Lehetőségként vagy inkább fenyegetésként élik meg a hazai munkavállalók a mesterséges intelligenciát? Az egyik piacvezető állásportál 18-65 éves magyar munkavállalók körében készített felmérést a mesterséges intelligencia (MI) használatáról.
A munkavállalók kevesebb mint negyede használta már a mesterséges intelligenciát valamilyen célra. A kísérletezés nagyobb arányban a felsőfokú végzettségű, Budapesten élő fiatalokra jellemző, akik úgy vélik, hogy az MI rohamos fejlődése segíti majd a munkájukat. Azonban a dolgozók negyede fél, hogy elveszíti a munkáját a tanuló gépek miatt – derült ki a Profession.hu felméréséből.
A Profession.hu nemre, korra, lakhelyre reprezentatív felmérése 1000 fő megkérdezésével készült el. Az idei felmérés eredményei szerint a mesterséges intelligenciát használók döntő többsége spontán említés alapján a ChatGPT-t vette igénybe. A chatbotot inkább a férfiak használják – 14 százalék-, míg a szoftvert alkalmazó nők aránya ennél alacsonyabb – 8 százalék-.
Korcsoport szerint inkább a fiatalokra jellemző az MI használata. A 18-29 évesek negyede alkalmazta már, míg a 40 év feletti korosztályokban ez az arány mindössze 5 százalék körüli. A felmérés arra is rámutatott, hogy a ChatGPT használata az iskolai végzettséggel párhuzamosan emelkedik: míg az alapfokú végzettséggel rendelkezők mindössze 4 százaléka, a középfokú végzettségűek 11 százaléka, addig a felsőfokú végzettségűek 17 százaléka használta már a mesterséges intelligenciát.
Sokan segítségként értékelik a mesterséges intelligenciát
A megkérdezett munkavállalók közel fele úgy gondolja, hogy az MI használata hatékonyabbá teheti a mindennapi feladatok ellátását. Az MI -hez kapcsolódó pozitív attitűd az átlagosnál magasabb arányban a 18-29 éves (54 százalék) felsőfokú végzettségű (50 százalék) férfiakat (45 százalék) jellemzi.
A felmérésben résztvevő munkavállalók 9 százaléka viszont pont az ellenkező állásponton van, a fennmaradó hányadba tartozók pedig inkább bizonytalanok ebben a kérdésben. A válaszadók negyede úgy ítéli meg, hogy a saját munkájának ellátását segítené a mesterséges intelligencia, de a legfiatalabb munkavállalói csoport tagjai esetében ez az arány eléri a 40 százalékot is.
Vannak, akik munkájuk elvesztésétől tartanak
A válaszadók közel negyede aggodalommal áll a kérdés előtt, és fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás érintheti a munkáját is. A fiatalok és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nem csak a használatban, de az kritikus hozzáállásban is élen járnak: e csoportok esetében minden harmadik munkavállaló aggódik amiatt, hogy a munkáját érintheti az MI elterjedése.
„Az már látható, hogy a mesterséges intelligencia mindinkább beépül a munkafolyamatokba, a jelenlegi ismeretek alapján azonban – az aggodalmak ellenére – nem igazán az emberi munkaerő helyére, hanem annak kiegészítésére szolgál. Így tehát nem magát a munkakört váltja fel a technológia az ember rovására, hanem átvesz olyan részfeladatokat, amelyekkel kapacitást szabadítanak fel a munkavállalók számára, hogy a monoton és gyakran ismétlődő feladatok helyett kreatívabb feladatokkal foglalkozzanak. A MI bevonásával tehát hosszú távon hatékonyságot érhetnek el a cégek értékes időt takarítva meg, így érdekesebb feladatköröket alakíthatnak ki a munkavállalók számára.”
– Tüzes Imre a Profession.hu üzletfejlesztési igazgató
Mire használják az álláskeresők a mesterséges intelligenciát?
A megkérdezett munkavállalók több, mint fele idegenkedik attól, hogy munkakereséshez használja a mesterséges intelligenciát. A válaszadók mindössze 4 százaléka hívta már segítségül a MI-t a motivációs levelének megírásához. Jóval magasabb azoknak az aránya, akik el tudják képzelni, hogy majd kipróbálják ezt a lehetőséget. 8 százalék önéletrajz írásban használta a szoftvert, 3 százalék pedig az álláskereséskor fordult segítségért az MI- hez.
A kutatásban résztvevők közel fele aktív álláskereső, vagy legalábbis nyitott egy ajánlatra. Közülük voltak olyanok is, akik már álláskeresés közben észlelték, hogy az MI-vel történik a jelentkezők szűrése. Minden harmadik válaszadó úgy gondolja, hogy hatékony lesz a mesterséges intelligencia az álláskeresés során – ezzel a véleménnyel a férfiak és a 30 év alattiak, valamint a felsőfokú végzettségűek szintén felülreprezentáltak a többi csoporttal szemben.
Hatékony a munkakeresésben?
A felmérésben résztvevők többsége bizonytalan ebben a tekintetben. Vannak akik úgy ítélik meg, hogy előnyei és hátrányai is vannak, míg a válaszadók negyede szerint az MI egyáltalán nem nyújt segítséget a hatékony álláskereséshez.
Az emberek negyedének van valamilyen aggodalma, kétsége a mesterséges intelligenciával kapcsolatban a jelöltek kiválasztásában – ez leginkább a 30 év alatti, diplomás, budapesti nőkre jellemző. A megkérdezett munkavállalók leginkább a megítélés dehumanizálódásától tartanak, legfőbb félelmeik az empátia, a szimpátia és a személyes benyomások elmaradásából ered.
Készül az első uniós rendelet a mesterséges intelligenciáról
Mintahogy a felmérésben résztvevők válaszai is rámutatnak az (MI) hatásait legyen az jó vagy rossz eddig is megtapasztalhattuk. A közeljövőben azonban újabb változást hozhat az életünkben. Júniusban az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját az MI-re vonatkozó törvénnyel kapcsolatban, amely a világ első átfogó szabályrendszere az MI kockázatainak kezelésére. A tervek szerint még az idén megállapodás születik a törvény végleges formájáról, ezután az MI használatát az EU-ban a világ első átfogó MI-törvénye fogja szabályozni.
