2023. december 22-én hajnalban lesz a téli napforduló. Hogy pontosan mi is az a napforduló, és milyen szokások kötődnek ehhez a naphoz, azt megtudhatod ebből a cikkből.
A téli napforduló
A napforduló egy csillagászati fogalom, ami Nap helyzetét fejezi ki a Föld egyenlítőjéhez képest. Ebben a pillanatban a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól.
A téli napfordulókor az északi féltekén a legrövidebb nappal és a leghosszabb éjszaka van. Ekkor a Nap a horizont alatt van a leghosszabb ideig, mindössze 8,5 órát marad fent. A téli napforduló általában december 21-én (néha 22-én) következik be az északi féltekén.
A napfordulók jelzik az évszakok változását, a téli napforduló a kezdetét jelzi a hideg téli időszaknak, miközben utána a nappalok fokozatosan hosszabbodnak, és az éjszakák rövidebbek lesznek.
2023-ban december 22-én hajnalban, 4:27-kor lesz a téli napforduló.
Téli tűzugrás
Ebben az időszakban számos nép hagyományosan megünnepeli a fény visszatérését és az új év kezdetét.
Az ősi népszokások közé tartozik a téli tűzugrás is, ami már az ókori Rómában is ismert volt. A téli napforduló napján a szokás szerint nagy tüzet gyújtanak, a tűz körül pedig énekelnek és táncolnak. A tűzugrás célja a gonosz elűzése, emellett pedig a fény és a melegség megünneplése.
A téli napforduló szokásai között megtalálhatjuk az ősi pogány hagyományokat. Az ókori Rómában és Görögországban például a téli napfordulót az évszakok váltakozásával kapcsolatos istenségek tiszteletére tartották meg, és sokszor az év újjászületését szimbolizálták.
Az ókori kelta kultúrákban is különféle ünnepek és szertartások voltak a téli napforduló körül, amelyek a természeti ciklusokhoz és a napfény erejéhez kapcsolódtak.
Szőlő rügyből bortermés jóslása
A szőlővessző hajtatása egy érdekes népszokás, amely szorosan kapcsolódik a téli napfordulóhoz. Ez a szokás különféle kultúrákban, különösen a borvidékeken, gyökerezik, és a szőlő termeléshez, az új borhoz és az év terméséhez kapcsolódik.
A hagyomány szerint december 21-én (vagy 22-én), a téli napfordulón, vágják le a szőlővesszőt, majd egy pohár vízbe állítják. Ezt követően figyelik, hogyan hajt ki a vessző a következő napokban és hetekben. A vesszőből kihajtó rügyek mennyisége és ereje alapján próbálnak következtetéseket levonni az adott év bortermésére.
A szokás mögötti gondolatmenet az, hogy a szőlővessző kihajtása a következő év szőlő termését és borát jelképezi. Ha a vessző sok rügyet hajt ki, az jó termésre utalhat, míg kevés rügy gyenge vagy alacsony termést jelezhet. Ez a népszokás tehát nemcsak a borászat és a mezőgazdaság, hanem a hagyományok és a természeti ciklusok iránti tisztelet kifejezése is.
A szőlővessző hajtatása nemcsak a termésjóslásnak szolgál, hanem a közösségek számára is fontos esemény, amely összehozza az embereket és erősíti a közösségi kötelékeket. A szőlő és a bor mindig is fontos szerepet játszottak a kultúrákban, és ezek a népszokások a termés és a gazdálkodás fontosságának hangsúlyozásával öregbítik ezen értékeket.
A téli napforduló tehát egy olyan időszak, amely sok kultúrában és vallásban fontos szerepet játszik, és a fény visszatérésének, az újjászületésnek és az év kezdetének ünneplésére szolgál. A hagyományok és szokások sokszínűsége a kulturális és történelmi kontextustól függően változhat.
A Busójárás szintén egy napfordulóhoz köthető, hiszen a tavaszi napfordulót követő első holdtölte után kezdődik. Bár még messze van a tél vége, hiszen csak most kezdődik, de ha érdekel, hogy mi is a Busójárás, akkor olvasd el az alábbi cikkünket:
Ha szeretnél többet megtudni arról, hogy mi is pontosan a napforduló, akkor az alábbi linken találhatsz róla bővebb információt.