Az országos mentőszolgálat 2024. május 10-én ünnepli fennállásának 76. évfordulóját. Ebből az alkalomból szót ejtünk a mentőápoló szakmáról is, aminek kiemelkedő szerepe van a sürgősségi betegellátásban.
A 19. század első felében még rendőrorvosok végezték az elsősegélynyújtást
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) Magyarország legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, 1948. május 10-én alakult. Ezt a napot a szolgálat születésnapjává nyilvánították, ekkor ünnepeljük a Mentők napját Magyarországon.
A szervezett mentés előzményei a 19. század utolsó harmadára nyúlnak vissza. 1887 előtt Magyarországon a rendőrség, a rendőrorvosok végezték az elsősegélynyújtást. Kresz Géza fővárosi kerületorvos külföldi mintára indított mozgalmat a fővárosban társadalmi jellegű mentőmozgalom szervezésre, így alakult meg 1887-ben a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME).
A BÖME székhelye 1890-ben a Markó utcába költözött, majd 1899-re elkészült a ma is használt székházuk. A budapesti kezdeményezést hamar követték vidéki települések önkéntes egyesületei, majd 1926-ban alakult meg a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete (VVOME), amely az ország minden mentőegyesületének szakmai koordinálását végezte.
Az újjászervezést dinamikus fejlődés követte
A második világháborút követően a német csapatok szinte az összes felszerelést magukkal vitték. Az országos szintű újjászervezés 1948-ban valósult meg Orovecz Béla kormánybiztos vezetésével. Ekkor jött létre az Országos Mentőszolgálat, amelynek 76 mentőállomása volt az országban, és 399 dolgozója teljesített szolgálatot országszerte. A szervezet induló járműparkja főként a világháborút átvészelt járművekből és néhány adományként érkezett gépkocsiból állt. A Mentőszolgálat személyi állományának és infrastruktúrájának túlnyomó részét a VVOME és a BÖME biztosította.
Érdekességek
- 1954-ben Európában elsőként Magyarországon állt szolgálatba olyan rohamkocsi, mely már lélegeztetőkészüléket, defibrillátort és szívritmus-szabályozót is vitt magával a helyszínre.
- A mentőhelikopterek 1980-ban jelentek a légimentés részeként.
- 2005. augusztus 6-án állt szolgálatba az OMSZ első motoros mentőorvosa.
- Napjainkban a Mentőszolgálat 255 mentőállomással rendelkezik.
- Az OMSZ mentőegységei évente 40 millió kilométert tesznek meg Magyarország útjain
- A teljes járműállományból a nap huszonnégy órájában 753 db gépkocsi és mentőegység teljesít szolgálatot.
A mentőápolók a sürgősségi ellátás szakemberei
A mentőápoló a sürgősségi ellátás területén végzi feladatait. Részt vesz a sérültek mentésében, állapotuk stabilizálásában, és közreműködik a sürgősségi betegellátásban. Felméri a betegek és sérültek állapotát, közreműködik az életveszély elhárításában, a betegek szállításában és a balesetek felszámolásában. Munkájának jelentős része az elsősegélynyújtáshoz kapcsolódik, de mentésirányítási feladatokat is elláthat.
Hol képzik a mentőápolókat?
A mentőápoló szakma ötéves technikumi képzés során sajátítható el, ahol a tanulók megismerik többek között a sürgősségi betegellátás módszereit, előírásait és szabályait.
A képzés országszerte több intézményben elsajátítható, az egészségügy iránt érdeklődő diákok többek között a Dunaújvárosi SZC Lorántffy Zsuzsanna Technikum és Kollégiumban, a budapesti Kanizsay Dorottya Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Technikum és Szakképző Iskolában, a kaposvári Pécsi Tudományegyetem Szigeti-Gyula János Egészségügyi Technikum és Szakképző Iskolában, vagy a Miskolci Egyetem Ferenczi Sándor Egészségügyi Technikumban is tanulhatnak.
A mentőápolók számára lehetőség van a továbbtanulásra is, a felsőoktatásban négy éves mentőtiszti képzést végezhetnek. Ha valaki mentőorvos, azaz oxyológus szakorvos szeretne lenni, akkor az orvosi egyetemek általános orvosi karán kell végeznie, majd oxyológusként szakosodnia.
Kiemelt képünk forrása: OMSZ
