A Semmelweis Egyetem kutatása kimutatta, hogy a cukorbetegség jelentősen növeli a rák kockázatát, különösen a 40-54 évesek körében.
Összefüggés a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések között
A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint 2023-ban világszerte 537 millió felnőtt élt cukorbetegséggel. Magyarországon 2021-ben több mint 661 ezer felnőttkorú (20-79 éves) cukorbeteget tartottak nyilván.
A Semmelweis Egyetem friss kutatása, amely a Diabetes Research and Clinical Practice című szaklapban jelent meg, a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések közötti összefüggésre világít rá. A kutatók 3 681 774 személy adatait elemezték 2010 és 2021 között a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisából, közülük 86 537-en voltak cukorbetegek. Az elemzésbe a 40 és 89 év közötti korosztályt vonták be.
Hat különböző ráktípus kockázatát vizsgálták
Az elemzés szerint a rák előfordulásának kockázata már a cukorbetegség diagnosztizálása előtt emelkedni kezd, és a rákövetkező évben tetőzik. A megfigyelési időszak alatt a kontrollcsoportban a személyek 8,6 százalékánál, a cukorbetegek 10,1 százalékánál diagnosztizáltak rákot.
Az eredmények alapján a hasnyálmirigyrák kockázata a legnagyobb, csaknem két és félszer (129,4 százalékkal) magasabb a cukorbetegeknél, mint az egészséges populációban. A májrák kialakulásának 83 százalékkal magasabb az esélye a diabéteszeseknél.
A hasnyálmirigy- és májtumoron kívül a kutatók négy másik ráktípus kockázatát is vizsgálták. A diabéteszes betegeknél 44,2 százalékkal volt magasabb a veserák és 30 százalékkal a vastag- és végbélrák kockázata az egészséges populációhoz képest. Prosztatarák kialakulásának 17,1 százalékkal, míg emlőrák kialakulásának 13,7 százalékkal volt nagyobb az esélye cukorbetegnél.
„Mind a hat daganattípusnál azt találtuk, hogy a cukorbetegeknél, beleértve az egyes és a kettes típusút is, nagyobb a kockázata a rák kialakulásának“
– mondta el Safadi Heléna, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának tanársegédje, a tanulmány első szerzője.
A diabétesz jelentősen megnöveli a daganatok kockázatát a 40-54 évesek körében
A cukorbetegek és a kontrollcsoport közötti különbség a rákos megbetegedések arányában a fiatalabb korosztálynál a legjelentősebb. A 40-54 évesek körében a cukorbetegek 5,4 százalékánál, míg a kontrollcsoportban 4,4 százaléknál diagnosztizáltak daganatot a vizsgált tíz év során. Ezzel szemben a 70-89 évesek között a különbség mindössze 0,3 százalék volt: a cukorbetegek 12,7 százaléka, míg a kontrollcsoport 12,4 százaléka szenvedett rákos megbetegedésben.
Az egyik ok a megnövekedett inzulinszint lehet
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a diabétesz diagnosztizálása és a daganatok kialakulása között nagyon kevés idő telt el, és a betegségek gyakran egyidejűleg jelentkeztek.
„A diabétesz diagnózisát megelőző egy éven belül már jelentősen magasabb volt a daganatok kialakulásának kockázata, és ez a következő egy-két évben tetőzött. Ezt követően a növekvő trend lassulni kezdett, és a rák kialakulásának esélye a diabéteszes és az egészséges csoportban közelíteni kezdett egymáshoz“
– magyarázta Belicza Éva, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője.
A jelenségre többféle magyarázat létezik a szakirodalomban. Az egyik szerint az inzulinszint megemelkedése szerepet játszhat a daganatok kialakulásában.
„Hyperinzulinémiának vagy inzulinrezisztenciának nevezzük azt az állapotot, amikor a vércukorszint még normális, de a szervezetnek már több inzulinra van szüksége ahhoz, hogy a sejtek a cukrot a vérből fel tudják venni. Ez a megnövekedett inzulinszint lehet az egyik oka a fokozott daganatkockázatnak“
– tette hozzá Safadi Heléna.
Fontos lenne a rendszeres szűrés a fiatalabbak számára is
Az eredmények alapján a kutatók a szűrési irányelvek újragondolására hívják fel a figyelmet.
„Fontos lenne, hogy már a fiatalabb generációknál is megkezdődjön a rendszeres diabétesz- és inzulinrezisztencia-szűrés. Mivel a negyvenes korosztályban a legnagyobb a daganati kockázatkülönbség a cukorbetegek és az egészséges populáció között, jelentős lehet, ha őket a vizsgált ráktípusokra is szűrik“
– hangsúlyozta Lám Judit, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egyetemi docense, a tanulmány társszerzője.
Forrás: MTI