Amikor szóba kerül március 15. , legtöbben a Nemzeti dalt, a 12 pontot és a Pilvax kávéházat vágják rá. De az 1848-as forradalom tele van apró, izgalmas részletekkel, amelyek olyanról ritkábban esik szó az órán. Íme 10 ilyen érdekesség.
A forradalom esőben indul
Petőfi Sándor és társai nem napsütésben szavalták a Nemzeti dalt, aznap reggel esett az esőt. Mégis egyre nagyobb tömeg gyűlt össze, ami jól mutatja, mennyire forrongott a hangulat a városban.
Nem a Pilvaxban írták a 12 pontot
A legtöbben a Pilvaxhoz kötik a 12 pont születését, de a szöveg végleges meghatározása több helyszínen zajlott, és több ember közös munkája volt – nem egy spontán kávéházi firkálás.
A Landerer nyomdában lefoglalták a nyomdagépeket
A forradalmárok a Landerer és Heckenast Nyomda épületébe mentek, és cenzúra nélkül nyomtatták ki a 12 pontot és a Nemzeti dalt.
Fun fact: a nyomdatulajdonos, Landerer Lajos állítólag súgta is nekik, hogy foglalják le a gépet, így jogilag forradalmi tettnek tűnjön a dolog.
Nem tört ki vérontás Pesten
Miközben Európa több városban fegyveres harcok zajlottak, Pesten március 15-én nem dördült el egyetlen fegyveres lövés sem. A hatalom egyszerűen meghátrált a tömeg előtt.
A Márciusi Ifjak: Az 1848-as forradalom és szabadságharc ifjú vezérei
A Nemzeti dalt aznap többször elszavalták
Petőfi Sándor legalább háromszor szavalta el a verset különböző helyszíneken: a Pilvaxban, az egyetemnél és a Nemzeti Múzeumnál. A tömeg együtt skandálta vele a refrént.
A Nemzeti Múzeum lépcsője ikonikus lett
A híres jelenet a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén valóban megtörtént, de a hatalmas, tízezres tömegről szóló festmények kissé idealizálják a jelenetet.
Táncsics kiszabadítása igazi tömegakció volt
Táncsics Mihály börtönben ült sajtóvétség miatt. A tömeg Budára vonult, kiszabadította, majd vállon vitték át Pestre – ez volt a nap egyik leglátványosabb pillanata.
A 12 pont egyik követelése ma is aktuális
A sajtószabadság és a felelős kormány követelése ma is a modern demokráciák alapelve. 1848-ban ez forradalmi gondolatnak tartott.
A forradalom híre futótűzként terjedt
Nem volt internet vagy telefon, mégis napok alatt az egész ország értesült az eseményekről. A kézzel sokszorosított röplapok és az újságok elképesztő tempóban terjedtek.
Március 15. csak 1927-ben lett hivatalos nemzeti ünnep
Bár az események 1848-ban történtek, hivatalosan csak jóval később, a 20. században vált állami ünneppé.
Tedd próbára a tudásod az 1848-as forradalomról és derítsd ki, mennyire ismered a március 15-i eseményeket!
Ha szeretnéd játékosan letesztelni, mennyit tudsz a magyar történelem egyik legfontosabb eseményéről, próbáld ki a március 15-i kvízünket! Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet szabadságvágyának és összefogásának jelképe, amelynek emlékét minden évben megünnepeljük. Indítsd el a kvízt itt! és derítsd ki, mennyire emlékszel a forradalom eseményeire, hőseire és jelképeire. Vajon te is igazi történelem-szakértő vagy, vagy találsz benne új érdekességeket?
Tényleg tudod, mi történt március 15-én? Teszteld magad!
