Bár még csak decemberben kerül sor a hivatalos Nobel-díj-átadó ünnepségre, az már most biztos, hogy egy magyar is ott lesz a díjazottak között. Krasznahorkai László, az idei irodalmi Nobel-díj nyertese, ismét reflektorfénybe helyezte hazánkat a nemzetközi tudományos és kulturális közéletben.
A Nobel-díjak bejelentése október 6–13. között zajlik, és ennek apropóján szeretnénk felidézni egy másik, ikonikus díjazott alakját is: Marie Curie-t.

Munkássága nem csupán azért kiemelkedő, mert ő volt az első női tudós, aki Nobel-díjat kapott, hanem azért is, mert ő volt az első ember, aki két Nobel-díjban is részesült, ráadásul két különböző tudományterületen – fizikában (1903) és kémiában (1911).
Curie tudományos és pedagógiai öröksége alapvetően formálta át a természettudományos oktatás szemléletét, és ma is meghatározó szerepet játszik a kutatásalapú tanulás és a tudományos gondolkodás fejlődésében.

 Marie Curie pedagógiai öröksége

Marie Skłodowska-Curie a 20. század egyik legnagyobb tudósa, aki nemcsak a radioaktivitás kutatásával írt történelmet, hanem az oktatásra gyakorolt hatásával is.
Munkássága alapvetően formálta át a természettudományos oktatás szemléletét, a kísérletezés, a tényalapú gondolkodás és a nemek közötti egyenlőség irányába.

A tudományos gondolkodás új modelljét adta

Marie Curie munkássága megmutatta, hogy a tudomány nem dogma, hanem kérdezés, kísérletezés és bizonyítás.
A radioaktivitással végzett kutatásai során minden elméletet mérési adatokra, tényekre alapozott, ami a modern természettudományos oktatás alapelve lett.

Ma a fizika, kémia és természettudomány tantárgyakban világszerte a Curie-féle kísérleti megközelítést tanítják: a diákok nemcsak megtanulják a törvényeket, hanem kísérletekkel maguk fedezik fel azokat.

A nők számára megnyitotta az utat a tudományos oktatásban

Curie volt az első nő, aki Nobel-díjat kapott, és az első ember, aki kétszer is elnyerte. Ezzel áttörte a tudományos világ férfidominanciáját, és bebizonyította, hogy a nők is egyenrangú szereplői lehetnek a kutatásnak és oktatásnak.

Ennek hatására a 20. század közepétől:

• egyre több nő tanult természettudományi és mérnöki pályán,
• az egyetemek és kutatóintézetek megnyitották kapuikat női kutatók előtt,
• és ma is számos ösztöndíj viseli az ő nevét, például az EU Marie Skłodowska-Curie Actions programja, amely fiatal kutatók nemzetközi mobilitását támogatja.

Curie a kutatásalapú oktatás úttörője volt

Curie és férje, Pierre, a párizsi Sorbonne-on új típusú oktatást valósítottak meg: a hallgatókat aktív részvételre, kutatásra és önálló gondolkodásra ösztönözték.
Ez radikálisan eltért a korábbi frontális, elméleti oktatástól.

A mai oktatásban –  laborfoglalkozások, projektalapú tanulás, kutatási gyakorlatok- ennek az öröksége él tovább.

Saját iskolát is alapított  a tanulás szabadságáért

Marie Curie 1907-ben megalapította a Curie laboratóriumot, majd részt vett az ún. Kooperatív Iskola  megszervezésében is, ahol gyerekek kísérletezve tanulták a természettudományokat.
Ezt sokan a modern alternatív oktatás – Montessori, Waldorf – előfutárának tartják, mert a tanulók önálló felfedezés útján sajátították el a tudást.

 Az inspiráció ereje

Marie Curie élete ma is példaként szolgál diákok millióinak: szegény bevándorlóként, kitartással és kíváncsisággal jutott el a tudomány csúcsára.
Története az oktatásban nemcsak a fizikáról szól, hanem arról is, hogy a tudás mindenkié – nemtől, származástól vagy országtól függetlenül.

Tudományos kvízajánló

A periódusos rendszer elemei mindenhol körülvesznek bennünket – a testünkben, a tárgyainkban és a természetben egyaránt. Nem kell vegyésznek lenned, hogy felismerd, milyen fontosak ezek az elemek a mindennapokban.

Töltsd ki a kvízt, és derítsd ki, mennyire vagy otthon a kémia világában!