Számos olyan napi rutin feladat van – mint például a zöldségevés, házi feladat elkészítése vagy a fogmosás -, amit a gyerekek szülői nyomásra elvégeznek, de nincsenek tudatában, hogy milyen hasznos ez számukra hosszútávon. Pedig ahhoz, hogy később kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak, ezeknek a szokásoknak a kialakítása elengedhetetlen.

A napi rutin mellett van azonban egy ritkábban  emlegetett tevékenység, amely kulcsfontosságú a gyermekek fejlődése szempontjából: ez pedig a kreatív alkotás és a művészettel való foglalkozás. 

„A művészeteket használó gyerekek jobb problémamegoldók” – fejtette ki véleményét Susan Magsamen, a „Your Brain on Art: How the Arts Transform Us” című könyv társszerzője a CNBC-nek. Susan Magsamen igencsak jártas a témában, hiszen írói munkássága mellett ő az alapítója a Johns Hopkins Egyetem Orvosi Kar Alkalmazott Neuroesztétikai Központjának, a Nemzetközi Művészetek + Elme Labornak, azaz az International Arts + Mind Lab-nak is. 

Erősebb prefrontális kéreg készségeket építenek, mint például a végrehajtó funkciók és a memória. Jobban tudják szabályozni az érzelmeiket. 

Ráadásul, a szakértő szerint meglepően hamar tapasztalhatóak a művészeti tevékenységek hosszú távú hatásai. 

Kezdetnek iktassanak be mindennap 20 percet valamilyen művészeti élményből, akár alkotó, akár szemlélődő” – mondja. „Úgy gondoljuk, hogy ez elkezdi szabályozni az idegrendszert oly módon, hogy megváltoztatja az érzéseinket.

Saját magunk kifejezése olyan természetes, mint a levegővétel

Ivy Ross, a „Your Brain on Art” című könyv másik társszerzője (aki nem mellesleg a Google hardvertervezésért felelős alelnöke is) a családban gyakran tekintenek a művészi önkifejezésre és művészeti tevékenységekre felesleges időtöltésként, hiszen azt nem tekintik valós és reális karrierlehetőségnek. Emiatt a gyerekek művészi ambíciói és a kreatív akotás folyamata kikopik a hétköznapokból, és a többség felhagy minden ilyen jellegű tevékenységgel.

Sokszor a tanítók, tanárok rontják el

A kreatív alkotásban az a legnagyszerűbb, hogy nincs rossz megoldás. Minden nézőpont és alkotás – legyen az bármennyire eltérő a megszokott szín vagy formavilágtól – egyedi. Nincs olyan, hogy “egy fát csak így vagy úgy lehet rajzolni”. Ha az iskolában az egyedi látásmódot bántó kritika, ítélkezés éri, az elnyomhatja a gyerekek művészet iránti vágyát.

Míg a régebbi korokban a művészi önkifejezés teljesen elfogadott, megbecsült, sőt sikkes tevékenységnek számított, ma már az emberek többsége inkább időpocsékolásnak tartja.

A gyerekek mindennapja ma már hihetetlenül zsúfoltak, a tanórák, a házi feladatok, a magánórák és edzések extrém leterheltséget jelentenének még egy harcedzett felnőtt számára is. A kötelezettségek felhalmozása helyett fontos a gyerekek számára időt és teret biztosítani, hogy kitalálják mit szeretnek és mit nem, hogy mit tartanak szépnek.

A gyerekek szuper kíváncsiak, szeretik az újdonságokat és a meglepetéseket

Sokan azt hiszik, hogy a gyerek művészi tevékenységéhez méregdrága, elit tanfolyamokra vagy eszközökre van szükség. Ez egy hatalmas tévedés, hiszen filléres vagy ingyenes eszközök is a szülők rendelkezésére állnak. 

Egy zsírpapír némi rajzszénnel, vagy a kertben termő dió zöld héjából készített festék 500 forintba sem kerül, de az élmény és a hosszú távú hatás megfizethetetlen. De van ennél egy egyszerűbb módszer, amit a szaknyelvben pareidoliának hívnak. Ez nem más, mint amikor valamilyen természeti képződményekben képeket, arcokat látunk. A közös séták alkalmával például imádnak a gyerekek felhőket nézegetni, és azokban képeket felfedezni.

Még a televíziós műsorok is remek eszközök lehetnek a gyerekek kreatív önkifejezéséhez, amíg azok a történetmesélést helyezik előtérbe, és azokat más élményekkel is társítjuk.

A gyerekek szabadidejének ésszerű beosztása a kulcs

A szakértők szerint minden az időről és az egyensúlyról szól. Tekintsd ezt úgy, mint egy kiegyensúlyozott étrendet. Az ideális megoldás az, ha hagyunk elég időt és lehetőséget a gyerekek számára a történetmesélés, a vizuális (látáson alapuló) vagy auditív (halláson alapuló) élmények befogadására és a kézzel való alkotásra is.
A történetmesélést mi is kimaxoltuk: Kötelező olvasmányok – emoji kvíz