„Közép- és hosszú távon csak akkor tudja növelni Magyarország a teljesítményét, és nemzetközi mércével mérve is komoly eredményeket felmutatni az innovációs térben, ha minél több fiatal számára válik vonzóvá a természettudományokhoz, mérnöki területekhez kapcsolódó életpálya, megteremtve ezzel a folyamatos kutatói utánpótlást” – fogalmazott Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.

A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.

Nagyjából egy éve jött létre Magyarország innovációs stratégiája, a Neumann János Program keretében létrehozott Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ). Az eltelt időszakban mivel tudott hozzájárulni a NIÜ az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez, erősítéséhez?

A NIÜ megalapítását az a cél vezérelte 2023-ban, hogy azt láttuk, nem minden esetben finanszírozásra van szükség egy-egy innovatív termék vagy szolgáltatás létrehozásához és piacra juttatásához. Már a jó innovációs ötletek megszületésénél igyekszünk ott lenni, majd a megfelelő pillanatokban a fejlesztésüket támogatni, hogy minél több magyar innováció váljon sikeressé itthon és a nemzetközi piacokon. Ennek érdekében az elmúlt hat hónapban a vállalkozások számára három ingyenes szolgáltatást is indítottunk és továbbiak bevezetése is tervben van.

A most futó programok közül az Impulse célja a tudásátadás és tudásmegosztás, hogy ne vesszen el egyetlen magas innováció-tartalommal és piaci potenciállal és hozzáadott értékkel bíró magyar találmány, innováció sem, és termékként, szolgáltatásként eljuthasson az üzleti hasznosításig. Ezzel hozzájárulva az innováció gazdasági hatásához, ezen keresztül pedig a magyar GDP növekedéséhez. Sok esetben ehhez a magyar innovátoroknak szakmai támogatásra, a megfelelő szereplőkkel való kapcsolatteremtésre van szükségük, amelyet az Impulse meg tud adni nekik.

A nemzetközi piacra lépést segíti az Xpand nevű programunk. A jelentkező vállalkozások workshopokon keresztül ismerkednek meg azzal, miként érdemes gondolkodni a külpiacra lépésről, és mik a legfőbb alapfeltételek. Ezt követően konkrét célpiaci ismereteket sajátíthatnak el, vagyis célzott információkat kapnak arról, milyen sajátosságokkal kell számolniuk a számukra releváns országok piacain, legyen szó EU-tagállamról vagy azon kívüli országról. Ezt követően konkrét célpiaci rendezvényekre, kiállításokra is elvisszük a cégeket, ahol üzleti partnerekkel is tudnak tárgyalásokat folytatni.

A futó programjaink közül a harmadik az Enterprise Horizon, amelynek keretében az Európai Unióban elérhető innovációs támogatásokra segítünk pályázni a vállalkozásoknak. A kutatás és az innováció terén az EU Horizon programja a legnagyobb a világon, a 2021 és 2027 közötti időszakban 95,5 milliárd eurónyi támogatásra lehet pályázni, így kiemelten fontos, hogy a magyar cégek felkészülten jelentkezhessenek.

Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. (Forrás: UNI in&out Innováció 2024)

A felsőoktatás területén milyen támogatásokat nyújt a NIÜ?

Magyarország közép- és hosszú távon csak akkor tudja növelni a teljesítményét és nemzetközi mércével mérve is komoly eredményeket felmutatni az innovációs térben, ha minél több fiatal számára válik vonzóvá a természettudományokhoz, mérnöki területekhez kapcsolódó életpálya, megteremtve ezzel a folyamatos kutatói utánpótlást. Fontos célunk ezek minél szélesebb körű ösztönzése, az egyetemisták és az egyetemek vállalkozási ismereteinek erősítése – hiszen az innovatív elképzelések gazdasági és társadalmi hasznosulása éppen annyira fontos, mint a tudományos eredmények előállítása.

A magyar innovációs ökoszisztéma hosszú távú erősítésében kulcsfontosságú a vállalkozói és kutatói utánpótlás biztosítása. Magyarországon jelenleg 1 millió főre nagyjából 6500 kutató-fejlesztő jut, míg a vezető európai országok esetében ez a szám 9-10 ezer. Hogy 2030-ra hazánk is megközelíthesse ezt az arányt, fontos felkelteni az általános és középiskolás diákok érdeklődését a természettudományos, műszaki, informatikai pályák iránt. Míg ma minden harmadik hallgató választja a műszaki-természettudományos szakokat, célunk, hogy 2030-ra elérjük, hogy ez már minden másodikra igaz legyen.

Ezt ösztönzi a Selye János diákhálózat programja, amely az általános és középiskolás korosztály számára teremt lehetőséget arra, hogy iskolán kívül foglalkozzanak a legmodernebb eszközökkel felszerelt laborokban különböző kísérletekkel. Már ebben az életkorban érdemes felkelteni az érdeklődést a természettudományos és műszaki tudományok iránt, hiszen leggyakrabban ezen területeken születnek a nemzetközelig és versenyképes termékinnovációk, illetve reményeink szerint ebből a közegből kerülnek majd ki azok a startupalapítók is, akik képesek piacra vinni az újításokat.

És mi a helyzet az egyetemistákkal?

A NIÜ kiemelt célja, hogy minél több piacképes, innovatív vállalkozás legyen Magyarországon, ehhez pedig arra van szükség, hogy minél nagyobb számban legyenek olyan fiatalok, akik nyitottak innovatív vállalkozások elindítására, és fel vannak vértezve azon készségekkel és kompetenciákkal, amelyek egy vállalkozás sikerre viteléhez szükségesek.

Ezen cél eléréséhez kulcsfontosságú a fiatalok érdeklődésének felkeltése, már egyetemi tanulmányaik során a szükséges tudás megszerzése, melyhez a Hungarian Startup University Program (HSUP) nyújt támogatást. Ez egy szabadon választható, e-learning alapú egyetemi tárgy, melynek két féléve során a hallgatóknak lehetősége nyílik a vállalkozói életpálya megismerésére és a vállalkozás indításához szükséges készségek, és ismeretek elsajátítására. Az első félévben betekintést nyerhetnek az innovációmenedzsment és a startupok világába. A második félév során az elméleti modulok teljesítése mellett a hallgatók egy része lehetőséget kap projektcsapatok kialakítására, és ösztöndíj támogatás mellett egy innovatív vállalkozási ötlet kidolgozására. A program a Demo Day rendezvénnyel zárul, ahol a legígéretesebb csapatok befektetők előtt is bemutathatják a projektjüket, és csapattagokként további 1-1 millió forintos ösztöndíjban részesülnek.

Az elmúlt 4 évben országos szinten 32 egyetemen és egy civil szervezetnél közel 15 ezer hallgató vett részt a programban. Ráadásul a friss arculatot kapott HSUP a jövő tanévtől megváltozik: angol nyelvű lesz a kurzus, teljesen megújul és modern formát kap a tananyag, elindul a korábban részt vett csapatokat támogató és tovább segítő Alumni program is.

A NIÜ az edukáció mellett a tudásmegosztást, a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti együttműködés erősítését is fontosnak tartja. Ezen a téren milyen előrelépések történtek?

Az egyetemi-vállalati együttműködéseket és hatékony technológiatranszfer-folyamatokat ösztönző célkitűzéseivel összhangban több kezdeményezés indult el az elmúlt években: az egyik a Technology Transfer Company (TTC), a másik pedig a Science Park projekt.

Hazai viszonylatban az elmúlt évtizedben számos program támogatta ösztönözte a technológia- és tudástranszfer egyetemi kereteinek a kialakítását és működésük finanszírozását. Nemzetközi gyakorlatok megvizsgálva a technológia-transzfer-folyamatokat segítő struktúra alapelve egy egyetemi tulajdonú vállalkozás lehet, amely piaci igényekhez igazodva az intézményben létrejövő tudás hasznosításáért felel, mintegy hidat képezve a vállalatok és az egyetem között.

A TTC-k létrehozásához és 3 éven át történő működtetéséhez szükséges költségek fedezése érdekében az állam 2023-ban 500 millió forint forrást biztosított 5 olyan egyetemnek (Debreceni Egyetem, Óbudai Egyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Szegedi Tudományegyetem), amelyek részt vesznek ebben a pilotprojektben. A NIÜ a TTC-k tervezését nemzetközi jó gyakorlatokra és hazai tapasztalatokra alapozott útmutatóval, keretrendszerrel segítette, stratégiai tervezésében nyújtott szakmai támogatással segítette (a NIÜ belsős és külsős tanácsadó kollégák bevonásával például szellemitulajdonjog-kezelési, jogi, szervezetfejlesztési kérdésekben).

Az interjú folytatását elolvashatod az UNIside oldalán, ide kattintva. 

Bódis László

• 30 éves
• A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán nemzetközi gazdálkodás alapszakon szerezte diplomáját, majd ugyanitt végzett pénzügy mesterszakon.
• Szakmai pályafutását a Századvég Iskola Alapítványnál és a Neumann János Egyetemen kezdte kutatóként.
• Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban a gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár tanácsadója, majd már kabinetfőnöke.
• A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára 2022 óta.
• A Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatójaként 2024 óta tevékenykedik.

Bódis László