A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb hívószavává vált, amely nemcsak a mindennapos szóhasználatunkat, hanem a vállalati ökoszisztémát is átszövi. Farkas Dániel HR- és szervezetfejlesztési stratégiai tanácsadó, tréner, a Change Agent Hungary Kft. cégvezetőjének írása.
A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.
Egy képzésemen szembesültem azzal, hogy amikor megkérdeztem a résztvevőket, mit jelent a fenntarthatóság mint elvárás a munkahelyük, de még inkább a munkakörük szempontjából, gyorsan láthatóvá vált, hogy ennek a fogalomnak nincs explicit módon megfogalmazható, standardizált jelentése az egyes munkavállalók fejében (bár sok hasonlóság van az egyes meghatározások között). Ha egy dolgozó szemével nézünk rá, érdemes tisztáznunk, hogy a fenntarthatóság lényegében egyensúlyt teremt a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok között, biztosítva, hogy a jelen szükségleteinek kielégítése ne veszélyeztesse a jövő generációk lehetőségeit.
A vállalati szektor számára a fenn tarthatóság nem csupán egy divatos buzzword, hanem egyre inkább kötelező hozzáállás. A szigorodó jogszabályi környezet, a növekvő fogyasztói igények, a befektetők elvárásai és a tehetséges munkavállalók vonzása mind arra ösztönzi a vállalatokat, hogy komolyan foglalkozzanak a fenntart hatósággal. Emellett az ily módon való működés számos üzleti előnnyel is jár, a költségcsökkentéstől az innovációig és a márkaépítésig. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) pedig egyre fontosabb szempont a fogyasztók és a munkavállalók számára is. Ebben a folyamatban a céges képzések kulcsszerepet játszanak: ezek teszik lehetővé, hogy a munkavállalók elsajátítsák a fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteket és készségeket, ezáltal aktívan hozzájáruljanak a vállalat fenntartható működéséhez. A képzések segítenek a dolgozóknak megérteni a globális kihívásokat, azonosítani a fenntarthatósági problémákat a saját munkaterületükön és kidolgozni a megoldásokat.
Miért fontos a fenntarthatóság a vállalati képzésekben?
A fenntartható működés számos üzleti előnnyel jár. Az energiahatékonyság és a hulladékcsökkentés költségmegtakarítást eredményezhet, az innováció pedig új termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez vezethet. Papíron mindenki tudja, de talán még nem teljesen egyértelműen így működnek a vállalatok: a fenntartható márkaépítés növeli a fogyasztók bizalmát, ami a cég hírnevét és versenyképességét is javítja. Emellett a befektetők és a tehetséges munkavállalók is egyre inkább a fenntartható vállalatokat keresik, ami tovább erősíti a fenntarthatóság üzleti jelentőségét. Fentiek mellett azonban megjelenik egy másik hatás: a fenntarthatóság iránti igénnyel együttesen növekszik azon hatások összessége, amely közvetlenül hat a képzésfejlesztési igények újratervezésére is. Erre példaként az EU Deforestation Regulation (EUDR) szabályozását lehet megemlíteni, amely egy 2023-as uniós rendelet. Ez megakadályozza az EU piacára kerülő, erdőirtással vagy erdőpusztulással összefüggésbe hoz ható termékek forgalmazását. A rendelet hatálya alá tartozik a pálmaolaj, a szója, a kakaó, a kávé, a marhahús, a gumi, a fa (valamint ezek származékai), és célja az erdőirtás megállítása. Azt írja elő, hogy az érintett termékek csak akkor kerülhetnek az EU piacára, ha igazoltan erdőirtásmentes területről származnak és megfelelnek a származási ország jogszabályainak. A példaként említett rendelet többek között nagyon sok olyan FMCG-gyártó és -forgalmazó céget érint, amelynek a gyártása az EU területén belül van, azonban az értéklánc végén, a kiskereskedelmi láncokban szembekerülnek azokkal a termékekkel, ahol ez az előírás nem létezik, mint például az ázsiai vagy a fejlődő országokban gyártott árucikkekkel. Ha a folyamat végét nézzük, így jelennek meg az előírás vonzatai a képzési piacon értékesítéstámogatási és vevőmenedzsmenti oldalon képzésfejlesztési igényként is.
Hogyan építsünk be fenntarthatósági témákat a vállalati képzésekbe?
A fenntarthatóságot a céges képzésekben attitűdformáló elemként kell kezeljük, hiszen e témák összessége formálja a munkavállalók minden napos gondolkodását/attitűdjét. Fontos, hogy a képzések átfogó képet adjanak a fenntarthatóság aspektusairól és gyakorlati ismereteket is nyújtsanak a dolgozók számára. Példaként néhány tartalmi elem, képzési címszó:
A környezetvédelem alapjai Éghajlatváltozás, biodiverzitás, erő forrás-gazdálkodás. A munkavállalóknak meg kell érteniük a környezeti problémák okait és következményeit, valamint a megoldási lehetőségeket. A képzés során bemutathatók az éghajlatváltozás hatásai a vállalat működésére, és meg tudjuk vizsgálni, hogyan lehet csökkenteni a cég karbonlábnyomát.
Fenntartható termelés és fogyasztás A termékek és szolgáltatások teljes életciklusának elemzése, a fenn tartható anyagok használatának, a termékek élettartam-növelésének, a fogyasztói tudatosság növelésének hatásai. A képzés során bemutathatók a körforgásos gazdaság előnyei (a lineáris gazdasághoz képest), és meg tudjuk vizsgálni, hogyan lehet a vállalat hulladékait újrahasznosítani.
Energiahatékonyság és megújuló energiaforrások Az energiafogyasztás csökkentése, a megújuló energiaforrások használata, az energiahatékony technológiák alkalmazása. A képzés során bemutathatók az energiahatékony épületek tervezési elvei és meg tudjuk vizsgálni, hogyan lehet a cég épületeit energiahatékonyabbá tenni.
Hulladékcsökkentés és újrahasznosítás A hulladéktermelés minimalizálása, a szelektív hulladékgyűjtés, az újra hasznosítási technológiák alkalmazása. A képzés során bemutathatók a hulladékcsökkentési stratégiák, és meg tudjuk vizsgálni, hogyan lehet a vállalat irodáiban bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést.
Vállalati fenntarthatósági stratégiák és jelentéstétel A fenntarthatóság integrálása a vállalati stratégiába, a fenntarthatósági célok kitűzése, a fenntarthatósági teljesítmény mérése és jelentése. A képzés során bemutathatók a fenn tarthatósági jelentéstételi standardok, és meg tudjuk vizsgálni, hogyan lehet a cég fenntarthatósági jelentését elkészíteni.
Etikus üzleti gyakorlat és társadalmi felelősségvállalás A korrupció elleni küzdelem, a munkavállalók jogainak védelme, a helyi közösségek támogatása, a felelős beszállítói kapcsolatok. A képzés során bemutathatók az etikai kódexek, és meg tudjuk vizsgálni, hogyan lehet a vállalat beszállítóit ellenőrizni, hogy megfeleljenek az etikai követelményeknek. Mivel a téma nem mindenki számára vonzó, nem árt előzetesen végiggondolni, hogy milyen módszertani eleme ket érdemes felvonultatni, hogy az elvárt képzési eredmény megvalósulhasson.
Néhány példa a képzési módszerekre
Interaktív előadások és workshopok A résztvevők aktív bevonása, a kérdések megválaszolása, meg osztó kérdések szakszerű facilitálása.
Esettanulmányok és gyakorlati feladatok A valós, mindennapi (akár a válla lat életéből vett) példák elemzése, a problémamegoldó készségek fejlesztése, a gyakorlati alkalmazás bemutatása.
Online kurzusok és e-learning anyagok Az autonóm tanulási folyamat egyik leghatékonyabb eleme, amelyek lehetővé teszik, hogy a munkavállalók időtől és helytől függetlenül fejlesszék az elméleti ismeretanyagukat.
Fenntarthatósági projektek a munkahelyen A dolgozók bevonása a fenntarthatósági projektekbe, a kreativitás ösztönzése, a csapatmunka fejlesztése a gyakorlati megvalósulás érdekében.
Külső szakértők bevonása A speciális ismeretek átadása, a külső perspektíva bemutatása, a motiváció növelése, hogy a munkavállalók a legújabb trendekről és technológiákról tájékozódjanak a fenntarthatóság területén. További fontos eleme a folyamatnak a választott képzési célcsoportok lehatárolása és az adott csoportokhoz társított elvárt tanulási eredmény megfogalmazása.
Mire érdemes figyelnünk?
Vezetőknél: stratégiai gondolkodás, döntéshozatal, a fenntarthatóság integrálása a vállalati stratégiába. A vezetőknek érteniük kell a fenntarthatóság stratégiai jelentőségét, és képesnek kell lenniük a fenntarthatóságot a cég stratégiájába integrálni.
Menedzserek esetében: a fenntarthatóság gyakorlati megvalósítása a saját területeiken, a munkavállalók motiválása, a teljesítmény mérése. A menedzsereknek érteniük kell, hogyan lehet a fenntarthatóságot a saját területükön a gyakorlatban megvalósítani, és képesnek kell lenniük arra, hogy a dolgozókat motiválják a fenntartható működésre.
Munkavállalóknál: a fenntartható gyakorlatok elsajátítása a mindennapi munkavégzés során, a tudatosság növelése, a viselkedés megváltoztatása. A dolgozóknak érteniük kell, hogyan lehet a mindennapi munkavégzésük során a fenntartható gyakorlatokat alkalmazni, és képesnek kell lenniük arra, hogy a viselkedésüket a fenntarthatóság érdekében megváltoztassák.
Összefoglalva: a fenntarthatóság integrálása a céges képzésekbe nem csupán egy elvárás, hanem egy szükségszerű lépés a jövőálló vállalatok számára. Ezek révén a munkavállalók elsajátíthatják a szükséges ismereteket és készségeket ahhoz, hogy hozzájáruljanak a cég fenntartható működéséhez. A vállalatok számára pedig a fenntarthatóság üzleti előnyökkel jár, a költségcsökkentéstől a márkaépítésig. Ahhoz, hogy a képzések hatékonyak legyenek, fontos, hogy interaktívak, gyakorlatiasak és a munkavállalók igényeihez igazodjanak. A tréning során a dolgozóknak meg kell érteniük a fenntarthatóság stratégiai jelentőségét, és képesnek kell lenniük arra, hogy a fenntartható gyakorlatokat a mindennapi munkavégzésük során alkalmazzák. Ha a fenntarthatóság a vállalati kultúra szerves részévé válik, biztosíthatjuk, hogy a cég a jövőben is sikeresen működjön. A vállalati képzések kulcsfontosságúak a fenntartható jövő építésében, a dolgozók edukálása és a fenntartható szemléletmód elsajátítása egyszerre növeli az employer brandinget és a munkavállalók munkaerőpiaci értékét.
Még több értékes tartalom vár!
Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!
