A magyar ESG találkozási pont címmel rendeztek konferenciát Budapesten április 18-án. A szakmai találkozó elsődleges célja az volt, hogy a vállalkozások képviselői hiteles szakmai információkat és gyakorlati útmutatást kapjanak a magyar ESG-ökoszisztéma legrelevánsabb szereplőitől.

A nemzeti ESG-keretrendszer a magyar vállalatok versenyképességét garantálja

Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Keretrendszer, melyet az Európai Unió jogszabályi szintre emelt, és a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését, valamint a felelős vállalatirányítást célozza meg. A kormány 2023 végén terjesztette be az ESG-törvényt, amit az Országgyűlés elfogadott. Így létrejött a nemzeti ESG-keretrendszert, amelynek célja, hogy a világgazdaság fenntartható működésre történő átállása során a magyar vállalatok versenyképességét garantálja.

Bővítik az érintette körét

Az MBH Makronóm Makroverzum nyitó előadásán Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára hangsúlyozta, hogy a hazai törvényalkotási folyamat során kiemelt figyelmet fordítanak az ESG-törvény hatályának fokozatos kiterjesztésére, ami segíthet erősíteni a magyar vállalkozások versenyképességét és elősegítheti a megfelelő üzleti környezet kialakítását.

A vállalatok a jövőben átlátható beszámolási kötelezettséggel tartoznak majd a fenntarthatósági szempontrendszereket illetően. A magyar ESG-szabályozás struktúrája hasonló lesz a Németország által 2021-ben bevezetett beszállítói törvényhez, amely nemcsak a vállalatokat, hanem azok beszállítóit is adatszolgáltatásra kötelezi. 

Az EU szabályozásával összhangban Magyarországon is fokozatosan növelik azon vállalatok körét, amelyek ESG-jelentéstételi kötelezettséggel tartoznak majd. A jogszabály hatálya első körben azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek legalább 5000 munkavállalót foglalkoztatnak, illetve elérik a nettó 20 milliárd forint árbevételt.

Jövőre ez a küszöbérték már 250 fő feletti cégekre is vonatkozik majd. 2026-ban ismét bővítik az érintettek körét, amikor az ESG-jelentési kötelezettség minden nagyvállalatra és beszállítóra kiterjed majd.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a hazai ESG-piacra újonnan belépő szereplőknek, mint az ESG-tanácsadóknak, -tanúsítóknak, -minősítőknek és az ESG-szoftvereket kínáló vállalatoknak kötelező akkreditáción kell átesniük ahhoz, hogy tevékenységüket elkezdjék.

„Legfontosabb célunk, hogy az ESG-törvénnyel valódi társadalmi és környezeti hasznot eredményező üzleti környezetet tudjunk létrehozni”  – mondta el Túri Anikó.

A környezeti és társadalmi elvárásokat piacosítani kell

Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese a fenntartható jövő finanszírozásával kapcsolatban kiemelte az MBH Csoport elkötelezettségét a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a fenntartható fejlődés iránt. 

Az elmúlt években a hitelintézet számos lépést tett a fenntarthatóság felé, beleértve fenntarthatósági jelentések közzétételét, az MBH Zöld Otthon programhoz való csatlakozást, az ENSZ felelős banki irányelveinek elfogadását, az MBH Erdő program létrehozását, valamint a Fenntartható Jövő Bankja komplex ESG-stratégiájának kidolgozását. 

Ügyfeleik körében egyre népszerűbbek a zöldtermékek, így az MBH aktívan támogatja a zöldberuházások megvalósítását. Ennek részeként frissítették és kibővítették az ESG-szempontú befektetési termékpalettájukat, hozzájárulva a hazai és globális klímacélok eléréséhez.

Puskás András szerint a környezeti és társadalmi elvárásokat piacosítani kell, vagyis az lenne a legjobb, ha minden vállalat megtalálná az üzleti előnyöket a fenntarthatóságban, és nem csupán marketingszempontok vagy a szabályozói előírások kényszere terelné őket ebbe az irányba.

Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára úgy látja, hogy fenntarthatóság terén a magyarországi vállalatok jól teljesítenek, és ezzel piaci előnyökhöz juthatnak. Hangsúlyozta, hogy a környezeti elkötelezettség a döntéshozói elképzelésekkel is összhangban áll, hiszen a kormány komolyan veszi a következő nemzedékek jövőjét.

Bemutatták a Harmonikus Növekedési Indexet 

A Makronóm Intézet több éves munkájának eredményeként a konferencián bemutatták a Harmonikus Növekedési Indexet (HNI), amelyet György László gazdaságstratégiai feladatokért felelős kormánybiztos ismertetett. A konferencián bemutatott weboldal (hni.hu) már a Harmonikus Növekedési Index alapján részletesen ábrázolja az egyes országok gazdasági fejlettségi szintjét, illetve az aktuális rangsort.

A kormánybiztos kifejtette, hogy az új mérőszám kidolgozását a világszerte népszerű mutatók hiányosságai indokolták. A HNI a jövőben felválthatja a GDP-alapú gazdasági jóllétindexet, mivel a GDP és annak összetevői nem veszik kellően figyelembe az olyan területeket, mint például a környezeti és demográfiai fenntarthatósági szempontok. A HNI segítségével pontosabb képet kaphatunk egy gazdaság valós állapotáról és várható fejlődéséről, figyelembe veszi a következő nemzedékek érdekeit is. 

Az új mérőszám minden fontos fenntarthatósági szempontot elemzés alá von, ezek alapján készít adatalapú mutatót a gazdasági fejlettségről. Az index vizsgálatakor az országok önmagukhoz viszonyított fejlődése is fontos szempontot jelent.

A hat fő alappillér:

• Gazdasági fejlettség és növekedés
• Pénzügyi fenntarthatóság
• Környezeti fenntarthatóság
• Munka- és tudásalapú társadalom
• Társadalmi fenntarthatóság
• Demográfiai fenntarthatóság

A zöld gazdaság világszinten hatalmas üzlet

Magyarország az egyik legmagasabb átlagos éves növekedést mutatta 2005 és 2021 között, ezzel a globális rangsorban a 29. helyre lépett előre. György László elmondta, hogy a Makronóm Intézet által létrehozott mérőszám segítségével az adatalapú kutatások alapján mérhető a nemzetállamok gazdasági jóléte, így visszaigazolást adhat a kormányok gazdaságpolitikájának eredményeiről.

A gazdaságstratégiai feladatokért felelős kormánybiztos véleménye szerint Magyarország már most a zöld energetikai átállás nemzetközi élmezőnyébe tartozik, hiszen a fenntartható energia előállításában, az energiatárolásban, a hatékony felhasználásban és az újrahasznosításban is sokat fejlődött. A lépéselőny azért is fontos, mert a zöld gazdaság világszinten hatalmas üzlet, mérete a mostani becslések szerint 2050-ig a nyolcszorosára, több mint 10 ezer milliárd dollárra nőhet.

Forrás: Makronóm Intézet, MTI