Hogyan hat az óraátállítás az emberi szervezetre?

Szerző: | 2023. október. 25. | Egészség

Asztalon levő mutatós óra csörgését lenyomó, asztalon fekvő nő.

Október 29-én vasárnap lesz óraátállítás, hajnali 3:00 órakor kell 2:00 órára visszaállítani az órákat. De miért is van óraátállítás? Milyen hatása van az emberi szervezetre?

Mióta van óraátállítás?

Az óraátállítás ötlete, már a 18. században is felmerült, akkor vetette fel Benjamin Franklin a nyári időszámításra vonatkozó ötletét. Utána még sokan álltak elő hasonló ötleteket. Végül pedig az első világháború alatt, 1916. április 30-án került sor az első óraátállításra, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia területén.

Azóta már több mint 70 országban állítják át az órákat minden év márciusában és októberében. Az Európai Unió 1996-ban egységesítette is az óraátállításra vonatkozó szabályokat.

A belső óránk alkalmazkodásához idő kell

A szervezetünknek van egy belső, biológiai órája, amely sok olyan folyamatot szabályoz, amelyek napszakos változást mutatnak. Befolyásolja például a pulzusszámot, a vérnyomást és a testhőmérsékletet is.

A belső óránkra nagy hatással van a napsütés, az éjszaka és a nappal váltakozása. Ha a külső óránkat megváltoztatjuk, azzal felborul a belső óránk rendje is, és a kettő eltérése felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusunkat.

A belső óránknak időre van szüksége, amíg alkalmazkodik. Ez az idő minden embernek más hosszúságú, van, akinek már 4 nap is elegendő az átálláshoz, míg másoknak akár 14 napra is szükségük lehet.

Kanapén fekvő fiatal férfi, rásüt a nap alvás közben.
Az óraátállítás nagy hatással van a szervezetünkre, hiszen felborítja a külső és a belső óránk közötti összhangot. (Fotó:123rf)

Az óraátállítás, mint jetlag

Az óraátállítás nagy hatással van a szervezetünkre, hiszen felborítja a külső és a belső óránk közötti összhangot. Az új egyensúly felállítása általában az idősek, a csecsemők és a gyerekek számára a legnehezebb, mivel ők sokkal érzékenyebbek, viszont a szervezetük nehezebben alkalmazkodik.

Az óraátállítást egy mini jetlaghez szokták hasonlítani. Többféle tünet is felléphet, amíg a hatása fennáll:

  • fáradság
  • alvászavarok
  • koncentrálóképesség csökkenése
  • ingerültség
  • étvágytalanság
  • szívfrekvencia ingadozása
  • emésztési problémák

Mi segíthet az átállásban?

Figyeljünk oda, hogy lefekvés előtt, ne együnk sokat, ne igyunk kávét vagy más élénkítő hatású italt. Kerüljük a képernyő nézést elalvás előtt. Ha pedig nagyon nehezen megy az elalvás, sokat segíthet akár egy-egy relaxációs gyakorlat is.

A délutáni alvásról érdemes lemondani egy hétre, ez segítheti a belső óránk átállását, és így éjjelente jobban fogunk tudni aludni.

Ha bővebben is érdekel az óraátállítás története, illetve kíváncsi vagy, hogy mikor merült fel az óraátállítás eltörlésének a kérdése, akkor olvasd el ezt a cikket!

A szerzőről:

Szigetvári Vilma
Pszichológia alapképzését nemrég fejezte be, így még frissen élnek benne az egyetemi hallagatóként szerzett tapasztalatai a felsőoktatási rendszerről. Sok éves cserkészvezetői múltjával fontos küldetésének érzi a fiatalok segítését. Számára is nehéz feladat volt a szakmájának megtalálása, így szeretne minél inkább segíteni, hogy másoknak megkönnyíthesse ezt a folyamatot.