényeire.

A szakképzési törvény végrehajtási rendeletének módosítása új részletszabályokat vezet be, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanulók rövid idő alatt, célzott ismereteket szerezzenek, akár olyan területeken is, ahol az új szaktudás iránti kereslet kiemelkedő.

Mit jelentenek a mikrotanúsítványok?

A mikrotanúsítvány egy olyan, szakképzésen belül szerezhető igazolás, amely nem ad önálló szakképesítést, de kiegészíti vagy frissíti a meglévő szakmai tudást. Így lehetővé válik a célzott, gyors és korszerű tudásbővítés, amelyre nagy szükség van például:

• az informatikai szektorban (felhőalapú rendszerek, mesterséges intelligencia),
• a turizmus és vendéglátás területén (barista-, mixer-ismeretek),
• a gépjárműiparban (elektromos járművek karbantartása).

Új szakmák a rendszerben

A rendelet nemcsak a mikrotanúsítványokat szabályozza, hanem új szakmákkal is bővíti a választható képzések körét. A ragadós száj- és körömfájás hazai megjelenése miatt kerül bevezetésre az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági technikus szakma, amely a járványügyi védekezést és az élelmiszerlánc biztonságát szolgálja.

Emellett új szakmairányként jelenik meg az adó- és vámhatósági ügyintéző, amely a közszolgálati technikus képzés keretében nyújt válaszokat a pénzügyi és közigazgatási szektor speciális munkaerőigényeire.

Rugalmasabb, korszerűbb szakképzés

Az új szabályozás célja, hogy a szakképzési rendszer egyszerre biztosítson gyors elhelyezkedési lehetőséget a munkaerőpiacon, és kaput nyisson a felsőoktatás felé azok számára, akik továbbtanulnának. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár szerint e módosítások révén a tanulók versenyképes tudással léphetnek a munka világába.