A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.

A kvantumtechnológia legfrissebb eredményeit bemutató konferenciát követően beszélgetünk. Milyen fontos gondolatokat érdemes megosztani az egyetemre készülőkkel a témában?

Sokféle alkalmazás lesz lehetséges ezen a területen. Látjuk például azt, hogy egészen elképesztő energiaköltsége van a ma népszerű mesterséges neurális hálók tanításának és általában a mesterséges intelligencia használatának, amelyet például a kvantumszámítógépekkel sokkal energiahatékonyabbá tudnánk tenni. Ez egy nagyon érdekes gondolat. A kvantuminformatikában, a kvantumszámításban például vannak már olyan módszerek, amelyek mesterséges intelligenciát használnak. Érdekes, hogy oda-vissza támogatja egymást ez két terület, de persze egymástól függetlenül is nagyon izgalmas mind a két világ.

Hogy tud eligazodni ebben egy fiatal?

Az, hogy a diák mit és hol tanul, az két különböző dolog. A tanításnak csekély, a tanulásnak jóval nagyobb a jelentősége. Mi megtaníthatjuk tanulni egyetemista módra, megmutathatjuk az irányokat, felhívhatjuk a figyelmét dolgokra, de a nap végén mindig az számít, hogy mi került bele a fejébe, ő mit tanult meg. Nyilván a különböző egyetemek eltérő irányokban tudnak segítséget nyújtani a tanulási folyamatban. Azt gondolom, hogy ez a kulcsa mindennek.

Mi az, amiben vonzó az ELTE-n az informatikai kar?

Szerintem azok a témák, amikkel mi foglalkozunk, mind nagyon izgalmasak és kurrensek. A programtervező informatikus képzés egy matematikai, informatikai, számítástudományi területekről összerakott képzési csomag, amely megfelelő tudást ad a legfontosabb területeken, és kreatív alkotó válaszok, problémamegoldási stratégiák kidolgozására teszi képessé a hallgatókat. A középpontban a szoftver áll, mert az mindenhol van, az életünk minden pontja tele van vele, és egyre bonyolultabbak, nehezebben fejleszthetők, mind szofisztikáltabban kell a szoftverfejlesztést mint folyamatot megvalósítani. A szoftver, a mesterséges intelligencia, az ezt megalapozó matematika, valamint az adattudomány, ami ehhez nagyon szervesen kapcsolódik, szintén benne van a képzésünkben. Azt gondolom, hogy van sok más egyéb olyan terület, ami egyre jobban előretör, a kvantuminformatikát is idesorolhatom, bár ez még egy sokkal szűkebb és sokkal kevesebb embert megmozgató szegmens. Nem az az elvárás, hogy a fiatalok hirtelen elkezdenek kvantumszámítógépeken programozni. Szerintem még néhány évtizedet várni kell, hogy egy olyan kvantumkomputer legyen, amivel már valami értelmes problémát meg lehet oldani, de maga az ismeretkör, amit át akarunk adni, az hosszú távon, tehát mondjuk a most végzettek karrierjének a derekán már biztos, hogy fontos lesz az informatikában. A kiberbiztonságot is idesorolhatnám, ami szerintem manapság nagyon fontos fejlődő és fejlesztendő terület, és itt kell említeni az innovatív gyártástechnológiát, az ipar 4.0-t is, ahol az ipari fejlesztés és a hozzá szükséges szoftveres háttér kapcsolódik össze. Az informatika tényleg minden területhez kell, és mi igyekszünk megadni azokat a fajta specializációkat a hallgatóinknak, ahol ki tudnak teljesedni a kurrens trendekben.

Milyen jövőkép áll ma az informatikus pályakezdők előtt?

Nagyon sok tanulónk dolgozik az egyetem mellett, bár most megtorpant egy picit a piac, tehát egy kicsit nehezebb elhelyezkedni informatikusként a korábban megszokott magas kezdő fizetéssel. Ennek nagyon sok oka lehet. Én azt gondolom, hogy a mesterséges intelligencia ilyen szintű előtörése a gyakorlatban leköt nagyon sok lehetőséget és erőforrást. A munkaerőpiaci versenyben a magas fokú specializálódás (MI, adattudomány, kiberbiztonság, kvantuminformatika), amire az IK képzéseiben, különösen mesterképzéseiben adunk lehetőséget, hatalmas előnyt kínál a fiatal informatikusoknak. A munkaerőpiac beszűkülése valószínűleg egy ideiglenes dolog, a mesterséges intelligencia nem veszi el az ifjú informatikusok elől a munkát, hanem megkönnyíti számukra azt. Tehát az a fajta része az informatikusi tevékenységnek, ami nem automatizálható, ami nem sematikus, hanem ami kreativitást, gondolkodást és problémafeltárást igényel, az megmarad nekünk, embereknek. Ott van szükség szerintem egy nagyon jól képzett, a dolgokat mélyen értő informatikusra. Tehát lehet, hogy bizonyos fajta informatikusi állások megszüntethetők, mert a rutinmunkákat igenis rá lehet majd bízni automatizmusokra, mesterséges intelligenciára, de ezáltal még inkább felértékelődik az a tudás, ami ezen túlmutat. Én épp azt várom a mesterséges intelligencia előretörésétől, hogy felértékelődik az informatikus, az a tudás, ami egy komoly végzettséggel együtt jár.

Kinek való ez a pálya?

Annak, aki szereti. Ha valakinek nincs tehetsége valamihez, akkor azt úgysem fogja szeretni, tehát akkor nem érdemes. Úgy érezzük, hogy az a tanulási folyamat a leghasznosabb, amelyben a diák azt érzi, hogy amit letesz az asztalra, az már másnap valaki másnak felhasználható. Nekünk olyan ipari kutatási projektjeink vannak, amiket már BSc-s hallgatóként is fel lehet venni gyakorlati kurzusként. Tipikusan azért az MSc-s diákok műfaja, hogy részt vesznek olyan K+F-programban, amit egy ipari vállalat hoz be az egyetemre, és az elért eredmények beépülnek a cég termékeibe. Ez a közös gondolkodás motivációt ad mindenkinek.

Milyen fejlesztések voltak a közelmúltban a karon?

A gépészképzésünkben laboratóriumokat hoztunk létre, az informatikai kutatásokhoz további számítási kapacitásokat építettünk ki, amiből persze sosem elég. Emellett a digitális tananyagok fejlesztésében is nagyon sokat léptünk előre. A multimédiás tartalmakkal megtámogatott tananyag fejlesztése kiemelt fontosságú a karon. Módszertanilag ezek a dolgok fontosak. A humán erőforrásban azonban nagyon lassan tudunk bővülni. Komolyan dolgozunk azon, hogy külföldről Magyarországra csábítsunk kutatókat, posztdoktorokat vagy akár már befutott kutatókat is, mert megugrott a hallgatóink száma, ami elsősorban a külföldiek növekedésének köszönhető. Most a tanulóink majdnem harmadát külföldiek adják, ami szerintem nagyon izgalmas, és hihetetlen szinergiákat teremt hallgatók és hallgatók, kultúrák és kultúrák találkozásánál. Szeptemberben indul az adattudomány mesterképzésünk, és dolgozunk a mesterséges intelligencia mesterképzés elindításán. Itt az egész ország összefogott, a kezdeményezésünkre megalakult egy kis közösség, az összes informatikával foglalkozó képzőhely beleadja az emberi erőforrást abba, hogy ezt kidolgozzuk.

A teljes interjút elolvashatod az UNIside oldalán, ide kattintva.

Kozsik Tamás

• Az ELTE Informatikai Karának dékánja, a Kvantuminformatika Nemzeti Labor kutatója.
• Programtervező matematikusként végzett az ELTE Természettudományi Karán 1994-ben, majd 2006-ban szerzett doktori címet informatikai tudományokból az ELTE-n.
• 1996 óta oktat és kutat programozási nyelvek, szoftvertechnológia, konkurens-párhuzamos elosztott programozás témakörökben.
• A Biztonságkritikus nemzeti szolgáltatások és ipari infrastruktúrák védelme kiberbiztonsági, technológiai és szabályozási eszközökkel című tématerületi kiválósági projekt szakmai vezetője. A Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium vezető kutatója, az ELTE Informatikai karon a kutatócsoportja által fejlesztett, szabadon hozzáférhető Piquasso kvantumszámítógép-szimulátor hatékonyságát tekintve a világ legjobbjai közé tartozik.
• Korábban a 3in: Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések projekt szakmai vezetője, valamint az Eötvös Collegium Informatikai Műhelyének vezetője volt.
• Az Országos Tudományos Diákköri Tanács Informatikatudományi Szakmai Bizottságának elnöke.