Az Eurostat legfrissebb  adatai szerint, minden ötödik embert szegénység fenyeget az EU-ban. Kik segíthetnek? Fókuszban a szociális szakemberek, a szegénység és a gyermekmunka elleni küzdelem.

Milliók élnek a létminimum közelében, köztük gyerekek, idősek és fiatal felnőttek. Az adatok rávilágítanak arra, hogy bár enyhe javulás tapasztalható, a probléma továbbra is súlyos, és sürgős, komplex megközelítést igényel. De kik azok, akik nap mint nap tesznek a helyzet javításáért? A szociális szakemberek, akik leginkább a háttérben, mégis fáradhatatlanul dolgoznak a társadalmi egyenlőtlenségek enyhítésén.

Az Eurostat tavalyi évre vonatkozó  statisztikái szerint az Európai Unió népességének 21,4 százalékát fenyegeti  a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata. Ez azt jelenti, hogy több mint 95 millió ember él alacsony jövedelemmel, súlyos anyagi nehézségek között, vagy nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázatának mutatóját  (AROPE) három fő tényező határozza meg:

1. Jövedelmi szegénység: Azok, akiknek ekvivalens rendelkezésre álló jövedelme a nemzeti medián 60 százaléka alatt van.
2. Súlyos anyagi és társadalmi depriváció: Azok, akik nem engedhetnek meg maguknak legalább 7 alapvető szükségletet a 13-ból.
3. Nagyon alacsony munkaintenzitás: Azok, akik olyan háztartásban élnek, ahol a munkaképes korú tagok az előző évben a lehetséges munkaidő 20 százalékánál kevesebbet dolgoztak.

Ezek az összetevők gyakran együttesen vannak jelen, különösen a gyermekes háztartásokban, ahol a szülők alacsony iskolai végzettsége vagy munkanélkülisége tovább fokozza a kockázatot.

Különösen  a gyermekek érintettek, akiknek 24,7 százaléka veszélyeztetett, valamint a fiatal felnőttek (18–24 évesek), akiknél ez az arány 20,3 százalék. Az idősebbek (65+) esetében is jelentős a kockázat: 19,0 százalék. 

A szülők iskolai végzettsége jelentős hatással van a gyermekszegénységre. Azoknál a gyermekeknél, akiknek szülei legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkeznek, 61,2 százalékos kockázatot mértek, míg a felsőfokú végzettségű szülők gyermekei esetében ez az arány mindössze 11 százalék.

Ezek a számok nemcsak gazdasági, hanem szociális kihívásokat is jeleznek.

Hol van a legnagyobb szükség a beavatkozásra?

Az adatok szerint a legmagasabb kockázati arányokat Bulgáriában (35,1 százalék), Spanyolországban (34,6 százalék) és Romániában (33,8 százalék) regisztrálták. Míg a legalacsonyabb arányokat Szlovéniában (11,8 százalék), Cipruson (14,8 százalék) és Csehországban (15,4 ) százalék mérték.

Az országok közötti jelentős különbségek azt mutatják, hogy jól működő szociális ellátórendszerek és a célzott gyermekvédelmi szolgáltatások csökkenthetik a szegénység újratermelődését. (forrása: Eurostat)

A szociális szakemberek láthatatlan munkája

A szociális ágazatban dolgozó szakemberek, legyenek szociális munkások, családgondozók, segítők, tanácsadók,  a szegénység enyhítésének kulcsszereplői. Ők azok, akik a hátrányos helyzetű családokhoz, idősekhez, gyermekekhez, munkanélküli fiatalokhoz eljutnak, segítenek az alapvető ellátáshoz, lakhatáshoz, oktatáshoz, valamint a munkalehetőségekhez való hozzáférésben.

Miközben a statisztikák a kockázatot mutatják, ők nap mint nap a valós emberi történetekkel találkoznak. Munkájuk gyakran láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen.

A szociális ágazat válaszai: nem csak a számokról van szó

A statisztikák mögött valódi sorsok, családok, gyermekek állnak. Az ő támogatásuk nem csupán anyagi juttatásokon múlik, hanem egy szakképzett, érzékeny és proaktív szociális szakember gárdán, akik nap mint nap a legkiszolgáltatottabb rétegek mellett dolgoznak.

A rendszer kulcsszereplői:

• Szociális munkások: akik felkutatják és bevonják a rászoruló családokat a szolgáltatásokba, segítik a családi dinamika erősítését, támogatják a szülők munkaerőpiaci reintegrációját.
• Gyermekvédelmi szakemberek: akik megelőzik és kezelik az elhanyagolás, bántalmazás, intézményi elhelyezés eseteit.
• Szociálpedagógusok és iskolai szociális munkások: akik közvetlenül a gyermekek környezetében, az oktatási intézményekben segítik az esélykiegyenlítést.
• Családsegítő szolgálatok munkatársai: akik a megfelelő juttatásokhoz, lakhatáshoz, élelmezéshez juttatják a rászorulókat.

A szociális beavatkozás elengedhetetlen szerepe az Eurostat adatok tükrében

Az Eurostat adatai rámutatnak arra is, hogy a szegénység nem csak anyagi probléma, hanem rendszer- és szolgáltatáshiányok következménye is. A hatékony szociális beavatkozás kulcskérdés, amelyhez megfelelő társadalmi megbecsülés, szakmai támogatás és erőforrás biztosítása szükséges.

Miért kulcsfontosságú a szociális ágazat megerősítése?

1. Prevenció és korai beavatkozás: A szociális szakemberek képesek időben észlelni a veszélyeztető tényezőket, megelőzve a krízisek kialakulását.
2. Interdiszciplináris együttműködés: Hatékony együttműködés az oktatási, egészségügyi és munkaügyi szereplőkkel.
3. Helyi közösségek erősítése: A szociális munka egyik alappillére a közösségi kapcsolatok fejlesztése, amely hosszú távon csökkenti a kirekesztettséget.
4. Kapcsolatépítés és bizalom: A hátrányos helyzetű családok gyakran csak a szociális munkásokban bíznak – rajtuk keresztül válnak elérhetővé más rendszerek is.

Mit üzen az Eurostat? A szociális szakembereké a főszerep

A gyermekek szegénysége nemcsak egyéni, hanem társadalmi felelősség. A statisztikai adatok világos irányt mutatnak: ahol a szociális szolgáltatások fejlettek, jól szervezettek és elérhetők, ott kevesebb gyermek él kirekesztésben.

A szociális ágazatban dolgozók munkájának elismerése, utánpótlásuk képzése és anyagi megbecsülésük alapfeltétele annak, hogy az EU-s célkitűzések – a gyermekek szegénységének csökkentése – ne csupán statisztikai mutatók maradjanak.

Továbbgondolva: A gyermekszegénységtől a gyermekmunkáig

A gyermekek szegénységi kockázata nem csupán számadat. Következményei rendkívül súlyosak.  A társadalmi kirekesztés fokozott veszélyt jelent arra is, hogy a gyerekek tanulás helyett munkába kényszerülnek.

A gyermekmunka nem csupán távoli országok problémája: az EU egyes régióiban is jelen van, elsősorban a szociális ellátások hiánya miatt.

A gyermekmunka elleni világnap (június 12.) arra hívja fel a figyelmet, hogy a megelőzés kulcsa az oktatás, a szociális szolgáltatások megerősítése és a szegénység felszámolása. Ezeken a területeken a szociális szakemberek munkája nélkülözhetetlen.

Olvasd el kapcsolódó cikkünket is!

Ma van a gyermekmunka elleni világnap