Eurostat: Emelkedett az óvodába járó gyerekek száma

Szerző: | 2026. május. 27. | Iskolák

Az EU-ban egyre több kisgyermek jár óvodába, és Magyarország ebben az összehasonlításban az élmezőnyhöz tartozik. A friss Eurostat adatok szerint szinte minden 3 év feletti gyermek részt vesz az óvodai nevelésben, ugyanakkor a részletesebb elemzések azt is megmutatják, hogy a rendszer működése több szempontból eltérő képet mutat a különböző korcsoportok és társadalmi helyzetek szerint.

EU-s trendek: közel a 2030-as célokhoz

Az Eurostat publikált adatai szerint  2024-ben az Európai Unióban a 3 éves kortól az általános iskola megkezdéséig terjedő korcsoportban a gyermekek 95 százaléka vett részt óvodai nevelésben. Ez számottevő növekedést jelent a 2014-ben mért adatokhoz képest (91,2%), és azt mutatja, hogy az uniós országok összességében közel kerültek az Európai Oktatási Térség által kitűzött célhoz. A stratégiai célkitűzés szerint 2030-ra a 3 éves kortól a kötelező általános iskolai oktatás kezdeti koráig terjedő gyermekek legalább 96 százalékának részt kell vennie koragyermekkori nevelésben és gondozásban.

Az adatokból ugyanakkor az is látható, hogy az egyes tagállamok között továbbra is jelentős különbségek vannak. Míg Franciaországban a részvétel teljes körű (100%), Belgiumban pedig 98,1%, addig néhány közép- és kelet-európai országban jóval alacsonyabb értékeket mértek: Romániában 76,5%, Szlovákiában 81,8%, Csehországban pedig 86,4% volt az arány.

Így fest Magyarország az Eurostat adatok szerint

Magyarország a vizsgált mutató tekintetében az EU élmezőnyéhez tartozik. A 97,9%-os részvételi arány Litvániával azonos szintet jelent, és az egyik legmagasabb érték az Unióban. Ezzel Magyarország teljesíti az Európai Unión belül meghatározott részvételi célértéket a 3 évesnél idősebb gyermekek körében. Az adatok azt mutatják, hogy az óvodai neveléshez való hozzáférés ebben a korcsoportban széles körben biztosított.

A magas részvételi arány ellenére nem mindenhol könnyű elérni az óvodát: 2022-ben a települések közel harmadában nem működött ilyen intézmény, főként a kisebb falvakban. Közben a 3 év alatti gyermekek ellátása alig bővült az elmúlt években, és még mindig jóval elmarad az uniós átlagtól.

Az Európai Bizottság Education and Training Monitor országjelentése részletesebb képet ad a koragyermekkori ellátás szerkezetéről. A jelentés szerint a 3 évesnél idősebb gyermekek magas részvételi aránya mellett a 3 év alatti gyermekek intézményes ellátása már kevésbé kiterjedt: ebben a korcsoportban az ellátás aránya az uniós átlag alatt marad.

A jelentés rámutat arra is, hogy az oktatási rendszerben megfigyelhető teljesítménykülönbségek szoros kapcsolatban állnak a tanulók társadalmi-gazdasági hátterével. Magyarországon ezek a különbségek az uniós tagállamok között jelentősen érvényesülnek, és a társadalmi háttér  már korai életkorban is meghatározó.

Az intézményi feltételek tekintetében a jelentés kiemeli, hogy a pedagógushiány nem egyenletesen érinti az óvodai rendszert. A hátrányos helyzetű intézményekben erőteljesebb a munkaerőhiány.

Pedagógus-összetétel az óvodákban

Az Eurostat adatai szerint érezhetően nő az érdeklődés az óvodapedagógusi pálya iránt: 2025-ben közel 14 ezren jelentkeztek a képzésekre, ami egy év alatt jelentős, 24%-os növekedést jelent. A számok mögött azonban eltérő tendenciák látszanak: az új jelentkezők mellett sokan már a pályán dolgozók közül választják a képzéseket továbbképzés vagy átképzés céljából.

Eközben a szabályozás is átalakult: az elmúlt években enyhültek a foglalkoztatási és képesítési feltételek, így ma már alacsonyabb végzettséggel is lehet dolgozni a koragyermekkori nevelésben. Az is változás, hogy a nevelőmunkát segítő szakemberek csak meghatározott időszakokban vehetnek részt a napi gyermekellátásban. A növekvő jelentkezői szám és a rugalmasabb feltételek együtt új helyzetet teremtenek az óvodai rendszer működésében.

Az adatok arra is rámutatnak, hogy az óvodai nevelésben dolgozó pedagógusok nemi megoszlása erősen egyoldalú. A szektor erősen női dominanciájú mind uniós, mind nemzeti szinten. Az Európai Unióban átlagosan 95,1% a női pedagógusok aránya, míg Magyarországon ez az arány még magasabb, eléri a 99,5%-ot.

 

A szerzőről:

Oláh Erika
Széleskörű tapasztalatot szerzett a hazai oktatási rendszer működéséről. Részt vett az oktatás, a szakképzés területeinek fejlesztésében. Kiemelten fontosnak tartja a továbbképzéseket, a gyermekkori fejlesztéseket, a készségek fejlesztését. Elhivatott abban, hogy az oktatásban résztvevők olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amelyet a mindennapi tevékenységeik során alkalmazni tudnak. Mottója: Közös jövőnk alapja a ma gyermekeinek fejlesztése.

Promó

Kövess minket