Atipikus foglalkoztatás – több magyar szeretne távmunkában dolgozni

Szerző: | 2023. szeptember. 7. | Munka

home office felirat, munkaállomás eszközei és kávé

A pandémia után is jellemző még az atipikus foglalkoztatás? Hogyan változtatta meg a világjárvány a munkaerőpiac szereplőinek hozzáállását és felfogását erről a nem megszokott munkavégzési formáról? Összhangban vannak a dolgozók munkaszervezéssel kapcsolatos elvárásai a munkaadók kínálta lehetőségekkel? Egy ismert hazai állásportál erre kereste a választ.

A rugalmas munkavégzés lehetősége az internet és az infokommunikációs eszközök megjelenésével indult el. Széles körben való elterjedése ekkor vált meghatározóvá a munkaerő-piacon. Napjainkban számos ágazatban evidenciaként kezelik, de vannak akik idegenkednek ettől a foglalkoztatási formától. Sok dolgozó úgy véli, hogy munkahelyi feladataikat otthonról is el tudnák látni, ám a lehetőség nem mindig adott.

Tíz munkavállalóból négy dolgozik távmunkában ám többen szeretnének derült ki a Profession.hu legújabb reprezentatív felméréséből, amely azt vizsgálta, hogy a Covid járvány után hogyan alakultak a magyar munkavállalók távmunkában történő munkavégzésének lehetőségei.

Nyitottabbak a munkaadók az atipikus foglalkoztatás kérdésében

 A cégek nyitottabbak lettek és a pandémia után rugalmasabban kezelik a távmunkában vagy a home office-ban való foglalkoztatás lehetőségét. A felmérés szerint mégis sok dolgozó érzi úgy, hogy nem kap erre engedélyt, bár távmunkában is jól tudná végezni a munkáját. Tízből hat munkavállalónak egyáltalán nincs lehetősége arra, hogy távmunkában dolgozzon. Minden alkalommal be kell mennie a munkahelyére vagy a munkavégzéséhez kijelölt helyre.

A beosztás is meghatározza a lehetőségeket

Nem egységes a szervezeti szabályozás a távoli munkavégzés elérhetőségét tekintve. Előfordul, hogy egy cégen belül eltérő szabályok vonatkoznak a munkavállalókra.  A távmunka lehetőségét biztosító cégek dolgozóinak negyede válaszolta, hogy munkahelyén a beosztástól függ: élhetnek-e ezzel az alternatívával.

9 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy a dolgozó életkörülményeit figyelembevéve egyéni elbírálás alapján dönt a munkaadó. Kisgyereket nevelők vagy a munkahelytől távol lakók esetében rugalmasabbak a munkaadók a home office kérdését illetően. Míg a munkaköröket tekintve a legkevésbé a felső-, és középvezetők körében jellemző a helyhez kötött munkavégzés.

Fiatal lány a kanapén ülve otthonról dolgozik.
Tízből hat munkavállalónak egyáltalán nincs lehetősége arra, hogy távmunkában dolgozzon. (Fotó:123rf)

Kevés munkahelyre jellemző az atipikus foglalkoztatás

A hazai munkavállalók alig egy tizede dönthet szabadon munkavégzésének helyéről. Ugyancsak a dolgozók tizedének van lehetősége arra, hogy választhat az iroda és a home office között, de ezekben az esetekben előre egyeztetett napokon be kell járniuk – utóbbiak aránya a több mint 1000 főt foglalkoztató vállalatok alkalmazottainál szinte megduplázódik. A távmunkát valamilyen formában biztosító munkahelyeken dolgozóknak mindössze 17 százaléka dönthet szabadon, hogy él-e a lehetőséggel – a többieket valamilyen szabályozás korlátozza ebben.

4 százalék azoknak a hazai munkavállalóknak az aránya, akik teljes egészében otthonról végezhető munkát végeznek és kizárólag egy konkrét feladat vagy esemény miatt kell megjelenniük a munkaadónál. Ez a fajta szabályozás leginkább a nagyobb cégeket jellemzi.

Általában nem minden dolgozóra vonatkozik egységesen a távmunka igénybevételének lehetősége akkor sem, ha az adott cég ezt a munkavégzési formát részesíti előnyben. Az atipikus munkavégzés lehetőségét biztosító munkahelyek alkalmazottai – a válaszadók 40 százaléka – minden második esetben (51 százalék) hibrid rendszerben dolgozik. Vagyis egyes napokon az irodában, máskor pedig azon kívül látnak el feladatokat.

Míg a válaszadók 17 százalékának van olyan munkahelye, ahol mindenki távmunkában végzi a feladatait. Az egész céget érintő távmunka lehetősége kis létszámú, 10 fő alatti cégek sajátossága.

Munkaegyeztetés
Az atipikus foglalkoztatás elsősorban a kislétszámú cégekre jellemző, ahol bevett gyakorlat a dolgozók távmunkában történő foglalkoztatása. (Fotó:123rf)

Szívesen dolgoznának otthonról, de nem tehetik

Ahol egyáltalán nincs lehetőség a távmunkára, vagy csak alkalmanként, ott a dolgozók fele úgy látja, hogy nem is tudná elvégezni a munkáját otthonról, ez többnyire a fizikai munkát ellátó munkavállalókra vonatkozik (67 százalék). Esetükben a munkájuk elvégzéséhez gyakran speciális, helyhez kötött eszközökre vagy munkakörnyezetre van szükség. A szellemi munkát végző alkalmazottaknak pedig a fele nem teheti ezt meg.

A felmérés eredményei arra is rámutattak, hogy minden második dolgozó (46 százalék) úgy gondolja, hogy bár saját meglátása szerint részben vagy teljesen meg tudná oldani a feladatait munkahelyétől független helyről is, ennek ellenére nincs rá lehetősége.

Az atipikus foglalkoztatás a járvány után is népszerű

A távmunka népszerűségét is mutatja, hogy a járvány lecsöngése után is az így dolgozók aránya tartósan 7 százalék körül mozog. A KSH legutóbb közzé tett adatai szerint 2023. február–áprilisban a foglalkoztatottak 7,3 százaléka távmunka vagy home office keretében dolgozott, amely az előző évi értéktől 0,3, a két évvel korábbi, magas bázistól 5,7 százalékponttal marad el.

A Z generáció elvárásai átalakítják a hagyományos munkáltató-alkalmazott viszonyt– derült ki egy idén készült globális felmérésből.

Ha érdekel milyen elvárásai vannak a Z generációs munkavállalóknak, olvasd el a témában írt cikket.

A szerzőről:

Oláh Erika
Széleskörű tapasztalatot szerzett a hazai oktatási rendszer működéséről. Részt vett az oktatás, a szakképzés területeinek fejlesztésében. Kiemelten fontosnak tartja a továbbképzéseket, a gyermekkori fejlesztéseket, a készségek fejlesztését. Elhivatott abban, hogy az oktatásban résztvevők olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amelyet a mindennapi tevékenységeik során alkalmazni tudnak. Mottója: Közös jövőnk alapja a ma gyermekeinek fejlesztése.