Az érettségi vizsga minden végzős középiskolás számára mérföldkő: egyszerre jelenti az iskolai évek lezárását és a belépőt a felsőoktatásba vagy a munka világába. Május 4-én hivatalosan is megkezdődik az idei érettségi vizsgaidőszak.
Kinek kötelező érettségi vizsga?
Érettségi vizsgát azok a tanulók tehetnek, illetve kötelesek tenni, akik:
- befejezik középiskolai tanulmányaikat,
- érettségi bizonyítványt kívánnak szerezni,
- felsőoktatási intézménybe jelentkeznek.
Az érettségi tehát egyszerre záróvizsga és a felsőoktatásba való belépés alapfeltétele.
Milyen tantárgyakból kell vizsgázni?
Az érettségi vizsga szerkezete egységesen meghatározott. Minden vizsgázónak az alábbi öt tantárgyból kell számot adnia tudásáról:
- magyar nyelv és irodalom
- matematika
- történet
- idegen nyelv
- egy választott tantárgy
A választható vizsgatárgyak köre széles, az Oktatási Hivatal vizsgatárgy-listájában részletesen megtalálhatók (pl. természettudományos tárgyak, idegen nyelvek, szakmai tárgyak).
A részletes tárgyra vonatkozó külön dokumentumban minden meghatározásra, amely tartalmazza a témaköröket és az elvárt kompetenciákat.
Az érettségi vizsga típusai és szintjei
Az érettségi vizsga kétszintű rendszerben működik:
Középszint
- az általános, mindenki számára teljesíthető követelményeket tartalmazza,
- az iskolák szervezik,
- elsősorban az alapvető tudás alkalmazását méri.
Emelt szint
- magasabb szintű, mélyebb ismereteket és önálló gondolkodást igényel,
- központi szervezésű,
- a felsőoktatási felvételi folyamatban kiemelt szerepe van.
Fontos változás, hogy az emelt szintű érettségi nem minden esetben kötelező a felvételihez, az egyetemek, főiskolák saját hatáskörében határozhatják meg, mely szakokon írják elő. Az emelt szint többletpontot is jelenthet a felvételi során.
Az érettségi vizsga formái
A vizsga több részből állhat, tantárgytól függően:
- írásbeli vizsga – központi feladatsor alapján
- szóbeli vizsga – tételhúzást követő felelet
- gyakorlati vizsga – bizonyos tárgyaknál (pl. informatika, művészeti vagy szakmai tárgyak)
A feladatok minden tantárgy esetében különböző kompetenciákat mérnek: például szövegértést, problémamegoldást, érvelést vagy alkalmazási készséget.
Speciális vizsgatípusok: előrehozott érettségi
Az érettségi rendszer része az ún. előrehozott érettségi, amely lehetőséget ad arra, hogy a tanuló egyes tantárgyakból már a 12. évfolyam előtt vizsgát tegyen.
Főbb feltételek:
- az adott tantárgy tananyagának befejezése,
- osztályozóvizsga teljesítése,
- iskolai jóváhagyás.
Az előrehozott érettségi közép-, és emelt szinten is letehető, és sikeres teljesítés esetén az eredmény beszámít a végleges érettségi bizonyítványba és a felvételi értékelésébe.
Mit jelentenek a követelmények a gyakorlatban?
Az érettségi követelmények nem pusztán tananyagot jelöltnek ki, hanem egy kompetenciaalapú elvárásrendszert:
- nem elegendő az ismeretek felidézése
- fontos azok alkalmazása különböző helyzetekben,
- hangsúlyos a logikus gondolkodás és az összefüggések felismerése.
Ez különösen jól látható a matematika vagy a szövegértés igénylő tárgyak esetében.
Az érettségi vizsga egységesen szabályozott rendszer, amely:
- meghatározza, kinek és milyen feltételekkel kell vizsgáznia,
- rögzíti, mely tantárgyakból kötelező a vizsga,
- szabályozza a vizsgaszinteket és vizsgatípusokat,
- valamint részletesen előírja a követelményeket és kompetenciákat.
A sikeres felkészülés alapja a hivatalos követelmény pontos ismerete és tudatos értelmezése. Azok a diákok, akik nemcsak a tananyagot sajátítják el, hanem megértik a vizsga logikáját és elvárásait is, lényegesen nagyobb eséllyel teljesítenek.
Izgulsz az érettségi miatt?
Ha jól jönne egy kis lelki megerősítés a vizsgák előtt, olvasd el a szakmatszerzek.hu korábbi cikkét. Gyakorlati tanácsokkal, biztató gondolatokkal és stresszoldó tippekkel segít ráhangolódni az érettségire, mert a felkészültség mellett a nyugalom is kulcsfontosságú.
Érettségi pánik helyett magabiztosság – így csináld!














