A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.
Mivel a magas technológiai intenzitású iparágak a fejlettebb régiókban koncentrálódnak, így az ipari vállalatok 60 százaléka nem tudja teljesen kiaknázni az általa birtokolt adatok potenciálját, a digitalizáció terjesztése pedig folyamatos oktatást, továbbképzést igényel, ezért a felsőoktatás és a vállalatok együttműködését kell még inkább erősíteni.
A digitalizáció a 21. század elejének vitathatatlanul az egyik legfontosabb trendje, amelynek ipari, logisztikai, nagyvállalati vetületét korábban ipar 4.0 néven emlegették, mára inkább az átfogóbb, ipari digitalizáció kifejezés terjedt el. Néhány konkrét felhasználási terület segítségével igyekszünk rávilágítani a változás különböző aspektusaira.
A zöldgazdaság, a megújulók és az ipari digitalizáció
A jövő elektromos hálózatainak fejlesztése nem csupán a fizikai infrastruktúra bővítését igényli, hanem a digitalizáció eszközeinek bevezetését is – nyilatkozta Balasa Levente, a Siemens Zrt. Smart Infrastructure üzletágának vezetője. Magyarországon a napelemek aránya az energiamixben 2035-re akár a jelenlegi két és félszeresére is nőhet, ami komoly kihívásokat jelent az elektromos hálózatok számára. Itthon a napenergia aránya az áramtermelésben a világon a harmadik, Európában pedig a második legmagasabb. A napelemek Magyarország teljes áramtermelésének több mint a 18 százalékát teszik ki, mert a napelemes kapacitások bővítése már 2024 tavaszára elérte a korábban 2030-ra kitűzött 6 gigawattos célt. Az egyre növekvő, 2030-ra akár 50 százalékkal növekvő terhelés és az új technológiai kihívások, mint az elektromos járművek töltése, kezelése érdekében szükség van adatalapú, intelligens mérésre és okos hálózati elemek alkalmazására. Erre remek megoldást adnak az úgynevezett intelligens villamos hálózatok, amelyek valós időben monitorozzák az alrendszereiket, ezáltal megmutatják, hol vannak extra kapacitások és hol szükséges új kapacitások kiépítése – tette hozzá Balasa Levente. Az elektromos járművek akkumulátorai a háztartások, az intézmények számára hatalmas energiatároló eszközként is szolgálhatnak, amiket összekötve az épületmenedzsment-rendszerekkel, kiegyenlítettebb, stabilabb lokális villamosenergia-gazdálkodást eredményezhet az olyan V2G-hálózatok révén, amelyeket Nyugat-Európában már több helyen kiépítettek – igaz, egyelőre ott is kísérleti jelleggel.
A mesterséges intelligencia (MI) és az öntanuló szoftverek használata segíthet az automatizált hálózati műveletekben, a fogyasztási minták és anomáliák előrejelzésében, valamint az energiaelosztás optimalizálásában. Az MI alkalmazása révén gyorsabban felismerhetők a rendellenes működések és hatékonyabb lehet a válaszadás. Balasa Levente szerint a hatalmas mennyiségű adat tárolása és feldolgozása, valamint a hálózati erőforrások rugalmas kezelése a kiberbiztonsági követelményeknek megfelelő szoftveres technológiák révén valósítható meg. Az előttünk álló időszakban tehát új képességeket és megoldásokat kell bevezetni a villamosenergia-elosztási szektorban (is) azért, hogy a környezeti, megfizethetőségi és energiabiztonsági szempontok figyelembevételével fenntarthatóvá váljon az áramellátás – vont konklúziót a szakember.
A hazai ipar és a negyedik ipari forradalom
Egy 2024 nyarán megjelent tanulmányban a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársai, Páger Balázs és Kiss Éva (a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének munkatársa) arról írnak A feldolgozóipar és az ipar 4.0-technológiák területi összefüggései Magyarországon a negyedik ipari forradalom elején című tanulmányukban, hogy az ipar 4.0-technológiák bevezetése jelentős hatással van a magyar feldolgozóipar területi eloszlására és versenyképességére.
Mint kifejtik: a fejlettebb régiókban koncentrálódó magas technológiai intenzitású iparágak hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, míg a kevésbé fejlett területeken való technológiai fejlesztések elősegítik a regionális egyenlőtlenségek csökkentését. Az állami és a helyi fejlesztési stratégiák pedig kulcsfontosságúak az ipar 4.0 sikeres integrációjában, különös tekintettel a munkaerőpiaci kihívások kezelésére és a kkv-k támogatására.
A tanulmány kimutatta, hogy a magas és közepesen magas technológiai intenzitású iparágak jellemzően a fejlettebb régiókban koncentrálódnak, míg az alacsonyak inkább a kevésbé fejlett területeken találhatók. Ez a területi eloszlás jól tükrözi a gazdasági fejlettség és az innovációs képességek közötti különbségeket.
Az adatok szerint az ipar 4.0-technológiák elterjedése és a digitális infrastruktúra fejlettsége szorosan összefügg. Azok a régiók, ahol a magas és közepesen magas technológiai intenzitású iparágak vannak jelen, ott a digitális infrastruktúra is fejlettebb. Ezzel szemben az alacsony technológiai intenzitású iparágak koncentrációja a digitális infrastruktúra kevésbé fejlett régióiban jellemző.
Lényegesek a helyi, digitális fejlesztések
A kormányzat és a helyi önkormányzatok a digitalizáció terjedését sok eszközzel támogatják. Ezek közé tartoznak a pénzügyi ösztönzők, a kutatási és fejlesztési támogatások, valamint a képzési programok, amelyek célja a munkaerőpiaci alkalmazkodás elősegítése. Különösen fontos a kkv-k támogatása, amelyeknek gyakran korlátozott az erőforrásaik a valódi, jól hasznosítható technológiai átállás hatékony végrehajtásához.
Sok vidéki régióban szükséges a széles sávú 5G-mobilnetes hálózatok lefedettségének növelése. Különösen az ipari és kereskedelmi automatizálás, vagy akár a mezőgazdaság digitalizációja, azaz az okoseszközök kellően stabil netkapcsolat hiányában még lehetőséget sem adnak a fejlődésre, elsősorban a nagyvárosoktól távolabb eső régiókban.
A HUN-REN tanulmányának adatai szerint tehát a digitális infrastruktúra fejlettsége jelentős hatással van az ipar 4.0-technológiák elterjedésére is, ezért a kormányzat célzott beruházásokkal segíti a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását.
Új világrend, új kihívások a vállalatok előtt
A Morgan Stanley innovációs világra fókuszáló korábbi, igen átfogó elemzése szerint a többpólusú világra való áttérés megköveteli a globális ellátási láncok kockázatmentesítését és a kutatás-fejlesztés újbóli előtérbe helyezését. Az elemzők megállapították, hogy a nearshoring (a gyártás földrajzilag közelebb telepítése), a friendshoring (a gyártás baráti országokba való áthelyezése) és a termelés lokalizálása kulcsfontosságú stratégia lesz a globalizáció problémáinak sokasodásával.
Ez az elmozdulás felpörgeti a versenyt a technológiai, ipari és megújuló energiával foglalkozó ágazatokban, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve a befektetők számára. A Morgan Stanley globális vezetője szerint a kritikus anyagok baráti országoktól való beszerzése a politikai ösztönzők és a beruházási korlátozások miatt valószínűleg előtérbe kerül. Az innovációs verseny fokozódása is várható, mivel egyes országok igyekeznek előnyt szerezni bizonyos iparágakban.
Ezek az ágazatok nyernek sokat
A Morgan Stanley elemzői szerint a többpólusú világra való áttérésnek a következő területeken lesznek a legnagyobb hatásai, a nyertes ágazatok és régiók is ezek közül kerülnek ki:
– ipari automatizálás
A többpólusú világban nagyobb szükség van a gyárakba, raktárakba és gépekbe való beruházásokra, hogy alkalmazkodni lehessen az ellátási láncok átalakításához. A hardvert és szoftvert biztosító beszállítók, akik megkönnyítik ezt a globális átállást, valószínűleg gyorsabban fognak növekedni, mint az elmúlt évtizedben. A piac a jelenlegi 136 milliárd dollárról, 2030-ra 211 milliárdra, ezen belül az Egyesült Államok részesedése a 20 milliárd dollárról 33 milliárdra nőhet.
– megújuló energia és e-autó-akkumulátorok
Az energiabiztonság és az energiafüggetlenség az amerikai döntéshozók egyik fő fókuszpontjává vált, és az elektromos járművek ennek egyik kulcsfontosságú eleme. A Morgan Stanley elemzése szerint az elektromos járművek tömeges elterjedésének az eléréséhez jelentősen át kell alakítani az akkumulátorok ellátási láncát, amelynek a 90 százaléka jelenleg Kínától függ. Az alkatrészek és a gyártás áthelyezése, kiépítése 2040-ig több mint 7 ezer milliárd dollárnyi beruházást igényel.
– globális beruházások fejlett technológiába
A félvezetők gyártásának diverzifikálása most kiemelt jelentőségű a befektetők, a vállalatok és a politikai döntéshozók számára. A kapacitás növelése érdekében a vállalatok (köztük az Intel) több mint 180 milliárd dollárnyi új beruházást terveznek a félvezetőgyártásban az Egyesült Államokban.
A teljes cikket elolvashatod az UNIside oldalán, ide kattintva.