Gyorsan változó, egyre inkább digitális világunk egyre több kihívást támaszt az emberek elé. Már nem elegendő megtanulnunk egy szakmát, hanem képesnek kell lennünk arra, hogy tudásunkat folyamatosan fejlesszük, pallérozzuk. 2000-ben az Európai Tanács elfogadta a Lisszaboni stratégiát, amelyben meghatározták az egész életen át tartó (lifelong learning) tanuláshoz szükséges alapvető készségeket. Az Európai Tanács célja, hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, legtöbb tudást felhalmozó gazdaságává váljon. A folyamatos növekedéshez a népesség alapkompetenciáinak szüntelen fejlesztésére van szükség. Az alapkompetenciákat kulcskompetenciáknak is nevezzük, cikksorozatunkban ezeket fogjuk bemutatni.
Összesen 8 kulcskompetenciát különítünk el egymástól:
- az anyanyelvi kommunikáció kompetenciáját,
- az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciáját,
- a matematikai, műszaki és természettudományi kompetenciákat,
- a digitális kompetenciát,
- a tanulás tanulása,
- a szociális és állampolgári kompetenciát,
- a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciát,
- valamint a kulturális tudatosság kompetenciáját.
A digitális kompetencia
A digitális kompetencia a digitális technológiák készségszintű és kritikus használatát foglalja magában. A cél az információszerzés, a kommunikáció és az alapvető problémamegoldás digitális platformok, módszerek segítségével.
Napjainkra a digitalizáció minden területen áthatja az életünket. Konkrétan frusztrációt okoz az emberekben, ha megvonjuk tőlük a számítógépet, az okostelefont, vagy a megszokott szoftvereket (appokat). Éppen emiatt hozott furcsa eredményt a Digitális Menetrend eredménytáblája, ami szerint Európa lakosságának a 40 százaléka nem rendelkezik megfelelő szintű digitális kompetenciával, és ezen belül 22 százalékuk még az internetet sem használja.
A kompetencia fejlesztése érdekében az Európai Bizottság kidolgozta a European Digital Competence Framework for Citizens keretrendszert (DigComp), amely öt kompetencia területből áll:
- műveltség az információ és az adatok tekintetében;
- kommunikáció és együttműködés;
- digitális tartalomkészítés;
- biztonság;
- problémamegoldás.
Emellett elkészült a DigCompEdu ami egy, a pedagógusok számára létrehozott keretrendszer, ami további hat fejlesztési területet határoz meg:
- a szakmai környezet,
- a digitális források kidolgozása és megosztása,
- a digitális eszközök használatának kezelése,
- a kiértékelés,
- a tanulók önálló cselekvőképességének fejlesztése,
- a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése.
Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb európai ország rendelkezik a digitális kompetencia fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégiával (Magyarország Digitális Stratégiáját itt tekintheted meg). A digitális kompetenciát általános iskolai szinten kettő kivételével az összes, középiskolai szinten pedig valamennyi EU tagállamban kereszttantervi megközelítési móddal fejlesztik Emellett az IKT-t egyes tantárgyak oktatásába integrálva, vagy az IKT-használatot külön tantárgyként oktatva támogatják a digitális kompetenciák fejlesztését.
Az informatika és a digitális kultúra érettségi
A mai napon 8 órakor elkezdődtek a 2023-as érettségi időszak informatika és digitális kultúra érettségi számonkérései. Mindkét tantárgyból lehet vizsgázni magyar nyelven és idegen nyelven is. A digitális kultúra tárgyat azok a tanulók választhatják, akik a 2020-as NAT szerinti oktatásban vettek részt.
A központi előírás szerint a vizsgák során a gépeken található szoftverek csak online súgóval rendelkeznek, ezek a vizsga alatt nem elérhetőek. A kódolási feladatokhoz a Zeal programhoz felsorolt offline súgók használhatóak.
Az operációs rendszerek mind a középszinten, mind az emelt szinten a magyar szabványok szerint kerülnek beállításra. Az irodai szoftvercsomagban szerepelni fog a magyar nyelvű helyesírás-ellenőrző, elválasztó és szinonima modul is.
Kompetenciák a munka világában
Fontos kiemelnünk, hogy a kompetenciák folyamatosan változnak a munka világának elvárásai alapján. A Világgazdasági Fórum készített egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy várhatóan 2025-re a munkavállalók legalább felének új kompetenciákat kell elsajátítania. Gondoljunk csak bele, milyen gyorsan fejlődik a cégek eszköz- és gépparkja, vagy épp milyen gyorsan változnak a digitális fejlesztések. Ezekkel a változásokkal egyenesen arányosan alakulnak át a munkakörök, a szakmák, illetve az ezekhez szükséges kompetenciák is.
