Az örök vitatéma: halloween vagy mindenszentek?

Szerző: | 2023. október. 28. | Kikapcs

A képen egy halloweeni utcakép látható töklámpásokkal és mécsessel.

Mióta a halloween hagyományai begyűrűztek hazánkba, rendszeresen viták alakulnak ki akörül, hogy mi közünk van nekünk ehhez az ünnephez és miért nem csendben emlékezünk mindenszentek napján. Cikkünkben ezt a kérdéskört járjuk körbe.

Generációs különbségek

Nálunk nem halloween, hanem mindenszentek van – hallhatjuk sokszor, általában az idősebb korosztály szájából. A halloween Magyarországon csak a kilencvenes évek második felétől kezdett szélesebb körben népszerűvé válni, pedig ha utánanézünk az ünnep történetének, ez nem csak egy modern kori amerikai találmány. 

Azt is fontos kiemelni, hogy a két ünnep nem ugyanarra a napra esik, így elméletben gond nélkül megférnek egymás mellett. Mint később láthatjátok, hazánkban a töklámpások faragásának is régre nyúló múltja van.

Ősi kelta hagyományok

A halloween hagyománya ősi kelta szokásokból ered, a pogány hitvilág elemei elevenednek meg benne. A kelták az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló közötti félidőben ünnepelték az újévet, a Samhain-t, amikor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt.  Október 31-én, miután a termést betakarították és elraktározták a hosszú télre, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek és új tüzeket gyújtottak. Tűz körüli táncuk jelezte a nap szezon végét és a sötétség kezdetét. 

Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezzel tartották távol az ártó szellemeket és űzték el a hideget. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek. Mivel úgy vélték, hogy a holt lelkek beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben eloltották a régi tüzeket és különféle rémisztő maskarákba öltöztek, ezzel akarták összezavarni és elijeszteni a holtak szellemeit. A középkori hiedelmek szerint a mindenszenteket megelőző nap a szellemi és a fizikai világ érintésnyire kerül egymástól.

Október 31-én az Aquincumi Múzeum és Régészeti Park Samhain – Kelta Halloween témájú rendezvényt szervez az érdeklődőknek.

Csokit vagy csalunk! – A gyerekek halloween jelmezbe öltözve gyűjtik az édességet. (Fotó: 123rf)

Október 31. Halloween

Az elnevezés az angol All Hallows’ Eve kifejezés rövidülése, magyarul mindenszentek előestéjét jelenti. Ősi kelta hagyományokból kialakult ír ünnep, amiről napjainkban már nagyon sok helyen megemlékeznek, nem csupán az angolszász országokban. A halloween a 19. század közepétől honosodott meg Amerikában, amikor a nagy írországi éhínség elől százezrek vándoroltak ki, és magukkal vitték szokásaikat, legendáikat is.

A történelem során több hasonló római kori ünnep is elvegyült a kelták samhain nevű ünnepével. Mai állapotában ez az autentikusnak ismert pogány ünnep az ókori népektől származó elemeket is tartalmaz, amelyek kiegészültek az ír nép szokásaival és az észak-amerikai, nyugat-európai vidám ünnepi bolondozással, töklámpás faragással, jelmezes kéregetéssel, beöltözős partikkal, almahalászattal is.

Csokit vagy csalunk!

A beöltözés a 19. század második felében és a 20. század elején kezdett általánosságban elterjedni. Eredetileg szegény gyerekek jártak házról-házra, hogy szórakoztassák az ott lakó gazdagabb embereket. Táncoltak, énekeltek, bűvészkedtek, vicceket meséltek, amiért cserébe élelmet, italt és némi pénzt kaptak. A későbbi időszakban a jelmezbe öltözött gyerekek a környéken lakókhoz kopogtattak „Csokit vagy csalunk!“ (Trick or treat) felkiáltással. Amelyik háznál nem kaptak édességet, ott valamilyen csínyt követtek el.

A halloween elterjedésével nálunk is egyre több helyen szerveznek lelkes szülők a gyerekeknek édességgyűjtő körutat. Október 31-én a Budakeszi Vadaspark halloweeni témájú programokkal várja a látogatókat.

Tökvicsori, a magyar töklámpás

A tökfaragás nem idegen hagyomány. Napjainkban is egyre népszerűbbek a ház elé vagy ablakokba kitett töklámpások, több településen töklámpás fesztivált is rendeznek. A 20. század eleji paraszti világban kifejezetten kedvelt volt Magyarországon a töklámpások készítése, amivel ijesztgették, heccelték egymást a fiatalok. A leginkább takarmány tökből kifaragott lámpást sok helyen tökvicsorinak nevezték. A magyar legenda egészen Salamon király uralkodásáig nyúlik vissza.

A világszerte ismert töklámpásnak egy ír eredetű története is van. Eszerint a lámpás a nevét egy Fukar Jack nevű részeges ír kovács történetéről kapta, innen ered a Jack O‘Lantern, azaz Jack lámpása elnevezés.

A 20. század eleji paraszti világban tökvicsorival ijesztgették egymást a fiatalok. (Fotó: 123rf)

Mindenszentek és halottak napja

November 1.: Mindenszentek vagy mindenszentek napja, melyet a hagyomány szerint IV. Gergely pápa tett egyetemes ünneppé. A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor. Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, majd gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. 

Sok helyen úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Mindenszentek Magyarországon 2000-ben lett újra munkaszüneti nap. A katolikus hívőknek kötelező a szentmisén való részvétel.

Mindenszentek napját nem szabad összekeverni a halottak napjával, melyet november 2-án ünnepel a keresztény világ. Az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, tisztítótűzben szenvedő hívekre emlékeznek ilyenkor. Estéjét a halottak estéjének is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékére. A hagyomány szerint ezen a napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunyt szeretteik emlékére, hogy a „véletlenül kiszabadult lelkek” visszataláljanak sírjukba, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.

Mint láthattuk, ezek az ünnepek és hagyományok békességben megférhetnek egymás mellett. Míg Magyarországon a mindenszenteknek és a halottak napjának régre nyúló hagyományai vannak, hazánkban a halloweeni szokások a 2000-es évek elején kezdtek elterjedni, és ma is főként a gyerekek és egyetemisták körében népszerűek. Az, hogy ki melyik szokást és hagyományt viszi tovább és érzi magáénak, csakis a saját döntésén múlik.

Az október hónap érdekességeiről egy korábbi cikkünkben is olvashatsz.

A szerzőről:

Szakmát Szerzek
A Szakmát Szerzek! szerkesztőségének célja a hazai szakképzés presztizsének valós erősítése, például sikertörténetekkel, tudományos elemzésekkel a témában. A weboldalon helyet kapnak a szakképzést érintő aktualitások, hírek, valamint a friss kutatási eredmények ismertetései, munkaerőpiaci adatok egyaránt.