Hétfőn útnak indult az űrbe az MRC-100-as kisműhold, a Műegyetem ötödik ilyen típusú eszköze a kaliforniai Vandenberg-űrközpontból. A BME műholdját is szállító SpaceX rakéta az elemelkedése utáni nyolcvanadik percben sikeresen levált az egységről, és legkorábban 7 nap múlva állítja pályára a műegyetemi kisműholdat.
Az MRC-100 kisműhold célja a Föld körüli elektroszmog vizsgálata. Emellett három másik egyetemen – a Szegedi Tudományegyetemen, a győri Széchenyi István Egyetemen és a Debreceni Egyetemen – készült önálló kísérletek is helyet kaptak az eszközön.
Az MRC-100 kisműhold
Az MRC-100 elnevezésű kisműhold a pályára állása után napelemek segítségével tölti fel az akkumulátorát. Várhatóan 7-14 nap alatt elegendő energiát gyűjt, akkor bekapcsolnak a rendszerei, és megkezdi a rádióadást. A vételre és a vezérlésre a földi állomásokon, azaz a BME “E” épület tetején és Érden minden készen áll.
Az eszköz a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként készült el. Hogy miért MRC-100 lett a kisműhold neve? A Műegyetemi Rádió Club (MRC) tiszteletére nevezték el így, amely 2024-ben lesz százéves.
A Műegyetem fejlesztői csapata jelenleg a világon a legtöbb sikeres PocketQube kategóriájú műholdküldetést jegyzi. A BME intézményben már évtizedek óta folyik űrkutatáshoz, űrtechnológiához kapcsolódó tudományos munka, ilyen volt a MaSat-1 fejlesztése is, ami az első magyar műhold.
Ha érdekelnek a műholdak, akkor a távközlési témakörben írt cikkeinket és kvízeinket is szeretni fogod! A távközlésről írt cikkünket itt olvashatod el, és a témához készítettünk két kvízt is, amelyeket itt és itt találhatsz meg. Ha pedig érdekel a magyar távközlés fejlődése, akkor ezt a cikket ajánljuk! A múlt héten készítettünk egy cikket a magyar kutyanévre keresztelt exobolygókról.
(MTI)