Egyre több fiatal szerez végzettséget Magyarországon, és egyre kevesebben maradnak munka nélkül – az OECD friss adatai szerint azonban a kedvező statisztikák mögött komoly készségbeli hiányosságok húzódnak meg. A 2025 decemberében közzétett Education Indicators in Focus jelentés rámutat: miközben csökken a munkanélküliség az alacsony végzettségű fiatalok körében, az alapvető szövegértési és számolási készségek szintje arányaiban nem javult.

Javuló statisztikák, rejtett kockázatok – mit mutat az OECD jelentése Magyarországról

Az adatok szerint OECD-átlagban a 25–34 évesek körében a középfokú végzettséggel nem rendelkezők aránya 2015 és 2024 között 18 százalékról 13 százalékra csökkent. Magyarországon szintén mérséklődött ez az arány, azonban az ország továbbra is az OECD-átlag körül helyezkedik el, elmaradva azoktól az országoktól, ahol a mutató 5 százalék alá csökkent. Ez arra utal, hogy bár a korai iskolaelhagyás visszaszorításában történt előrelépés, továbbra is kiemelt szakpolitikai feladat.

OECD: csökkent a fiatalok munkanélkülisége, de az alapkészségek továbbra is gyengék

A középfokú végzettséggel nem rendelkező fiatal felnőttek munkanélküliségi rátájának alakulását vizsgálva elmondható, hogy a vizsgált időszakban összhangban a régiós trendekkel, Magyarországon jelentős csökkenés figyelhető meg. A kedvezőbb tendencia  nem kizárólag az oktatási tényezőknek, hanem a munkaerőpiac feszességének, a demográfiai folyamatoknak és az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek bővülésének is köszönhető. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az alacsonyabb munkanélküliség nem feltétlenül jelent stabil, hosszú távon fenntartható foglalkoztatást.

A középfokú végzettséggel nem rendelkező fiatal felnőttek munkanélküliségi rátájában az OECD-országokban átlagosan közel 5 százalékpontos javulás volt egy évtized alatt.

Nemzetközi összevetésben a jelentése két jól elkülöníthető csoportot határoz meg.

• Azok az országokat (például Csehország, Lengyelország, Spanyolország, Írország), ahol a munkanélküliségi ráta 10–12 százalékponttal vagy azt meghaladó mértékben csökkent.

• Azok az országok – köztük Magyarország –, ahol a csökkenés mérsékeltebb, de stabil és tartós, és egyértelmű elmozdulást jelez a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzet irányába.

Fontos adatértelmezési szempont, hogy a jelentés nem a foglalkoztatás minőségét, hanem kizárólag a munkanélküliségi rátát méri és a munkanélküliség csökkenése önmagában nem ad képet a foglalkoztatás minőségéről és hosszú távú fenntarthatóságáról.

Tanulási hiányosságok hosszú távú hatásai – a PISA és a végzettségi adatok összekapcsolása

A PISA- és PIAAC-adatok összekapcsolása alapján a jelentés rámutat arra, hogy a tanulási lemaradások hosszú távon is fennmaradnak. Azokban az országokban, ahol magas volt a 15 éves korban gyengén teljesítő tanulók aránya, 15 évvel később is nagyobb arányban fordulnak elő alacsony végzettségű fiatal felnőttek. Magyarország ebben az összevetésben az OECD-átlag körül helyezkedik el, ami azt jelzi, hogy a tanulási nehézségek jelentős része nem szűnik meg az iskolai pálya során.

Különösen figyelemre méltóak a felnőttkori készségadatok. OECD-átlagban a 25–34 évesek közül: az alacsony végzettségűek 55 százaléka, a középfokú végzettségűek 23 százaléka, és a felsőfokú végzettségűek 10 százaléka nem rendelkezik megfelelő szintű alapvető szövegértési készségekkel.

Magyarországon a középfokú végzettségűek körében az alacsony készségszint aránya meghaladja az OECD-átlagot, és a felsőfokú végzettségűek esetében is kimutatható ez a probléma.

Az OECD jelentése összegzésként megállapítja: Magyarországon – számos más országhoz hasonlóan – a végzettségi mutatók javulása nem jár automatikusan együtt a készségek fejlődésével. A rövid távon kedvező munkaerőpiaci folyamatok fenntartása érdekében elengedhetetlen az oktatás minőségének javítása, az alapkészségek célzott fejlesztése, valamint a felnőttkori tanulási és felzárkóztatási lehetőségek megerősítése.

A jelentés üzenete egyértelmű: az oktatás sikerét nem pusztán a megszerzett bizonyítványok száma, hanem a megszerzett tudás és készségek minősége határozza meg.