Az elmúlt évtized Magyarországát jelentősen meghatározták a gazdasági fellendülést hozó beruházások, amelyek elválaszthatatlanul összefonódtak az innovációs célkitűzésekkel. Az országban kiemelt fókuszt kaptak az ipari, a logisztikai, a tudományos és innovációs parkok, amelyek pontos célkitűzések mentén jöttek létre. A kormányzati támogatások között is kiemelt fókuszt kapott az innovációs képesség fejlesztésére irányuló akciótervek megvalósításának segítése. A fogalmi tisztázáson túl a folyamatok és az ebbe az irányba mutató kezdeményezéseket, eredményeket igyekszik cikkünk bemutatni.
A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.
Az ország gazdasági fejlődéséhez szükség van olyan tudásalapú beruházásokra, amelyek hosszú távon fenntartható növekedést biztosítanak, ezért 2023 júniusában elfogadták a Kulturális és Innovációs Minisztérium egyik kiemelt stratégiai intézkedéscsomagját, a Neumann János Programot (NJP), amelynek elsődleges célja az innováció erősítése, és melynek egyik eleme, hogy az egyetemeket valósan összekapcsolja a gazdasággal. A program fókuszában a tudásalapú gazdaság és az innovációs ökoszisztéma megerősítése áll a meglévő intézmények fejlesztésén és új programok megvalósításán, szakmai és anyagi támogatásán keresztül.
A hazai egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolat gyakran nem volt elég hatékony, vagy épp hiányoztak fontos elemek a folyamatokból, így az innovatív technológiák fejlesztések nem, vagy csak korlátozottan jutottak el a piaci hasznosulásig. Épp ezért elengedhetetlen, hogy az egyetemek, a kutatóintézetek és az ipar szereplői találkozzanak és elinduljon egy közös fejlődési folyamat.
Azzal a céllal, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerülhessen, a kormány több milliárd forintos támogatási programokat indított, mint például a fent említett NJP, amely elősegíti az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdasági szereplők közötti együttműködést. Ennek keretében a Nemzeti Innovációs Ügynökség (a továbbiakban: NIÜ) szakemberei is felvették a kapcsolatot az egyetemekkel, hat intézménnyel közvetlenül, és szorosan együtt dolgoznak a saját tudástranszfercégeik létrehozásában és ennek a működési rendszerének a kialakításában.
Az innovációs ökoszisztéma fejlesztésének eszközei
Az innovációs ökoszisztéma fejlesztésének nemzetközi szinten széles körben alkalmazott eszközei közé tartoznak a Tudományos és Innovációs Parkok (Science Park), amelyek az innováció központjaiként funkcionálnak, ahol az ipar, az egyetemek és a kutatóintézetek szoros együttműködésben dolgoznak új technológiák fejlesztésén. A 2024-ben kiírt címpályázattal a kormány célja az volt, hogy a Science Park-koncepció révén fizikailag is egy térben hozza össze az egyetemeket és vállalkozásokat, ösztönözve ezzel egymás igényeinek és folyamatainak jobb megismerését és a hosszú távú, szoros együttműködések kialakulását.
A címpályázaton való részvételhez a NIÜ-n keresztül az egyetemek szakmai támogatást is kaptak, a hivatal több egyetemmel közvetlenül is együtt dolgozik például a kapcsolatokat erősítő technológiatranszfer-cégek létrehozásához. A parkok felépítésének stratégiai célja, hogy a kutatás-fejlesztések eredményei – a tudományos mellett – gazdasági és társadalmi szempontból is hasznosuljanak, azaz a gyakorlatban alkalmazható innovatív termékek, szolgáltatások és megoldások jöjjenek létre.
A parkok létrehozása továbbá elősegíti a KKV-k és nagyvállalatok, az induló, innovatív vállalkozások (startupok) és a hasznosító vállalkozások (spin-offok) növekedését a jövőbe mutató technológiák terén.
A projekteknek köszönhetően olyan platformok jöhetnek létre, amelyek kreatív, támogató és innovatív környezetet teremtenek, ahol a kutatásokat és fejlesztéseket végző szakemberek hatékonyan dolgozhatnak együtt, megoszthatják a tudásukat és az innovatív megoldásokat. Ennek köszönhetően az ipari szereplők első kézből férhetnek hozzá kutatási eredményekhez és tudáshoz, amelyek nyomán mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten versenyképes fejlesztések jöhetnek létre. Az egyetemek ugyanakkor elsajátíthatják a piaci, vállalkozói szemléletet, és a valós igények mentén fejleszthetik szolgáltatásaikat.
A Tudományos és Innovációs Park projekt koordinációját a Nemzeti Innovációs Ügynökség végzi, amely szakmailag támogatja a fejlesztési koncepciók kidolgozását, elősegíti és monitorozza a meghatározott fejlesztési elemek megvalósulását. Az ügynökség emellett egy útmutatót is rendelkezésre bocsát, amely tartalmazza a szakmai koncepció kidolgozása során az egyetemek által szem előtt tartandó, részben nemzetközi jó gyakorlatokból átemelt szempontokat.
A Neumann János Programban meghatározottaknak megfelelően a Tudományos és Innovációs Park cím elnyerésére olyan szervezetek pályázhatnak, amelyek elsősorban az egyetemi bázisú innovációs ökoszisztémára valamint kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységekre építő tudományos és innovációs parkot kívánnak megvalósítani, fejleszteni, és üzemeltetni.
Az elkövetkezendő időszak célja, hogy a Nemzeti Innovációs Ügynökség szakmai támogatásával az intézmények a fejlesztési terveik elemeinek megvalósításával elérjék a Tudományos és Innovációs Parkok legmagasabb szintjét. Ennek értelmében ezek a parkok képessé válnak nemzetközi szinten is elismert K+F eredményekre támaszkodva önálló, magas hozzáadott értékű, nemzetközi piacokon is versenyképes innovációs teljesítményt nyújtani.
A Science Parkok nemzetközi jó gyakorlatainak megismerésében és becsatornázásában fontos lépés volt a közelmúltban, hogy a NIÜ csatlakozott a 77 ország 350-nél is több szervezetét összefogó Science Parkok Nemzetközi Szövetségéhez (IASP). Az ügynökség tagsága az IASP-ben azért is kiemelten fontos, mert az e szervezetben összegyűjtött tapasztalatoknak, adatoknak és élő kapcsolatoknak hála az ügynökség sokkal hatékonyabban tudja segíteni a magyar egyetemek Science Park-koncepcióinak elkészítését és a megvalósításuk folyamatát.
A Tudományos és Innovációs Park projekt tehát lehetőséget nyújt a tudás- és technológiaalapú gazdaság fejlesztésére, a versenyképesség növelésére, a hazai ipar, egyetemek és kutatóhálózatok közötti együttműködések elmélyítésére. Összességében a Science Parkok fejlődése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország regionális innovációs központtá váljon, és lépést tartson a globális technológiai versennyel.
A címpályázat
A Tudományos és Innovációs Park cím elnyerésére pályázhatott tudományos és innovációs parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó, e célból megfelelő stratégiát kidolgozó felsőoktatási intézmény, felsőoktatási intézményt fenntartó jogi személy, felsőoktatási intézmény többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, konzorcium. A cím elnyerésének feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen a tervezett parkra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmánnyal, a Tudományos és Innovációs Park esetében tudományos és üzleti tervvel, és a területfejlesztés térségi feladatait ellátó, területileg illetékes szervek – a vármegyei önkormányzat, a Fővárosi Önkormányzat, a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, a vármegyei területfejlesztési konzultációs fórum, a térségi fejlesztési tanács, a kiemelt térségi fejlesztési tanács és a hatáskörükben érintett területi államigazgatási szervek – tudományos és innovációs parkok létrehozását támogató nyilatkozatával.
A Tudományos és Innovációs Park esetében a pályázóknak többféle vállalási kötelezettsége van, többek között, hogy 10 éven belül önfenntartóvá kell válniuk, vagy hogy folyamatosan ösztönözzék a regionális kutatási-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységet, a célterülethez kapcsolódóan duális és mesterképzéseket alakít ki a pályázat benyújtásától számított 5. éven belül, új doktori képzéseket pedig 7 éven belül. A további kapcsolódó pályázataikat már konzorciumban valósítják meg, és növeli az együttműködései és a kutatótevékenysége révén bejegyzett szabadalmaiknak a számát.
A tudományos és innovációs parkban tervez és kivitelez közösségi tereket és szolgáltatásokat, oktatási termeket, valamint közösségi irodákat is. A Tudományos és Innovációs Park-pályázatban a megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell a tervezett megvalósítási ütemezést, hatástanulmányokat, az adottságok és a tervezett szolgáltatások bemutatását, kockázatelemzést és a projekt célját, a Tudományos és Innovációs Park kapcsolódási pontjait az Irinyi Tervben vagy a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiában megfogalmazott fejlesztendő területekkel, valamint a tervezett költségeket.
A májusig benyújtható pályázatban be kellett mutatniuk a helyi nagyvállalatok, helyi klaszterek, helyi mérvadó és innovatív kis-, illetve középvállalkozásokat az egyetem vonzáskörzetében, jelezve, hogy mire van helyben igény és szükség, melyek a helyi erősségek, milyenek a főbb kutatási területek. A pályázatban bemutatott tervek az egyetemek modulárisan kellett felépíteniük, hogy a jövőre nyíló – valószínűleg a projekteket teljes egészében nem lefedő – forrásokból el tudják kezdeni a tervezett fejlesztéseket.
A már most létező „science” típusú parkok Magyarországon
Tudományos és innovációs parkok irányába mutató beruházások eddig is valósultak meg már Magyarországon. Azon konzorciumok, egyetemek által, amelyek szervezetileg, vagy egyéb felkészültségükben ezen terveiket már korábban elkezdték megvalósítani, és a mostani címpályázatoknak jó példáikat állíthatnak mint előzményeiként. A legjobbak, legeredményesebbek közül válogattunk ide bemutatásként néhányat.
DEBRECENI EGYETEM (DE) – DEBRECEN
A DE fejlesztései a közelmúltban az innovációspark-fejlesztések követelményrendszerének megfelelően valósultak meg. Az összességében 12 milliárd forintos beruházás keretében, amelyből 11 milliárdot a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatai nyertek el, több beruházás jött létre, amelyhez több mint hatmilliárd forint értékben úthálózat- és közműhálózat-fejlesztés is tartozik.
A parkban több új laboratóriumot alakítanak ki, köztük egy biotechnológiai kutatólabort, egy pilot-oltóanyaggyárat és több más kutatási egységet. Összesen 21 laboratórium létrehozását tervezik, ahol modern ipari technológiák, Ipar 4.0-folyamatok, robot- és dróntechnológia kutatásával is foglalkoznak. Az Innovációs Központ már 2021-ben elkészült, még a Modern városok Program forrásából, idén pedig egy pilotlabor, amelyhez csatlakozó beruházásként a gyógyszerésztudományi kar és egy gyógyszerészeti középüzem-fejlesztés is megvalósul egy éven belül az említett GINOP-forrásokból, csaknem 18 milliárd forintból.
A parkban intelligens tűzjelző és épületfelügyeleti rendszereket is kiépítenek, biztosítva a biztonságos és hatékony működést. Az infrastruktúra fejlesztése során korszerű, strukturált informatikai hálózat épül ki, amely támogatja a kutatási és oktatási tevékenységeket. Ez a park szorosan együttműködik a helyi ipari partnerekkel, hozzájárulva a technológiai fejlesztések gyorsabb üteméhez és a gazdasági növekedéshez. A park egyik fő célja, hogy az egyetem saját projektjei mellett az ipari partnereknek is kutatási és gyártási lehetőségeket biztosítson, szorosabbra fűzve az egyetem és a gazdasági szereplők közötti együttműködést.
A cikk folytatását elolvashatod az UNIside oldalán, ide kattintva.
Debreceni Innovációs Központ
