A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-ben publikálta éves Médiapiaci jelentését. A felmérés szerint a lakosság nagyon sok időt tölt a médiatermékek fogyasztásával. Az adatok alapján egy átlagfogyasztó naponta 295 percet tölt a televízió nézésével, 204 percet internetezik, 152 percet rádiózik és csupán 17 percet olvas nyomtatott sajtóterméket.
Megdöbbentő eredmények, főleg annak tükrében, hogy régóta tudjuk: a túlzásba vitt televízió használat egészségügyi kockázatokkal is jár. Ezek a problémák lehetnek fizikai károk és pszichés egészségkárosodások is.
A televízió fizikai egészségkárosító hatásai
Legyen szó analóg tévéműsoról, okostelefonon netes applikációk adásáról, népszerű streaming szolgáltatók műsorairól, nem a szolgáltató a fontos, hanem a tévénézés, mint tevékenység. Legalábbis a fizikai egészségkárosodást leginkább a merev nézés, a kijelző fényének hatása, a tunyaság, illetve a rossz testhelyzet okozza.
A tévénézés nem komfortos tevékenység a szemünknek. Az érdekes műsor miatti feszült koncentrálás hatására kevesebbet pislogunk, így a szemünk könnyebben szárad ki. A szemszárazságot – mint problémát – a leggyakrabban a mobiltelefon vagy a laptop kijelző bámulásával kötjük össze. Sajnos azonban nem az eszköz számít, hanem az önkéntelen reakció, amit a testünk ad: ha valami leköt minket, azt folyamatosan, kissé mereven nézzük. Erre a hatásra csak tudatossággal reagálhatunk, figyelnünk kell arra, hogy néha pislogjunk, félrenézzünk, esetleg kikapcsoljuk a TV-t.
Sok cikket lehet arról olvasni, hogy az alvás minősége is romlik a tévézés hatására. A készülékből áradó kékfény hatására csökken a szervezet melatonin termelődése. Emiatt nehezebben alszik el az ember, és az alvása sem lesz elég mély, jó minőségű. Ez kimerültséghez vezet, amitől feszültebbek, figyelmetlenebbek lehetünk, vagy akár agresszívabbak is.
Pedig jó dolog eldőlni a kanapén, és nézni a televíziót, nem? A testünk szerint nem feltétlenül. Addig, amíg a TV előtt heverészünk, biztos, hogy nem a szabadban sétálunk, és esélyes, hogy nem is sportolunk. A tunyaság pedig könnyen hízáshoz vezethet. Nem segít ezen a helyzeten az sem, hogy minél többször látjuk az egészségtelen ételek reklámját, annál inkább fogjuk kívánni ezeket a termékeket. Továbbá, az emberi test nem arra lett kitalálva, hogy a kanapén heverésszünk. Elsőre talán kényelmes, és másodjára is, de valójában nem biztos, hogy a szervezetünknek jót tesz az a testhelyzet, amiben órákra leragadunk. Kicsit ugyanaz a helyzet, mint a szemünk esetében: ha leköt minket az adás, akkor nem figyelünk a testünk jelzéseire, és moccanás nélkül figyelünk a minket érdeklő műsorra.
A televízió pszichés egészségkárosító hatásai
Amikor fáradtak vagyunk, vagy kicsit szeretnénk kikapcsolódni, akkor könnyen nyúlunk a távkapcsolóért. Mert a tévézés megnyugtató, nem igaz? Elűzi a napi stresszt, félre tudjuk tenni egy kis időre azokat a rossz élményeket, amelyek értek minket. Könnyen lehet, hogy ez az elképzelés tévedés. A Time Magazin még 2014-ben készített egy felmérést, amelyből az derült ki, hogy azoknak, akik stresszes életet élnek, és tévét néznek, nem csökken, hanem éppen ellenkezőleg: emelkedik a stessz-szintjük. A felmérés szerint azok, akik egy kicsit ki akarnak kapcsolni, tényleg félre tudják tenni a napi rossz élményeket, de a tévézés után nagyon gyakran alakul ki náluk bűntudat, hogy az idejüket TV műsorokra pazarolták ahelyett, hogy hasznosabb dolgokkal foglalkoztak volna. Természetesen az sem mindegy, hogy az emberek milyen műsorokat néztek: aki agresszív műsorokat néz, annak is könnyen emelkedhet a stessz-szintje. És minél több az agressziót sugalló műsor, annál rosszabb lesz a helyzet bennünk is.
De akkor a romantikus filmekkel már biztosan nincs gond! Vagy mégis? Bizony, a pozitív műsorok sem feltétlenül vannak jó hatással a pszichénkre. Minél több érzelmet élünk meg egy film vagy sorozat megtekintése közben, annál kevesebb energiát fektetünk a saját kapcsolatunkba. Nem érdemes tehát a kanapén üldögélve reménykedni a szerelemben, hanem hasznosabb társaságba járni, és valódi események kapcsán megélni az érzelmeinket. Ez viszont már nehezebb dolog. Hányszor fogadkoztunk, hogy csak még egy részt nézek meg a kedvenc sorozatomból, utána megyek aludni, tanulni, miegymás. Aztán három négy óra múlva még mindig a kanapén ülünk, és izgulunk a főhősért. Noha a függőségeket az emberek elsősorban káros szerekhez kötik, a televíziós sorozatok is okozhatnak függőségeket, és megvan ezeknek a káros oldala is.
A megoldás: tudatosság
Bizony, a megoldás a tudatosság és az önkontroll. Tudnunk kell nemet mondani a kanapé kényelmére, vagy egy kitalált történet varázsára. Nem azt mondom, hogy húzzuk ki a csatlakozót az aljzatból, és dobjuk ki a tévét, mert annak sincs értelme. Egyszerűen csak tervezzük tudatosabban az életünket, és a szabadidőnket. Legyünk mi a legfontosabbak saját magunk számára!
Az NMHH jelentését a médiafogyasztási szokásainkról itt találod.
