2026. március 12-én és 13-án XXXIV. alkalommal került megrendezésre az országos szintű NCT CNC programozás– és gépkezelő verseny. Ennek kapcsán Szák Mihály felkészítő tanárral készítettünk interjút, akinek a diákja ezüstérmes lett.
Korábban diákként Ön is részt vett a versenyen?
2019-ben még a Győri SZC Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum és Kollégium diákjaként vettem részt, akkor a bronzérmet sikerült megszereznem, valamint egy különdíjat a legjobb szóbeli teljesítményért.
Azóta tanári pályára váltott. Mit kell tudni a versenyről?
Igen, minden évben jedlikes felkészítő tanárként én viszem a diákokat a versenyre. A COVID-19 előtt háromnapos volt a verseny, 2021-től pedig viszont csak kétnapos, ez azonban egyáltalán nem befolyásolja a verseny kiemelkedő színvonalát. A verseny döntőjébe jutásáért egy interaktív elődöntős tesztet kell kitölteni. Ennek révén tanúbizonyságot tesznek a diákok az átfogó gépészeti szakmai tudásukról és bebizonyítják, hogy ki az iskola legjobb tanulója, ugyanis iskolánként csupán egy fő juthat be a döntőbe.
Ezt követően a döntő első napján van egy elméleti rész, ahol az elődöntőhöz hasonlóan egy átfogó szakmai tesztet kell kitölteni, majd egy CNC-programírást követően a legyártandó alkatrészről jöhet a gyártás. A gyártott alkatrészek tűrésekkel vannak ellátva, így pontosnak kell lennie a forgácsolt felületeknek. Az elkészült alkatrészről mérési jegyzőkönyv készítése is a verseny része, hogy bebizonyosodjon, az elkészített méretek megfelelnek-e.
Miközben a versenydrukk közepette küzdenek az iskolák diákjai, hogy minél jobb helyezést érjenek el, a kísérőtanároknak minden évben izgalmasabbnál izgalmasabb programokkal állnak elő a szervezők. Pár éve a Gamma Műszaki Zrt. telephelyére vittek el minket gyárlátogatásra, megnézni a Komondor páncélozott harckocsi gyártását. A felkészítő tanári csapat összekovácsolása gyanánt tavaly bowlingozni voltunk, idén pedig az Illúziók Múzeuma volt terítéken.
Nap végén, miután lezajlottak a versenyszámok, egy közös vacsorával koronázzuk meg a napot, ahol elengedhetetlen a koccintás mellett a sok baráti beszélgetés, kapcsolatépítés, csocsó bajnokság.
Másnap délelőtt szakmai programokkal készülnek a versenyszervezők. Idén például Talmácsi Gábor hozta el a versenymotorját. Az Óbudai Egyetemről humanoid robotot és robot kutyát hoztak, valamint évről évre az NCT aktuális fejlesztéseibe betekintést nyerhetünk. A közös ebéd után az NCT Akadémiáról elindulunk Taksonyba, ahol az NCT szerszámgépgyára található. Itt gyárlátogatást követően rendezik meg a díjátadó ceremóniát. A diákokat és a felkészítő tanárokat egyaránt – engem is, pedig 2021 óta minden évben elkísérem ide a tanulóinkat – meglepi a gigászi méretű szerszámgépgyár, ahol például Közép-Európa egyik legnagyobb CNC-ágyköszörűje is található, amely nyolc méteres lökethosszal rendelkezik. Erre a gépre minden évben a teljes csapat feláll, ahol elkészítjük a verseny csoportképét is.
Idén ki volt az iskola legjobbja?
Ebben az évben Eördögh Attila volt az iskola legjobbja. Őt munkatársammal, mentorommal és egykori osztályfőnökömmel, Németh Attilával készítettük fel a versenyre. Különös felkészítési folyamat nincs, alapból nagyon átfogó az a tudás és tapasztalat, amit iskolánkban átadunk a diákjainknak. Az elődöntőt követően, mikor kiderül, hogy ki a befutó, aki az ország legjobbjai közé tartozik, akkor a diákjainknak biztosítunk külön felkészülési lehetőséget. Mivel a versenyen korábban versenyzőként is részt vettem, – ahol Németh Attila volt a felkészítőm – nagyon sok tapasztalatot és taktikát tudunk át adni, annak érdekében, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki a versenyből és a diákunkból. Ettől függetlenül természetesen itt a legnagyobb érdem mindig is a diáké, benne volt meg az az akaraterő, hogy a szakmai legjobbjai között megmérettesse magát és ennek érdekében akár éjszakába nyúlóan is készüljön a versenyre.

Eördögh Attila verseny közben (Forrás: Szák Mihály)
Mennyire vagy elégedett az eredménnyel, hogyan értékeled a teljesítményét?
Erről az a véleményem, hogy az, aki a döntőbe jut körülbelül 2000 diák közül igazán büszke lehet magára, valamint a felkészítő tanárok is büszkék lehetnek a diákjaikra, mivel a döntőben a végeredménytől függetlenül már az ország legjobbjai vannak.
Természetesen minden diáknak és tanárnak az első hely a cél. Én nagyon büszke vagyok Attilára, hogy elhozta a második helyet, de akkor is legalább ennyire büszke lennék, hogy ha nem került volna fel a dobogóra. Személyes tapasztalatom, hogy nem feltétlenül csak a helyezés számít, hanem az is, hogy milyen kapcsolatokat tud építeni az ember egy ilyen helyen kiemelkedő helyen.
Mióta a versenyen, diákként megismertem a versenyszervező NCT-s csapatot, azóta nagyon jó kapcsolatot ápolok több emberrel is, többek között Apostol Attilával az NCT Ipari Elektronikai Zrt. Operatív Igazgatójával, aki nagyon jó barátom lett.
Volt olyan ellenfél, akitől kifejezetten tartottatok?
Azt gondolom, hogy minden évben vannak erős iskolák és nagyon ügyes versenyzők, de a legfontosabb számunkra, hogy be tudjuk bizonyítani azt, amit eddig az elmúlt években számtalanszor sikerült, hogy a Jedlik az ország egyik legjobb technikuma.
Természetesen benne van a pakliban az is, hogy hiába nagyon ügyes, okos és kitartó valaki a készülésben, ennek ellenére a versenystressz miatt valami nem úgy sikerül, ahogy azt elterveztük. Mi azonban minden esetben megpróbáljuk magunkból az abszolút maximumot kihozni.
Mi motivál a tanításban? Miért pont ezt a szakmát választottad?
Ez nagyon érdekes és nehéz kérdés. Napokat tudnék erről mesélni, hogy miért alakult így a pályafutásom, de megpróbálom tömören és röviden megfogalmazni.
Talán az egésznek a kiinduló pontja az az, hogy édesapám repülőgépmérnök volt a katonaságnál, így megvolt az indíttatás, hogy én is és testvérem, Szák Zsolt is műszaki pályán tanuljunk tovább. Már kiskorunkban apukánk műhelyében ügyeskedtünk, és próbáltuk elsajátítani a gépész szakma rejtelmeit. Amikor jött a középiskola választás, a Jedlik volt az, amire azt mondtuk, hogy igen, ez egy olyan iskola ahol lehet fejlődni és teljes mértékben tud minket támogatni az előre lepésben.
Jedlikes diákkoromban testvéremmel mindig is volt bennünk egy tenni akarás – ami azóta sem lankadt – hogy valami marandandót alkossunk, valami olyat, amit kevesen mondhatnak el magukról, és amivel ki tudunk törni. Ezért 2015-ben együtt terveztünk egy CNC-megmunkálóközpontot, amit le is gyártottunk az iskola falain belül.
Szerencsére, a Jedlik-iskola arról is híres, hogy támogatja a diákjait, így az akkori igazgatónk: Domonkos László, valamint akkori tanárjaink, akik most már kollégáim (Németh Attila, Kalmár Péter, Szabó Zoltán és még sorolhatnám), teljes vállszélességgel álltak ki mellettünk szüleinkkel együtt, és támogattak minket a projektünk megvalósulása érdekében. Nem sokkal később, Domonkos címzetes igazgató úr adott interjút a Kisalföld c. lapnak, amiben megemlítette a projektünket is. Elmondása szerint nem az a szép, hogy megcsináltuk, hanem az, hogy működik is. Elkezdtünk munkákat vállalni a gépre, majd még jedlikes éveink alatt megalapítottuk az első cégünket, amivel nemzetközi piacra terveztünk és gyártottunk prémium felszolgáló kocsikat Kaliforniától kezdve az Egyesült Királyságon át Észtországig bezárólag.
Testvéremmel mindketten gépészmérnöki végzettséget szerzetünk a Győri Széchenyi István Egyetem gépészmérnöki karán. Még az utolsó félévem alatt jött egy felkérés, hogy lenne-e kedvem pár órát elvállalni a volt iskolánkban. Megtiszteltetésnek vettem a felkérést, és örömmel vállaltam el. Közben megalapítottuk mérnökirodánkat, a Design Of Brothers Mérnökiroda Kft-t, amiben a tanítás mellett jelenleg is ténykedem és ügyvezető pozíciót töltök be. Óráimra mindig viszek be olyan aktualitásokat, amikkel épp foglalkozunk, ezeket a diákok nagy érdeklődéssel fogadják. Egyetemi éveim alatt én is mindig azokat a tanáraimat tartottam nagy becsben, akik a tanári állás mellett a versenyszférában is megfelelnek. Testvéremmel mi is ezt próbáljuk csinálni. A motiváció nagyon sok helyről jön szerencsére. Bennünket az is motivál, hogy tenni akarunk azért, hogy az országunk egy jobb hely legyen, aminek kulcsfontosságú szerepe az oktatás.
Jelenleg még csak azzal járulok hozzá, illetve járulunk hozzá testvéremmel (ugyanis időközben ő is óraadó lett az iskolánkban) hogy próbáljuk átadni azt a tudást és tapasztalatot, amit évek alatt szereztünk a Jedliknek köszönhetően. Későbbiek folyamán pedig szakmai gyakorlati helyszínt is szeretnénk biztosítani a diákoknak.
Nyáron tervezzük megépíteni gyártócsarnokunkat a 150m2-es alapterületű, kétszintes irodaházunk mögött, ami alkalmas lenne arra is, hogy a diákoknak nem csak az iskolapadban és az iskolai tanműhelyben tanítjuk, hanem a mérnökirodánknál is. Emellett nagyon szívmelengető példa az is, amikor tavaly például egyik diákom azt írta nekem privát üzenetben, hogy én vagyok a példaképe és erőt adok neki azzal, hogy mennyi mindennel foglalkozunk kitartóan, alapos és minőségi munkát végezve.
Hogy ítéled meg, mennyit változott az oktatás azóta, hogy te voltál diák?
A Jedlik iskola mindig is tartotta a lépést a fejlődéssel, amit az is szimbolizál, hogy a tanműhelyekben mindig újul a géppark, tavalyi évben például egy új NCT-s CNC esztergagép, és egy robotkar érkezett összesen 50 millió forint értékben, idén pedig a mi cégünk szállított lézervágó gépet és SLA típusú 3D nyomtatót az iskolánknak.
Diákként is nagyon szerettem ide járni, mert a tanárok szakmai tudása és a géppark is mindig naprakész volt, így semmi sem szabhatott határt annak, hogy valami maradandót alkossanak a diákok. A jelenlegi iskolavezetés, Módos Gábor igazgató úrral, valamint Kalmár Péter, Élő Tamás, Furján Gergely és Kottra Richárd igazgatóhelyettes urakkal mindig előre mutató gondolkodással fejlesztik és javítják az iskolát, így az oktatás színvonalát is.
Milyen hatással lesz szerinted erre a szakmára az AI az elkövetkezendő 10 évben?
Én a diákoknak is mindig megmutatom, hogy hogyan lehet az AI-t célszerűen használni adott munkafolyamatokhoz. Nagyon nagy előnynek és lehetőségnek tartom. Sok mindenben segítséget tud nyújtani, de továbbra is elengedhetetlen lesz a gondolkodó gépész és mérnök is, akik felügyelik az adott folyamatot. Az AI egy eszköz, amit lehet és kell is használni, mivel megkönnyíti és gyorsítja a munkánkat ha megfelelően alkalmazzuk.














