A tanárok társadalmi megítélése az elmúlt évtizedekben csökkent, ami részben a progresszív pedagógiai irányzatok hatásának tulajdonítható. A hiányzó példaképek megnehezíthetik a fiatalok számára a célok kitűzését és hivatásuk megtalálását.

Tanári tekintély: korlátozó elem vagy közösségformáló erő?

A tanárok társadalmi megítélése az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is. Ennek okai nemcsak pénzügyi vagy infrastrukturális kérdésekre vezethetők vissza, hanem a progresszív pedagógiai irányzatok is jelentős szerepet játszanak ebben. 

Ezek az irányzatok a tanár tekintélyét elnyomónak és korlátozónak tartják, és inkább szakmai szolgáltatóként, megfigyelőként definiálják a szerepét, míg a hagyományos mester-tanítvány modellben a tanár tekintélye része az oktatási-nevelési folyamatnak és egyben közösségformáló ereje is van.

A tanári archetípus mindig is ötvözte a mester és a közösségszervező szerepeket. Apáczai Csere János a Magyar Enciklopédiájában tíz pontban foglalta össze, hogy mi jellemzi a tanítót, kiemelve a példamutatás fontosságát. Ezért felmerül a kérdés, hogy a példaként szolgáló tanító-kép meghaladottá vált-e a 21. században, vagy éppen ellenkezőleg, a ma iskoláját az teszi versenyképessé, ha visszafordulunk az eredeti példakép szerepekhez?

A motiváció hatással van a továbbtanulásra is 

A tanárok nemcsak az oktatási anyaggal, hanem személyiségükkel és lelkesedésükkel is hatást gyakorolnak a diákok pályaválasztására. Azáltal, hogy megosztják tudásukat és felkeltik a kíváncsiságot, segítenek a tudományterületek iránti érdeklődés kialakulásában és elmélyítésében.

Az Ifjúságkutató Intézet nagymintás kutatásának eredményéből kitűnik, hogy a tanárok által nyújtott ösztönzés jelentős hatással van a diákok továbbtanulási döntéseire. Azok, akiket tanáraik motiválnak, nagyobb valószínűséggel tervezik folytatni tanulmányaikat, különösen akkor, ha tanáraik példaként szolgálnak számukra. Ellenkező esetben, ha hiányzik a motiváció, nagyobb arányban nem tervezik folytatni iskolás éveiket.

A szakmai példakép ösztönzi a diákokat a tanulásra

Az ideális példaként szolgáló tanár nemcsak a diákok pályaválasztását befolyásolja, hanem magát a tanulási folyamatot is. A diákok szívesebben mélyednek el az adott tantárgyban vagy témakörben, ha tanárukat elismerik és követendő példának tartják. 

Az ideális tanár kiváló tudással rendelkezik saját területén, és képes azt átadni a diákoknak, figyelembe véve egyéni képességeiket. A szakmai példakép ösztönzi a diákok belső motivációját és kíváncsiságát, valamint felkészíti őket az önszabályozó tanulásra. Ezáltal segíti a diákokat abban, hogy a tananyag keretein túl autodidakta módon mélyítsék tudásukat.

A tanárok szerepe a példamutatás

A tanári elismertség hatása túlnyúlik az iskolai környezeten, mivel a diákok számos életre szóló képességet és tudást sajátítanak el. Magyarországon a gyermekek hatéves koruk körül lépnek be a közoktatás világába, és legalább 16 éves korukig ott tanulnak, így jelentős időt töltenek társaikkal és tanáraikkal együtt. 

Éppen ezért nem meglepő, hogy a gyermekek jelentős része a társas érintkezési formákat, például az etikettet, a konfliktus-kezelést, és a különböző kommunikációs formák egy részét az iskola keretei között sajátítja el és gyakorolja. 

A tanárok szerepe akarva-akaratlanul a példamutatás. A diákok figyelik, hogyan viselkednek a tanárok kollégáikkal és velük, és ezt követik, éppen úgy, ahogy kisgyermekkorukban a szüleiket. A tanárok példaként szolgálnak az erkölcsi nevelés terén is, ezért fontos, hogy hiteles és követendő példát mutassanak. Apáczai Csere János tíz pontjának is egyike az erkölcsi nevelés fontossága.

Fontos szerep a diákok világképének kialakításában

A tanárok meghatározó szerepet töltenek be a diákok világlátásának formálásában. A társadalmi fókuszú tantárgyak oktatói, mint a történelem vagy az irodalom nem csak ismereteket közvetítenek, hanem segítenek értékítéleteket kialakítani. Fontos, hogy óvatosan használják befolyásukat, mivel a diákoknak saját világképet kell kialakítaniuk. 

Ugyanakkor a tanároknak kulcsszerepük van az olyan nemzeti minimumként szolgáló értékek átadásában, mint a hazaszeretet, a közös nemzeti műveltség, a szélsőséges individualizmus és kollektivizmus közötti egészséges egyensúly megtalálása, valamint a világ problémáival szembeni megoldás-centrikus és kreatív gondolkodás.

Csoportdinamika és társas készségek

Az osztály a gyermekek egy véletlenszerűen összeállított csoportja, ahol a pedagógus értő munkája segítségével idegen diákokból közösség formálódhat. A fiatalok hosszú éveket töltenek egymás társaságában, és ebben a közegben elsőként tapasztalják meg, hogy milyen közösségben dolgozni és hogyan működik a csoportdinamika, valamint megismerik a családon kívüli hierarchiát is. Ezek az élmények segítik őket abban, hogy hasznos és funkcionális tagjai legyenek a társadalomnak. Ennek a folyamatnak a mozgatórugója, szervezője a képzett felnőtt.

A progresszív oktatási irányzatok hatására nemcsak az oktatás hatékonysága csökken, hanem társadalmi egység is veszélybe kerül. Az iskolák egyre kevésbé tudnak átadni általános viselkedési normákat és társadalmi szabályokat, ami társadalmi széthúzódást és fragmentációt eredményezhet. Emellett a fiataloknak nehezebb lehet célokat kitűzniük és hivatásukat megtalálniuk, ha nincsenek példaképek vagy tekintélyes felnőttek a környezetükben.

Forrás: Szakos Enikő MCC Tanuláskutató Intézetének oktatáskutatója