Az e-mailezés – hasonlóan az üzenetküldő alkalmazások használatához– az alapvető, mindennapos kommunikációs eszköz- és fegyvertárunk részévé vált. E-mailben jön az orvostól az eredmény, e-mailben üzengetnek a hatóságok. E-mailben köröznek a fejünk felett a marketingkeselyűk, de e-mailben kommunikálhat velünk a tanár, a különtanár, a nagyi és gyakorlatilag mindenki, aki tudja (vagy megszerezte) az e-mail címünket. Csoda, ha már pixelkiütést kapunk a fejünkre ömlő levéláradattól?

Az információs dömping elsodorhat, ha nem vigyázol

Amikor valaki e-mailt küld, akkor nyilvánvalóan valamit szeretne tőled. A figyelmed, az időd, a pénzed, az adataid. A bejövő levelek száma folyamatosan növekszik, és nem csoda ha ezt komoly, rád nehezedő nyomásként éled meg. Vannak olyan személyiségek, akik nem szeretik a lezáratlan ügyeket, a bizonytalanságot, vagy azt az érzést, hogy valakinek csalódást okoznak, ha megvárakoztatják őket. Akkor tudnak nyugodtan másra koncentrálni, vagy kikapcsolni, ha azt érzik, hogy minden szálat elvarrtak, minden függő ügyet elrendeztek. Sajnos az internet az év 365 napján, heti 7 napon, 0-24-ben üzemel, nincs vakáció. Nem tudsz kirakni egy „zárva” vagy „megtelt” táblát. Nem tudod befolyásolni, kinek mikor és hányszor támadjon ingerenciája, hogy levelet írjon neked. Van egy pont, amikor a legbékésebb elménél is betelik a pohár.

Ezt jelenti valójában az e-mail allergia

Talán úgy jellemezhetnénk ezt a virtuális kórságot, mint pszicho-gyulladásos reakciót az elektronikus levelekre. Ez nagyon hasonlatos a fizikai allergiás reakciókhoz.
Tünetként ingerlékenységet és depressziót tapasztalhatsz, amikor az éppen aktuális, új bejövő e-mailekkel szembesülsz. Meglehetősen erős vágy ébred benned az irritáló tényező – vagyis az olvasatlan levelek számának – minél gyorsabb megszüntetésére nagyon rövid, tömör válaszokkal. Az sem ritka, hogy ezek a válasz e-mailek nem csak haiku tömörségű műremekek, de csupa nagybetűvel (caps lock-kal) íródnak, ezzel is allegórikusan kifejezve a sorok írójának végtelen frusztrációját.

Így szabadulhatsz meg tőle

Mivel az e-mail-ek így is, úgy is jönnek, ha akarod, ha nem, kell egy jó stratégia a kezelésükre. Egyrészt kapcsold ki a mobilodon az e-mail értesítő. Másrészt határozz meg egy időpontot, amikortól aznap már semmilyen módon nem nézel rá az e-mailjeidre. Ha szeretnéd még ennél is komfortosabban érezni magad, beállíthatsz a levelezőprogramban távolléti értesítést. Ez azt jelenti, hogy bárki is ír neked levelet, az kapni fog egy automatikus üzenetet, hogy a leveleidet mikor fogod legközelebb olvasni. Így nem érzi, hogy figyelmen kívül hagyod az üzenetét, ráadásul neked is csak egyszer kell ezt beállítani. Ezt bármilyen levelezőprogram tudja, csak a legtöbben nem használják ki ennek a funkciónak az előnyeit.

Ha nem tudod, hogy hol kell beállítani, mutatunk egy példát

A Gmail-ben a jobb felső sarokban nyomj a beállítás (fogaskerék) ikonra, és válaszd az „összes beállítás megjelenítése opciót”. Ezt követően az általános beállítások fülön görgess a legaljára, ahol megtalálod az automatikus üzenet beállítási lehetőségét.

Az e-mail allergia helyett húzd meg a határaidat

Relatíve kevés olyan helyzet van, amikor élet-halál kérdése, hogy elolvasol vagy megválaszolsz – e egy e-mailt vagy sem. Semmi nem történik, ha például délután 5-kor húzol egy vonalat, és másnap reggel 8-ig rá sem nézel a leveleidre. Fontos mindig észben tartani, hogy a technológia szolgál minket, és nem mi a technológiát! Plusz az az ember, aki megharagszik rád, ha csak egy vagy két nap múlva válaszolsz, pont nem érdemli meg, hogy ezen rágd magad!

A témához szorosan kapcsolódik ez a cikkünk is:

Mi jellemzi a magyar tiniket a digitális világban?

——————-

Cikkünkhöz David McCandless brit író, designer és kreatív direktor munkásságából inspirálódtunk. A technológia által (vélhetően) okozott kognitív viselkedési zavarokról a weboldalán további információkat is olvashatsz.