Kik a legboldogabbak Európában az Eurostat szerint?

Szerző: | 2024. január. 13. | Kikapcs

grafika boldog emberekről

Az EU statisztikai hivatalának friss adatai szerint az Ausztriában élők a legboldogabbak a 27 tagállam közül, szemben a bolgárokkal, akik a legelégedetlenebbek. Magyarország a 22. helyen szerepel az Eurostat felmérése alapján.

Bulgária kivételével minden országban 6 fölött volt az átlagos elégedettségi szint

Az Eurostat tagállamokban végzett felmérése alapján az európaiak átlagosan 7,1 pontra értékelték az élettel kapcsolatos elégedettségüket egy 0-tól (nagyon elégedetlen) 10-ig (nagyon elégedett) terjedő skálán.

Az osztrákok a legboldogabbak

A legmagasabb elégedettség az Ausztriában élőket jellemzi, őket követik a finnek, lengyelek és a románok. Lengyelország, Finnország és Románia együttesen a második helyen végzett az adatokban 7,7 ponttal a 10-ből.

A 27 tagállam közül a bolgárok, németek és a görögök a legboldogtalanabbak. Bulgáriában (5,6), Németországban (6,5) és Görögországban (6,7) pont volt az elégedettségi szint.

Lettország és Horvátország is meglehetősen alacsony szintű elégedettséget mutatott 6,8 szinten. Magyarország épphogy túlszárnyalta, a 6,9 ponttal.
A három legfejlettebb európai gazdasággal rendelkező ország Olaszország, Spanyolország és Franciaország elégedettségi szintje az EU 7,1 átlaga körül mozog.

A németek boldogtalanabbak, mint korábban

A felmérés legérdekesebb eredménye Németország, amely az adatok szerint Európa egyik legboldogtalanabb országának számít 6,5 ponttal, ami a 2021-ben mért 7,1 ponthoz képest jelentős visszaesést mutat a németek életükkel való elégedettségének tükrözésében.
Németország lakóinak hangulatánál csak a bolgároké rosszabb. Bulgária érte el a legalacsonyabb pontszámot, mivel az egyetlen ország, ahol hatnál (5,6) alacsonyabb az elégedettségi index az Eurostat adatok szerint.

Az élettel való elégedettségi szintet az életkor, az iskolai végzettség, a családi-, és pénzügyi helyzet is befolyásolja. A felmérésben ezeket a tényezőket is vizsgálták.

A fiatalok elégedettebbek az életükkel, mint az idősek

A legtöbb tagállamban a 16–29 évesek boldogabbak, mint a 65 év felettiek. Ellenkező tendenciát Dániában, Svédországban, Írországban, Hollandiában, Luxemburgban és Finnországban figyeltek meg.

Az élettel való elégedettség a végzettségi szinttel emelkedett

Nemcsak az életkor, hanem a végzettségi szint is hatással van az élettel való elégedettség mértékére, amely bizonyos mértékig a jövedelmi szinteket is tükrözi. A végzettség szintjével párhuzamosan minden tagállamban nőtt az élettel való elégedettség, olvasható az Eurostat tanulmányában.
A legmagasabb különbséget Szlovákiában (1,6 pont különbség), Romániában és Bulgáriában (1,5 pont), valamint Szlovéniában, Horvátországban és Magyarországon (1,2 pont különbség) figyelték meg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és az alapfokú végzettséggel rendelkezők között.

diagram
Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők sokkal elégedettebbek, mint az alapfokú végzettségűek. (Fotó: Szakmát Szerzek)

A városi vagy a vidéki emberek a boldogabbak?

Míg uniós szinten nincs különbség a városi és a vidéki területek elégedettségében, azonban egyes tagállamokban jelentős eltérések figyelhetők meg. Máltán, Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, Belgiumban, Írországban, Svédországban, Dániában és Luxemburgban a vidéki területeken élő emberek valamivel boldogabbak (legalább 0,2 ponttal).

Míg Magyarországon, Bulgáriában, Romániában, Litvániában, Szlovákiában, Portugáliában, Horvátországban, Cipruson, Németországban és Szlovéniában a városokban élők magasabb szintű elégedettségről számoltak be. A legnagyobb különbséget Bulgáriában figyelték meg, ahol a városokban élők átlagos elégedettsége 0,8 százalékponttal meghaladta a vidéki területeken élők elégedettségi indexét.

Ez is érdekelhet!

A szerzőről:

Oláh Erika
Széleskörű tapasztalatot szerzett a hazai oktatási rendszer működéséről. Részt vett az oktatás, a szakképzés területeinek fejlesztésében. Kiemelten fontosnak tartja a továbbképzéseket, a gyermekkori fejlesztéseket, a készségek fejlesztését. Elhivatott abban, hogy az oktatásban résztvevők olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amelyet a mindennapi tevékenységeik során alkalmazni tudnak. Mottója: Közös jövőnk alapja a ma gyermekeinek fejlesztése.