A világ egyik leggyorsabban változó munkaerőpiaca kétségtelenül Ázsiában található. A Világgazdasági Fórum 2025-ös AMNC25 eseményén megosztottak néhány fontos tanulságot arról, hogyan néz ki a munka jövője ebben a régióban, és milyen hatásai lehetnek az európai munkavállalókra. Mutatjuk a legfontosabb  megállapításokat.

Az automatizáció, a mesterséges intelligencia, a digitális platformok és az újfajta munkaszervezési modellek új kihívásokat és lehetőségeket is hoznak. Ázsia nemcsak követi ezeket a trendeket, hanem sok esetben a tempót  is diktálja. Elég csak a dél-koreai AI-influencerekre, az indonéz e-kereskedelemre vagy az indiai platformalapú foglalkoztatásra gondolni.

A gig economy felemelkedése: szabadság vagy kiszolgáltatottság?

Az úgynevezett gig economy, vagyis az alkalmi, platformalapú munkavégzés, az elmúlt években rendkívül dinamikus növekedést mutatott világszerte, különösen Ázsiában. Az átalakuló munkaerőpiac egyik legmarkánsabb jeleként jelenik meg, hogy egyre többen döntenek a hagyományos munkaviszony helyett rugalmasabb, projektalapú foglalkoztatás mellett. Ennek hátterében egyszerre húzódik meg a technológiai fejlődés, a platformgazdaság terjedése, és a fiatalabb generációk részéről egyre erősebben megfogalmazott igény a munkavégzés szabadságára.

Kínában ma már több mint 200 millió ember dolgozik ilyen módon.  Ez a teljes munkaerő negyedét jelenti. Indiában a gig szektor nemcsak a közlekedésben, de a logisztikában, ügyfélszolgálatban és digitális szolgáltatásokban is egyre hangsúlyosabb, miközben az állam például az Ola sofőrök számára lehetővé tette, hogy a teljes bevételüket megtartsák, valamint több tízmillió munkavállaló számára kiterjesztette az egészségbiztosítást.

Globálisan a gig gazdaság becsült értéke 2024-re meghaladta az 550 milliárd dollárt, és a trendek alapján 2032-re ez az összeg elérheti az 1 800 milliárd dollárt is. Ázsia ebben kulcsszerepet játszik: a digitális infrastruktúra gyors fejlődése és a mobilhasználat elterjedése miatt a térség különösen termékeny talajt biztosít a platformalapú munkavégzés számára.

Ugyanakkor a rugalmasság nem jár automatikusan biztonsággal. Az ilyen típusú foglalkoztatás sokszor nem biztosít a munkavállalók számára jogi védelmet, stabil jövedelmet vagy szociális ellátást.

A platformok gyakran algoritmusokkal irányítják a feladatok kiosztását és értékelését, ami egyrészt hatékony, másrészt átláthatatlan és gyakran ellenőrizhetetlen rendszerbe kényszeríti a dolgozókat.

Ez különösen problémás lehet olyan helyzetekben, amikor az algoritmikus döntések a megélhetésre vannak hatással, anélkül hogy lehetőség nyílna ezek érdemi felülvizsgálatára vagy vitatására.

A gig economy tehát nem csupán technológiai vagy gazdasági kérdés, hanem társadalmi is: miként tudjuk biztosítani, hogy a munkavállalók valóban élvezhessék a rugalmasság előnyeit, anélkül hogy közben elveszítenék az alapvető munkaügyi és emberi jogaikat?

Egyre több ország, köztük EU-tagállamok is, keresik azokat a jogszabályi kereteket, amelyek megfelelő egyensúlyt teremthetnek a platformgazdaság fejlődése és a munkavállalók védelme között.

AI és a munka világa: együttműködés vagy verseny?

A mesterséges intelligencia nem csupán egy újabb technológiai vívmány, hanem egy átfogó erő, amely alapjaiban alakítja át a munka világát. Ázsiában már most is számos iparágban használják: Japánban robotok segítenek az idősgondozásban, Dél-Koreában pedig mesterséges intelligenciával vezérelt influencerek váltak a digitális marketing arcává.

Mindez nem csak a technológiai szektorban dolgozók számára fontos: az AI térnyerése olyan területeken is érzékelhető, mint az ügyfélszolgálat, az oktatás vagy a kreatív ipar.

Az egyik legnagyobb kérdés, hogy hogyan tudunk együttműködni az AI-val?  Hogyan egészítheti ki a munkánkat, ahelyett, hogy kiszorítana belőle?

A hangsúly egyre inkább a soft skilleken van: kritikus gondolkodás, kreativitás, empátia és problémamegoldás – ezek azok a képességek, amelyeket a gépek (egyelőre) nem tudnak utolérni.

Digitális készségek –  a jövőbe való belépést jelentik

Ahhoz, hogy valaki versenyképes maradjon a jövő munkaerőpiacán, nem elég egy szép CV vagy diplomahalom. A digitális tudás, a technológiákhoz való alkalmazkodóképesség, valamint az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú. Ázsiában már számos kormányzati és magánkezdeményezés indult el ezen a téren – Szingapúr például „SkillsFuture” néven indított el egy nemzeti programot, amely minden állampolgár számára elérhetővé tesz fejlesztési lehetőségeket.

Ez a fajta szemlélet lassan globálissá válik. A munka nemcsak helyhez, hanem készségekhez is kötődik, és azok, akik képesek gyorsan alkalmazkodni, új dolgokat tanulni és digitálisan gondolkodni, előnyt élveznek majd – függetlenül attól, hogy melyik kontinensen élnek vagy dolgoznak.

A munka jövője nem valami távoli, elvont fogalom,  már elkezdődött, és éppen formálódik. A kérdés az, hogy mi hogyan reagálunk rá.

Fiatal munkavállalóként kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk a technológiai, gazdasági és társadalmi változásokkal, és ne csak követői legyünk a trendeknek, hanem alakítói is. Akár a gig economy részeként dolgozunk, akár mesterséges intelligenciával találkozunk a munkahelyünkön, a lényeg ugyanaz: tanuljunk, alkalmazkodjunk, kérdezzünk, és legyünk nyitottak arra, hogy a munka világa nem egy biztos pont, hanem egy izgalmas utazás.