A KSH legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a szakképzés az elmúlt években növekvő érdeklődés mellett működött, miközben a rendszer több mutató szerint is stabilabbá vált. A változások azonban nem minden tanulói csoportot érintettek egyformán.
A szakképző iskolák helyzete az elmúlt öt évben
A vizsgált időszak egybeesik a magyar szakképzés átfogó átalakításának első éveivel. A szakképzési rendszer jelentős reformja 2020-ban kezdődött, amelynek célja a képzések munkaerőpiaci igényekhez való erősebb igazítása, a szakképzés presztízsének növelése, valamint a tanulói életutak rugalmasabbá tétele volt.
Az átalakulás legfontosabb elemei közé tartozott a technikumok és szakképző iskolák új rendszerének bevezetése, a duális képzés erősítése, az ösztöndíjrendszer kiterjesztése, a szakmajegyzék kialakítása, valamint a vállalati együttműködések ösztönzése. A reformok célja egy vonzóbb, korszerűbb és a gazdasági igényekhez jobban illeszkedő szakképzési rendszer létrehozása volt.
Az elmúlt évek statisztikai adatai lehetőséget adnak annak vizsgálatára, hogy ezek a változások milyen tendenciákkal jártak együtt a szakképző iskolákban.
Csökkenő pedagóguslétszám
A pedagógusállomány alakulása az elmúlt években összességében csökkenő tendenciát mutatott. A 2021/2022-es tanévben ugyan átmeneti növekedés következett be, ezt követően azonban évről évre mérséklődött az oktatók száma. Míg a tanév elején több mint 5400 pedagógus dolgozott a szakképző iskolákban, addig 2025/2026-ra számuk 4866 főre csökkent.
A folyamat hátterében több tényező állhat. Egyrészt az oktatási rendszer egészét érintő munkaerőhiány, másrészt a demográfiai folyamatok és az intézményhálózat racionalizálása egyaránt hozzájárulhatott ahhoz, hogy az oktatói létszám fokozatosan mérséklődjön.
Jelentősen emelkedett a tanulólétszám
A szakképző iskolákba járó tanulók száma a vizsgált időszak egyik leglátványosabb változását mutatta. A 2020/2021-es tanév mintegy 70 ezer fős létszámát követően gyors növekedés indult, amely 2023/2024-re közel 97 ezer főt eredményezett. A következő két tanévben ugyan némi visszaesés következett be, de a tanulólétszám továbbra is jóval magasabb maradt, mint a vizsgált időszak elején.
A növekedés arra utalhat, hogy a szakképzés vonzereje erősödött, illetve az átalakított képzési struktúra kedvezően hatott a beiskolázásra. Ebben szerepet játszhattak a technikumi képzések nyújtotta továbbtanulási lehetőségek, a tanulói ösztöndíjak, valamint a duális képzés megerősítése is.
Stabilitást mutat a hátrányos helyzetű tanulók száma
A hátrányos helyzetű tanulók száma a teljes időszak alatt viszonylag szűk tartományban mozgott. Létszámuk jellemzően 3400 és 4300 fő között alakult, miközben a teljes tanulólétszám jelentősen nőtt.
Ennek következtében a hátrányos helyzetű tanulók aránya összességében csökkent a szakképző iskolákban. Mindez arra utal, hogy a szakképzés továbbra is fontos szerepet tölt be a társadalmi felzárkózásban és integrációban, ugyanakkor a tanulói összetétel differenciáltabbá vált, és a hátrányos helyzetű csoportok részaránya már nem olyan meghatározó, mint korábban.
Csökken a lányok részvétele
A vizsgált évek egyik legfigyelemreméltóbb folyamata a lány tanulók számának folyamatos visszaesése. A 2021/2022-es tanévben még több mint 23 ezer lány tanult szakképző iskolában, 2025/2026-ra azonban számuk 17 ezer fő körüli szintre csökkent.
A csökkenés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy ugyanebben az időszakban a teljes tanulólétszám jelentősen emelkedett. Ez arra utal, hogy a szakképzés bővülése elsősorban a fiúk körében volt erőteljesebb. A tendencia felveti annak kérdését, hogy a jelenlegi szakmakínálat és pályaorientációs gyakorlat mennyiben képes megszólítani a lányokat, különösen a gyorsan fejlődő technológiai, informatikai és szolgáltatási területeken.
Mérséklődik a kollégiumi ellátás szerepe
A kollégiumban lakó nappali tagozatos tanulók aránya évről évre csökkent. Míg a vizsgált időszak elején a tanulók több, mint nyolc százaléka vett igénybe kollégiumi elhelyezést, addig 2025/2026-ra ez az arány 6,6 százalékra mérséklődött.
A tendencia mögött több tényező is meghúzódhat. Elképzelhető, hogy egyre több térségben vált helyben elérhetővé a szakképzési kínálat, így kevesebb tanulónak szükséges lakóhelyétől távol tanulnia. Emellett az ingázás növekvő szerepe, a kollégiumi férőhelyek kihasználtságának alakulása is hozzájárulhatott a folyamathoz.
Az adatok alapján a szakképzés egyre inkább napi bejárással vagy lakóhelyhez közeli intézményekben válik elérhetővé.
Összességében az adatok azt mutatják, hogy a 2020-ban elindított reformokat követően a szakképzési rendszer működése stabilabbá vált, miközben több területen javultak a hatékonyságot és az eredményességet jelző mutatók.
Több módosítást is javasol a PSZ a szakképzés szabályozásában
