1844. november 13-án V. Ferdinánd magyar király szentesítette a magyar államnyelv törvényét. Ennek hatására a magyar nyelv hivatalosan az állam nyelvévé vált. 2011-ben a Magyar Országgyűlés november 13-át a magyar nyelv napjává választotta.
Az 1844-ben elfogadott államnyelvről szóló törvény több dologra is kitért. Egyrészről szabályozta, hogy az Országgyűlés attól a pillanattól minden törvényt magyar nyelven alkot meg. Továbbá kimondta, hogy az országgyűlés nyelve magyar, és a hivatalok csak magyar nyelven végezhetik az ügyintézést. Szintén nagy előny volt, hogy innentől az iskolákban magyar nyelven történt az oktatás. Ez a törvény volt a reformkor egyik legnagyobb győzelme. Valamint ez volt az a pont, ahol a nemzeti kultúra ébredésével elkezdődött anyanyelvünk megújítása is.
Mi volt az államnyelv korábban?
A reformkor előtt az államnyelv a latin volt. Emellett tehetősebb őseink beszélték a francia és a német nyelvet is. A magyar nyelv nem volt egységes, gyakoriak voltak az egyéb idegen nyelvekből átvett – például nemzetiségi – szavak. Azt azonban a reformkor nagy alakjai is tudták, hogy a közös nyelv jelentősen támogatja a nacionalizmust. Többek között ez volt annak az oka, hogy gróf Széchenyi István az 1825-ös országgyűlésen birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy intézet létesítésére. Ez volt a Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia, amelynek célja a magyar nyelv művelése és erősítése volt.
Emellett a fővárosban az irodalmi életbe is betört a magyar nyelv használata. Megjelentek Petőfi Sándor és Arany János költeményei, Vörösmarty Mihály és Jókai Mór alkotásai. A költők és az írók sokat segítettek azzal, hogy magyar nyelven készültek műveik. Így sokkal szélesebb rétegekhez tudtak szólni, és erősítették a nemzeti öntudatot is. 1837-ben megnyitotta kapuit a Pesti Magyar Színház, amely később a Nemzeti Színház nevet kapta. A színházban magyar nyelven játszottak a színészek, és ugyanez volt jellemző az operákra is. A darabok főképp a magyar történelemből merítették témáikat, és a zenében is divatossá vált a magyar stílus.
Ha már a magyar nyelvről beszélünk, nem lehet figyelmen kívül hagyni Kazinczy Ferenc nyelvújítói munkásságát sem.
Idegen nyelvek ismerete
Manapság természetes az, hogy magyarul beszélünk, magyarul intézzük hivatalos ügyeinket, magyar nyelvű műveket olvasunk. Az, hogy ez természetessé válhatott, a reformkori újításoknak köszönhető. Anyanyelvünk máig is a világ legnehezebben megtanulható nyelvei között van számon tartva.
Azonban a reformkorban nem volt ritka, hogy a lakosság beszélt legalább egy másik, idegen nyelvet is. Igaz, ez főképp a tehetős emberekre volt jellemző, de számukra egyenesen kötelező volt az idegen nyelvek ismerete.
Mi a helyzet manapság?
Legutóbb 2016-ban az Eurostat, az Európai Unió szervezete készített egy felmérést. Ez a felmérés önbevalláson alapult, és a 25-64 év közötti magyarokat kérdezték arról, hogy beszélnek-e idegen nyelvet. Honfitársaink mindössze 42,4 százaléka vallotta azt, hogy beszél legalább egy idegen nyelvet. Ennél rosszabb eredményt csak Románia és Nagy-Britannia tudott felmutatni az uniós tagállamok közül.
Ami reményre ad okot, az a kéttannyelvű iskolák népszerűsége. Emellet a Társadalomkutató Kft. végzett egy felmérést 2020-ban, amelyben az az eredmény született, hogy a fiatalok 79 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet. A felmérés szerint a legnépszerűbb nyelv az angol, a második helyezett pedig a német volt. A nyelvvizsgások arányának a bővülése is regisztrálható volt. 2016-ban a fiatalok 31 százalékának, 2020-ban már 35 százalékának volt nyelvvizsga papírja legalább egy nyelvből.
A kormány továbbra is támogatja a nyelvvizsga folyamatokat, hiszen a harmincöt évesnél fiatalabbaknak biztosított az első sikeres – minimum középfokú – nyelvvizsga ingyenessége.
