Elkezdődött a farsangi időszak, ami a mulatságok, jelmezbálok és lakomák időszaka. Tudod, hogy pontosan meddig tart?
Farsangi időszak kezdete
A farsangi időszak kezdő időpontja minden évben ugyanaz. Ez a dátum a január 6-a, amely idén szombatra esett. A római katolikus egyházban ezen a napon ünneplik a Vízkeresztet, ami az egyik legősibb keresztény ünnep.
Vízkeresztkor Jézus megkeresztelkedése mellett, a napkeleti bölcseket imádását is ünnepeljük. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikusok vizet szentelnek a templomokban, amelyet utána egész évben használnak kereszteléshez és más szertartásokhoz
A víz megszenteléséhez kapcsolódóan szokás a házakat is megáldani, ekkor kerül fel a 20+C+M+B+24 felirat az ajtófélfákra. A felirat három betűje a Christus Mansionem Benedicat, vagyis Krisztus áldja meg e házat latin szavak kezdőbetűiből származik.
Ez a nap egyben a karácsonyi ünnepkör lezárása is. Ekkor kerül sor tehát a karácsonyfa leszedésére, és ezzel együtt az elmúlt évtől való végleges elbúcsúzásra.
Miért mozog a farsangi időszak?
A farsangi időszak vége húshagyókedd, ami a hamvazószerdát megelőző kedd. Hamvazószerda a nagyböjti időszak első napja. Mivel hamvazószerda egy mozgó ünnep, így a farsangi időszak vége is mozog.
Idén hamvazószerda február 14-ére esik, így a farsangi időszak utolsó napja február 13. lesz. Ezzel pedig az idei farsangi időszak 39 napos lesz.
„A farsang farka”
A farsangi időszak vége, avagy a karnevál, amit magyarul „a farsang farkának” neveznek, egy három napos időszak. Az úgynevezett farsangvasárnaptól, húshagyókeddig tartó időszak, a nagy mulatságokkal, egyben télbúcsúztató is.
Ebben a három napban rendeznek sok városban híres karneválokat, mint például a velencei, vagy a riói karnevált. Magyarországon pedig ekkor tartják a farsangi időszak legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Farsangi szokások
A farsang hagyományai gazdag és sokszínű történelmi gyökerekre tekintenek vissza. Ez az időszak a párválasztás és az esküvői szezon különleges időszaka volt, mivel a húsvéti böjt következtében tiltott volt esküvőt tartani.
A farsangvasárnap fontos esemény volt, amikor a legények kalapjukra tűzték a kiszemelt lányok által adott bokrétákat, kifejezve így nyilvánosan szándékukat a házasság felé. A bálokon és táncmulatságokon keresztül az eljegyzési folyamat zajlott le.
A húshagyókedd, mint a farsang és a böjt kezdetét jelző nap, számos néven ismert, és a farsangtemetés idején szimbolikusan lezárta a farsangi időszakot. Ezen a napon gyakran szalmabábut égettek, jelképesen lezárván a telet és a farsangot, és ezt követte a 40 napos nagyböjt kezdetét jelző hamvazószerda.
A húshagyókedden tuskóhúzással vagy tuskózással kísérték el a pártában maradt leányokat és agglegényeket, egyfajta tréfás lakodalmi menettel. Az egyedi figurák, mint például Cibere vajda és Konc király, tovább színesítették a farsangi hagyományokat, megjelenítve az ételek közötti kontrasztot és a böjt kezdetét.
A farsangi időszak remek alkalom és lehetőség arra, hogy elűzzük téli depressziónkat. Azt, hogy még mit tehetsz a sötét és hideg tél okozta depresszió ellen, azt az alábbi cikkünkben elolvashatod:
