Gyorsan változó világunk egyre több kihívást támaszt az emberek elé. Az általános ismeretek tanulása mellett előfordulhat, hogy nem jut idő a művészetekre. Néha az is megesik, hogy a művészetek a fontossági listánkra nem kerülnek fel. Az ének-zene, a rajz és a festészet, a hangszeres játék már csak hobbi időtöltésként funkcionálnak a matematika, a STEM tárgyak, a magyar tantárgy és a történelem mögött, amelyekre nem marad idő. Ez azonban hiba, ugyanis a kulturális tudatosság kompetenciája éppúgy kulcskompetencia, mint az anyanyelvi vagy az idegennyelvi kommunikáció kompetenciája.
A kulcskompetenciák az alábbiak:
- az anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját,
- az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciáját,
- a matematikai, műszaki és természettudományi kompetenciákat,
- a digitális kompetenciát,
- a tanulás tanulása,
- a szociális és állampolgári kompetenciát,
- a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciát,
- valamint a kulturális tudatosság kompetenciáját.
Mire jó a kulturális tudatosság kompetencia?
A kulturális kompetencia azt jelenti, hogy az egyén képes a képzőművészet eszközeivel kifejezni magát. Képes arra, hogy érzéseit és gondolatait egyfajta hasonlatként mutassa be, és a beszélt nyelv helyett akár elvont módon szóljon hozzánk. A képzőművészet eszközei lehetnek a szépirodalmi művek, a festészet, rajz és egyéb grafikai termékek, illetve a zeneművek. A lényeg, hogy a kész művek hatással legyenek a befogadóra.
A művészeti ágak már évezredek óta kísérik az emberiséget. Az első művek a barlangrajzok voltak, amelyek a késő jégkor utolsó szakaszában, a körülbelül 40 ezer éve kezdődő időszaktól keletkeztek. Ezek a karcolt és festett rajzok egészen az i. e. 10. évezredig megtalálhatók voltak azokon a helyeken, ahol emberi őseink közösségei éltek.
Az ember attól a pillanattól fogva, hogy csapatban élt, próbált kommunikálni társaival. A beszélt nyelv kialakulása hosszú folyamat volt, így először az egyszerűbb vokális jelek jellemezték őseinket, amelyek még közel sem hasonlítottak a mai emberi nyelvre. Mégis, noha az ember nem is beszélt irodalmi és nyelvtani pontossággal, azért megtalálta a módját annak, hogy kapcsolatot teremtsen embertársaival. Erre szolgáltak a barlangrajzok is, amelyek pontos célját nem ismerjük (és talán soha nem is fogjuk 100 százalék bizonyossággal ismerni), de azt sejthetjük, hogy a közösséget összetartó erőt jelentett.
A művészet egyetemes nyelv
Ma már hatalmas szókincs és több nyelv áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy egyértelműen kifejezhessük gondolatainkat, érzéseinket, nézeteinket. Lehet beszélni akár órákon keresztül, hogy minél pontosabb és részletesebb módon mutassuk be mondanivalónkat. Ez egyértelmű, egyenes és direkt kommunikáció.
Néha pedig elég ránézni egy képre, és bennünk akad a szó, mert egyszerűen érezzük, hogy mit akart közölni a művész. Elég meghallani egy dallamot, hogy az agyunk kikapcsoljon minden más zajt, és mi fókuszáltan figyeljük a melódiát. Érdekes, hogy noha minden embernek más az ízlése, vannak olyan sikeres művészeti termékek – zeneművek vagy festmények, fotók vagy regények – amelyek szinte mindenkit elvarázsolnak.
Teljesen mindegy, hogy a Marvel univerzumról van szó, vagy épp Harry Potter mesevilágáról. Mindegy, hogy Vivaldi, vagy egy modern művész mestermunkáit hallgatjuk. Kedvelhetjük Monet, Manet vagy Turner képeit, esetleg Dalit vagy Picassot, a stílus nem számít, csak a festék és a grafit mögé zárt üzenet. Ha megérint minket az adott művészet, akkor kapcsolatot teremtünk a művésszel – még akkor is, ha ő már évszázadok óta halott.
A kulturális tudatosság fejlesztése
Érdekes az, hogy az emberek tudattalanul is mennyire gyakran próbálnak fejlődni a művészetek terén. Meséket találunk ki gyermekeinknek, így tápláljuk képzeletüket és fantáziájukat. A gyerekek ahogy krétát kapnak a kezükbe, rajzolni kezdenek. Valahogy kódolva van bennünk, hogy a velünk történt élményeket, eseményeket megörökítsük, és megmutassuk embertársainknak. Soha nem volt ilyen sok élményfestő stúdió a nagyvárosok utcáin, mint mostanában. Éneklünk, még ha nincs is jó hangunk, és élvezzük az éneklési képességre épülő szórakoztató showkat a tévében.
Az emberekbe kódolva vannak a művészetek, kódolva vannak ezek a finoman árnyalt üzenetek, amelyek nem az agyra, hanem egyenesen az érzéseinkre hatnak. Talán azért is fontosak a művészetek, mert ez az egyetlen terület, ami képtelen hazudni, ami őszinte érzelmeket mutat és vált ki belőlünk, a befogadókból is.
MI és kulturális tudatosság
Érdekes, hogy már a mesterséges intelligencia alapú alkalmazások is képesek műveket alkotni. Gépek, amelyek nem tudnak hozzánk beszélni, de művek, amelyek az MI áramkörei alól kikerülnek, ugyanúgy képesek lenyűgözni minket, mint embertársaink művei. Mert hiába alkalmazás készíti a művet, az érzéseket a befogadó érzi. Az, hogy az MI képes azokat az érzéseket kiváltani belőlünk, amelyeket embertársaink művei is, nem azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia érez. Sokkal inkább azt, hogy a művészeteknek is lehet olyan logikus és egységes nyelvezete, amelyet talán nem beszélünk, csak érzünk.
