Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es nyári számában jelent meg.
Az UNIside, az MCC Tanuláskutató közreműködésében kérdőíves kutatást végeztünk, hogy folytatva az idén harmadéves hagyományt felmérjük a továbbtanuló diákok tanulási szokásait. A szokásos tanulási motiváció és kihívások az egyetemen blokkon túl idén a tehetség témakörét is körbejártuk a kérdőívben azzal a céllal, hogy felmérjük ki hogyan talált rá arra a területre, amelyen igazán kompetensnek érzi magát és milyen előnyökkel jár az egyetemi kötelező tanulmányokon túlmutató önképző munka. A kérdőív kitöltésére március 13. és április 15. között volt lehetősége a hallgatóknak.
A kitöltők összetétele
Az idén 661-en töltötték ki online a kérdőívünket, 91 százalékuk 18–25 év közötti volt, 7 százaléka 26–30 év közötti, míg 2 százaléka 30 év feletti. A tanulás, úgy tűnik, kortalan, és a fiatal felnőtt évek után sem áll meg. A kitöltők háromnegyede nő volt. Azt mondhatjuk, hogy a válaszadóinkat sikerült a legtöbb egyetemen elérnünk, szinte minden intézményből voltak kitöltőink.
A válaszok több mint fele a következő egyetemekről érkezett: Eötvös Loránd Tudományegyetem (17 százalék), Budapesti Corvinus Egyetem (15), Óbudai Egyetem (11), Pécsi Tudományegyetem (7). A válaszadók 58 százaléka budapesti volt, tehát az erőteljes fővárosi túlsúlyt egyre inkább kompenzálják a nagy, jelentős vidéki egyetemek, hiszen a kitöltők csaknem fele vidéki egyetemen tanul.
A kitöltők 61 százaléka első és harmadéves diák, 33 százalékuk a gazdaságtudományi képzések valamelyikén tanul. 14 százalékuk informatikai képzésen, 9-9 százalékuk bölcsészettudományi vagy műszaki területre jár. A többi válaszadó más képzési területeken folytatja egyetemi tanulmányait.
Tanulási motivációk
Az „Így tanultok ti” kutatással célunk, hogy évről évre megnézzük: mi veszi rá a fiatalokat a továbbtanulásra. A következő évben ebben a témában összehasonlító elemzést is végzünk, azaz trendvonalat mutatunk majd az évről évre megkérdezettekre adott válaszok tekintetében.
Az egyetemi továbbtanulás legnagyobb ösztönzője, hogy a fiatalt az hajtja, hogy további tudásokat sajátítson el, azaz, ahogy a kérdőívben megfogalmaztuk: „tovább szerettem volna magam képezni”. Ugyanakkor, ha megvizsgáljuk a „diplomásként jobban érvényesülhetek” és a „diplomásként többet kereshetek” válaszok arányát, amely 22 és 17 százalék, akkor az ezek összegeként kapott 39 százalék mégis viszi a prímet. A következő fontos motiváció (19 százalék), hogy valaki szereti megélni az egyetemista létet. A lista végén 13 százalékkal a „nem szerettem volna még dolgozni” és a „pályához, amire készülök, erre volt szükség” (5 százalék) állt.
Azt láthatjuk, hogy a továbbtanulni vágyók elsősorban az életben való érvényesülés és az egzisztenciális okok miatt döntenek a továbbtanulás mellett. Döntéseikben elsősorban az érdeklődési körük és a hobbik (az említések 53 százaléka jelölte meg teljes mértékben igaznak) dominálnak. Ugyanakkor a fiataloknak kifejezetten sokat segítenek a továbbtanulási szándékaik el- döntésében az intézményekről szerezhető információk (említések 25 százaléka szerint ez teljes mértékben igaz) is.
Fontos számukra a képzőhely földrajzi elhelyezkedése (említések 22 százaléka volt teljes mértékben igaz) és a megszerezhető végzettség által várható jövedelem (17 százalék) is. A legkisebb említési gyakoriságot a tanáraim és barátaim adtak tanácsot opció kapta, a tanároknál fontosabb a megszerzett jegyeik és a szüleik tanácsa is.
A válaszadók 58 százaléka úgy érezte, hogy nem volt kihívás számára az érettségi, 40 százaléka nehéznek érezte a felkészülést rá, 2 százalékuk pedig nem szeretett volna válaszolni. Az érettségire való készülésben a hallgatók leginkább a nyelvvizsga megszerzése (26 százalék), az online platformok használata (pl. Mateking, 20 százalék), a külön tanár (19 százalék) és az iskolai előkészítők (15) által tettek plusz erőfeszítést felvételi esélyeik növelése érdekében.
Kihívások az egyetemen
A kérdőívre választ adók 30 százalékának a matematika és a statisztika tárgy volt a kedvence, ami bár meglepőnek tűnik, tekintve, hogy a kitöltők több mint fele összesítve műszaki (9 százalék), informatika (14 százalék), gazdaságtudomány (33 százalék) képzési területen tanul, mindjárt érthetővé válik. Az egyéb választ megjelölők a válaszadók 26 százalékát tették ki, míg szintén 26 százaléknyian voltak azok, akik más természettudományos tárgyat jelöltek meg.
A tárgyaikat igen eltérő okok miatt szeretik a hallgatók, szenvedélyből, az általa elsajátított tudás aktuális helyzetekre való alkalmazhatósága, a benne rejlő intellektuális kihívások miatt. A válaszadók többsége otthon, vagy a szobájában tanul, legritkábban pedig egy közparkban.
A válaszadók leginkább többször elolvassák az anyagot (az említések 39 százalékában teljes mértékben igaznak gondolták a válaszadók), olvasás közben jegyzeteket készítenek (37 százalékos említési gyakoriság), a csendben tanulást preferálják (31 százalék) és igyekeznek közben ábrákat, rajzokat készíteni (21 százalék).
Kis része az említésnek utal a tanulás közbeni mozgásra és a másokkal való közös tanulásra. A válaszadók többsége 3 és 5 óra közötti időt tölt hetente átlagosan tanulással (30 százalék), 28 százalékuk kevesebb mint heti 3-at, míg 27 százalékuk átlagosan heti 5 és 10 óra között.
A kérdőívet kitöltők 78 százaléka szerint a tanulmányi követelmények inkább összhangban állnak a kezdeti elvárásaikkal a témák kapcsán, míg 81 százalékuk szerint a képességeihez képest mérten is összhangban állnak a választott képzési terület tanulmányi követelményei az előzetes elvárásaival.
A hallgatók számára:
- leginkább a társaság jelenti a legnagyobb örömet (19 százalék),
- új ismeretek szerzése (olyasmiről tanulhatok, amiről még nem is hallottam),
- a tudás elmélyítése (18),
- a tudás részletgazdagságának bővülése (12),
- soft skillek fejlesztése (11),
- a lexikális tudás bővülése (11).
A válaszadók szerint a matematikatanulás elsősorban a logikus gondolkodás és a problémamegoldás készségét fejleszti, illetve egy szemléletmódot ad, ezért tartják fontosnak. Többen említették, hogy más tárgyakhoz is szükség van matematikára, a való életben az általános tudás és műveltség része, és azt is, hogy ez a kitöltők egy részének intellektuális kihívást jelent.
Tehetséggondozás
Az idei kutatásban felmértük azt is, hogy a diákok miben érzik magukat ügyesnek, milyen programokon keresztül képzik önmagukat, honnan kapnak támogatást a bennük rejlő potenciál kibontakoztatására. A kérdőívet kitöltők a tárgyak széles választékát jelölték meg olyannak, amelyben ügyesnek érzik magukat. Örömüket leginkább az olyan tárgyakban találják meg, ahol az oktató lelkesen adja elő a tananyagot (említések 22 százaléka), sok a gyakorlati alkalmazás (17 százalék). Legtöbben a tehetségüket azáltal találták meg, hogy szerettek a témával foglalkozni, és idővel jobbak is lettek benne (53 százalék).
A kitöltők 79 százaléka inkább arányosnak gondolja tantárgyát annak nehézségével, 67 százalékuk inkább gondolja azt, hogy lényeges ismereteket ad a tantárgya, ugyanakkor csak 61 százalékuk érzi a tárgy kreditértékét arányosnak. Válaszadóink 39 százalékának a szülei, 32 százalékának a tanáraik, 17 százalékának a barátok, 9 százalékának mások és 4 százalékának egy mentor segített felfedezni a tehetségét. A válaszadók mindössze 28 százaléka vesz részt valamilyen tehetséggondozással foglalkozó programban.
A hallgatók egy része demonstrátorkodik vagy korrepetál tehetséggondozás gyanánt. Ez főként anyagi segítséget nyújt számukra (említések 16 százaléka), továbbá külföldi tanulmányutakat (16 százalék), a szaktudás tovább mélyítésének lehetőségét (14), kutatásban való segédkezést és a részvétel lehetőségét (14), készségeket fejlesztenek (12), gyakornokságot, akár munkahelyet is kínálnak (11), további versenyekre készíti fel őket (10) és legkevésbé a duális képzés felé orientál. A kitöltők közül senki sem értékelte ezeket a programokat negatívan, mindenki legalább közepes értékelést adott. A válaszok 83 százaléka jónak vagy nagyon jónak értékelte a demonstrátorkodás lehetőségét és előnyeit. Mintegy 78 százalékuk kap is további segédanyagot, mentorálást és gyakorlásilehetőséget, ha részt vesz a demonstrátorkodás által a tehetséggondozás programban. A tehetségprogramban résztvevők 76 százaléka elégedett ezen anyagok és a további segítségek minőségével. A diákok többsége más tanároktól, szülőktől és a családjuktól kap további támogatást a tehetsége kibontakoztatásához. Néhányan egemlítették az egyetemi diákszervezeteket is (szakkollégiumok és más szervezetek), nagyon kevesen az egyetemi Karrierpontokat és egyéb intézményeket (pl. hallgatói érdekképviseleti szervek). Ezek a segítségek ösztöndíjakat, anyagi támogatás valamely formáját, extra segédanyagokat, további munkalehetőségeket, esetleges érzelmi és mentális támogatást, konferencia- és kutatási részvételt jelentettek a számukra, amely támogatásokkal a válaszadók többsége, 80 százaléka elégedett is volt.
