Danyi Vilmos elhivatott a műszaki szakképzés fejlesztései területén. Korábbi interjúnkban arról mesélt, hogy két interaktív tankönyvet fejlesztettek a szakképzés – a műszaki alapozás, valamint az elektronika és elektrotechnika ágazati képzések – támogatására. Ma a műszaki szakmák jövőjéről beszélgettünk Vilmossal, valamint arról, hogy a tankönyvek mellett egy új szakma képzési tervének kialakítása is folyamatban van.

• A felmérések szerint a műszaki szakmaterületeket a lányok jelentősen ritkábban választják pályaként. Emiatt született meg a Lányok Napja rendezvénysorozat is, amiről már korábban is írtunk cikkeket. Neked mi a tapasztalatod, mennyire érdeklődnek a lányok a műszaki képzések iránt?

Danyi Vilmos: Az igaz, hogy a lányok más ágazatok felé orientálódnak inkább, gyakrabban választják a szépészet ágazat szakmáit, esetleg a kreatív vagy más ágazatot, és ritkábban döntenek a műszaki pályák mellett, mint a fiúk. Ez azonban egy tájékoztatási, neveltetési és pályaorientációs kérdés, hiszen a lányok gyakran úgy nőnek fel, hogy az irányultságukat a kialakult sablonok határozzák meg, amely szerint a nemük határozza meg azt, hogy miben lehetnek sikeresek. Már az általános iskolában is úgy kell alakítani az oktatást, a nevelést, a pályaorientációt, hogy ezeket a sablonos gondolatokat felszámoljuk, és lehetőség szerint az összes területet így a műszaki világot is bemutatjuk, népszerűsítjük a lányok között. Én nem hiszek abban, hogy lennének lányos meg fiús szakmák, területek. Úgy gondolom, hogy akkor tudjuk megszerettetni az adott területet, ágazatot vagy szakmát a gyerekekkel, ha meg tudjuk nekik mutatni, kézzelfoghatóvá, kipróbálhatóvá és „vonzóvá” tudjuk tenni azokat. Nagyon jó élménypedagógiai módszerek vannak már erre, és azt gondolom, hogy kellő felvilágosítással, kellő pályaorientációs tevékenységgel a lányok hatékonyan be tudnának kapcsolódni a műszaki szakmákba.

• Szerinted a lányok is megállnák a helyüket a műszaki pályákon?

Danyi Vilmos: Abszolút igen. Sokszor a lányok még kiegyensúlyozottabbak is, mint a fiúk. Van egy nagyon jó történetem, ami a „Mi a pálya?” rendezvényen esett meg. Az egyik kiállítói standnál (Flextronics), forrasztani lehetett. Egy kislány is az érdeklődők között állt, nézelődött, de nem lépett közelebb, így szóltak neki, hogy jöjjön, próbálja ki a technológiát, nézze meg hogy hogyan zajlik a folyamat. Közelebb sétált, és megcsinálta a forrasztást, majd kiírta neki az ellenőrző rendszer, hogy 100%-os az eredménye. Majdnem elsírta magát, annyira örült, annyira büszke volt magára. Ilyen az élményalapú megközelítés.

A műszaki szakmák területe nyitott, mindenki megtalálhatja a számára legérdekesebb pályát, a saját erősségeit. Vizsgáztatói tevékenységem során azt vettem észre, hogy már megjelentek a lányok ezeken a területen, bár még nem sokan. Tapasztalat és elmondás alapján azért is, hogy otthon is meg tudják csinálni a szereléseket, javításokat. Ezzel jelentős anyagikat spórolnak meg többek között.

Tehát nekem az a tapasztatom, hogy a lányok is meg tudják csinálni azokat a feladatokat, amiket a fiúk. Az viszont tény, hogy elengedhetetlen a motiváció és hatékony pályaorientáció ahhoz, hogy többen merjenek olyan szakmát választani, ami nem a hagyományosan „lányos” szakmák közé tartozik.

• És érdemes a műszaki szakmákat választani? Mert sokan tartanak attól, hogy a digitalizációs fejlődés miatt a szakmák egy részét át fogják venni a robotok.

Danyi Vilmos: Nagyon sokat tudnék beszélni a digitalizációról és a mesterséges intelligenciáról, mert ezen a területen sok a félreértés. Azt gondolom, hogy az érzelmeket, meg az emberek közötti kapcsolatokat soha nem fogja pótolni egy gép sem. Vannak területek, szakmák, amelyek át fognak alakulni, de az emberek közötti kommunikációt nem válthatja fel a gép-ember közötti kommunikáció. Azt nehéz megmondani, hogy milyen szakmákból lesz hiány a későbbiekben, és az is biztos, hogy sok szakma meg fog szűnni, vagy éppen át fog alakulni a közeljövőben. Más szakmák pedig bővülni fognak, mert minden technikai fejlesztés magával vonja az új ismeretek megszerzésének igényét is. Vegyük például a villanyszerelő szakmát! Korábban a szakember csak alapvillanyszerelést csinált, ma viszont az okosotthonok megjelenésével – azaz a digitalizáció megjelenésével – sokrétűbbé vált ez a munka is. Fel kell installálni ezeket a rendszereket, telepíteni kell őket (távközlési funkcióval, informatikai funkcióval), tehát ezek mind kiegészítik, érdekesebbé teszik a szakmát. De egy biztos: az emberre, mint szakemberre mindig szükség lesz!

Azt tudjuk, hogy elhivatott vagy a szakképzés iránt, és hiszel abban, hogy a felmerülő igények alapján kell alakítani az oktatást is. Ha jól tudom, akkor most egy új szakképesítés kidolgozásában is részt veszel?

Danyi Vilmos: Igen, ez így igaz. A technológiák folyamatosan változnak fejlődnek, megújulnak, így az oktatásnak lépést kell tartani a folyamatosan változó igényekkel,

Jelenleg egy szakképző intézménnyel és egy civil szakmai szervezettel dolgozunk egy projekten, aminek az eredménye egy új szakképesítés lesz. Ez a szakképesítés iskolarendszeren kívüli is oktatható.

• Szerintem sokak számára nem teljesen egyértelműek ezek a fogalmak. Mit jelent az, hogy iskolarendszeren kívüli képzés?

Danyi Vilmos: Az iskolarendszeren kívüli képzés vagy felnőttképzés általában tanfolyami képzést jelent, amely nem tanévhez kötött. Ebben a rendszerben lehet szakképesítések, részszakmák, jogszabály alapján történő képesítő képzések, továbbképzések, hatósági képzések és az egyéb képzések oktatása.

Lényeges, hogy szakmákat (alapszakmákat) csak iskolarendszerben lehet tanulni!

A szakképzési struktúra olyan, hogy az alapszakmákra lehet építeni a szakképesítéseket ezáltal egy a rendszer flexibilis, gyorsan igazodik a technológiai és munkaerőpiaci igényekhez. Természetesen a résztvevők jogviszonya is más, mint iskolarendszerben.

A felnőttképzés az esetek jelentős részében önköltséges, természetesen a küldő cég átvállalhatja a költségek egy részét, vagy egészét, és lehetnek pályázati lehetőségek is.

Meg kell jegyezni, hogy jelenleg két szakma és egy szakképesítés megszerzése állami fenntartású intézményben ingyenes.

• Érdemes a felnőttképzést választani?

Danyi Vilmos: Alapszakmára építkezve igen. A felnőttképzés egyik ismérve, hogy sokkal rugalmasabb a tanulmányi beosztás, hiszen igazodik a tanulói igényekhez. Emellett sokszor gyorsabban elsajátítható a tananyag, ezeket a képzéseket rövidebb idő alatt lehet elvégezni. A szakképesítésről még azt kell tudni, hogy ugyanúgy kell vizsgázni az úgynevezett független akkreditált vizsgaközpontban, mint a szakmák esetében, tehát államilag elismert dokumentumot, bizonyítványt kapnak róla a tanulók.

• És mi lenne az a szakképesítés, amit ti szeretnétek létrehozni?

Danyi Vilmos: Rendezvénytechnikus nevet fogja kapni a szakképesítés, amelynek a dokumentumait beadjuk nyilvántartásba vételre. A névtől ugyanakkor fontosabb a szakmai tartalom, ennek a kidolgozása igen sok kollégát érint.

Miért pont ezt a területet választottátok? Úgy gondoljátok, hogy erre van a munkaerőpiacon a legnagyobb igény?

Danyi Vilmos:. Én inkább úgy mondanám, hogy megfogalmazódott egy ilyen igény is a munkaerőpiacon. Számomra az akusztika egy kiemelten fontos terület. Nem csak azért, mert van kötődésem a területhez, (a hangok világa, hangosítást, a világosítást, hang és kép rögzítés). Úgy gondolom a szakma jeles képviselőivel együtt, hogy a jelenlegi szakmai kínálat nem fedi le teljesen azt, amit egy hangosító -világosító szakembernek tudnia kell. Ez a szakképesítés egy komplex tevékenység, kellenek hozzá a hang és fénytechnikai ismereteken túl villanyszerelési ismeretek, logisztikai ismeretek, némi művészeti tartalom és jó fizikai kondíció is. A probléma az, hogy ezek így együtt nem jelennek meg sehol, egyik szakmában sem, ezért arra gondoltunk, hogy csinálunk egy ilyen szakképesítést. Ennek a tervezése, fejlesztése, kialakítása és jóváhagyása van jelenleg folyamatban.

• Egy képzés tervezése nem lehet egyszerű munka, kivel dolgozol ezen a projekten?

Danyi Vilmos: A Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság és a Budapesti Komplex SzC Kézművesipari Technikummal. Ők is többször találkoztak azzal a problémával, hogy nincs elég jó szakember, aki a fent felsorolt tudással rendelkezne, aki mindazt tudja, ami a rendezvények technikai támogatásához szükséges. Így ennek megfelelően rakjuk össze a programkövetelményt, amely a szakképesítés alapja.

• Felmerült bennem, hogy kreatív ágazat szakmái között már szerepel a hangmérnök képzés. A képzés, amit ti fejlesztetek, inkább a rendezvények műszaki támogatását célzó szakma lenne?

Danyi Vilmos: Igen, de az hangtechnikus képzés valójában nem hangmérnöki.

De ha már szóba került azért a kreatív ágazat és a hangmérnök szakma érdekes kérdés. Hiszen a hangmérnök valójában nem mérnök. Ő egy szakember, aki a hangosítás során a beállításokat tudja módosítani, és egy rendezvényen a hangosítási feladatokat tudja ellátni. A mérnöki szakma viszont más, ők azok, akik például tervezik a hangdobozokat, a hangrendszereket. Amit mi szeretnénk az új szakképesítéssel elérni, az nem csak a hangosítás és a világosítás feladatainak az ellátása, hanem egy műszaki és alap logisztikai ismeretekkel rendelkező szakember megjelenése a munkaerőpiacon a rendezvényszervezés területén. Különbség még, hogy műszakibb szemléletű szakképesítés. Természetesen tudunk építkezni a hangtechnikusi szakmára.

• Szerinted mikor lehet a tervekből képzés? Mennyi idő lesz még ennek a képzésnek az életre hívása?

Danyi Vilmos: A résztvevők között az egyeztetések folynak. Egy képzés összeállításához szükség van a szakemberekre, akik megmondják, hogy a munkaerőpiacon milyen igények merültek fel, és szükség van az oktatási rendszer nyitottságára. Nekünk ez a két hozzávaló megvan, összetalálkoztak az igények, de még sok szakmai munka vár ránk. Úgy gondolom a következő tanév elejére meg lesz.