A mikro-, kis- és középvállalkozások nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a hazai gazdasági életben, ezért kiemelten fontos, hogy tisztában legyünk a működésükhöz köthető motivációkkal, üzleti lehetőségekkel vagy éppen az új vállalkozások alapításával kapcsolatos ambíciókkal. A fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzésében szerepet kap az attitűdjeik vizsgálata is, hogy a jövőjükben az ez irányú gondolkozást elősegíthessük.
Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es, nyári kiadványában jelent meg.
A ma működő magyarországi vállalkozások jelentős része a rendszerváltoztatással egy időben, az 1990-es évek elején alakult. Az akkor harmincas-negyvenes éveiket taposó tulajdonosok, akikhez erősen kötődnek a cégeik, ezekben az években érik el a nyugdíjas kort, így a generációváltás igénye egyszerre jelentkezik a kkv-szektor jelentős részénél. Ma Magyarországon minden harmadik társas vállalkozást és közel minden negyedik munkavállalót érint a nemzedékváltás kérdése. Ezért kiemelten fontos, hogy megértsük a fiatalok motivációit is, hiszen ezek ismeretében sokkal könnyebben tudjuk ösztönözni a vállalkozóvá válásukat és eredményessé tenni a generációváltást. Az aktuális gazdasági trendek vizsgálata alapján egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a jelenlegi iskolások és egyetemisták leendő munkahelyi lehetőségei számottevően különbözni fognak a korábbi nemzedékekétől. Meglátásunk szerint a jövőben egyre fontosabb lesz a munkaerőpiacon az
- alkalmazkodóképesség,
- az önálló munkavégzésre való képesség,
- a vállalkozói szemlélet.
Nem csoda tehát, hogy mindezek miatt – akár önálló elhatározásból, akár kényszerűségből – sok fiatal terelődik a vállalkozói lét irányába.
A fiatalok vállalkozóvá válásával foglalkozó kutatások rávilágítanak arra is, hogy a családi vállalkozói háttér erős motivációt jelenthet a fiatalok számára, azonban az efféle háttér nélküliek is képesek érvényesülni, amennyiben kellő mértékű az inspirációjuk és kitartásuk. A Globális Vállalkozói Monitor (Global Entrepreneurship Monitor – GEM) nemzetközi projekt legfrissebb, 2023-as adatai rávilágítanak arra, hogy nem csupán a családi háttér jelenthet motivációt ezen vállalkozók számára, hanem a társadalmi elismertség is. A fiatalok 50,8 százaléka szerint egy új vállalkozás indítását a többség kívánatos karrierlehetőségnek tartja. Sőt, 54 százalékuk úgy gondolja, hogy jelentős státusz és tisztelet övezi azokat, akik sikeresen indítanak új vállalkozást.
(Makronóm Intézet, adatok forrása: GEM 2023)
Ahhoz, hogy a fiatalok már iskoláskorban elsajátítsák a vállalkozói léthez szükséges legalapvetőbb kompetenciákat, a családon és a szűkebb értelmében vett iskolai közegen kívül egyéb szereplők is hozzájárulhatnak. Itthon a Tanítsunk Magyarországért program keretében a részt vevő mentorok és önkéntes oktatók közvetlenül dolgoznak együtt a diákokkal, akik így személyre szabott támogatást és inspirációt nyújthatnak a tanulóknak ahhoz, hogy a felnőtt életük során önállóan is sikeresen helytálljanak a munka világában.
Motivációs szempontok a vállalkozás indítására
Látható tehát, hogy a családi és társadalmi motiváció fontos tényező lehet, de vajon mi ösztönözhet még egy fiatalt arra, hogy vállalkozást alapítson? A GEM kutatása szerint a hazai válaszadók 84,2 százaléka jelölte meg egyértelműen a vagyonszerzést és a magas jövedelmet mint a vállalkozásalapítás egyik fő inspirációját. Ezek mellett fontos szempont, hogy „valami lényegeset vigyenek véghez” egy új cég megalapítása során, valamint meghatározó a családi hagyományok folytatása is.
(Makronóm Intézet, adatok forrása: GEM 2023)
A függetlenség utáni vágy, az önmegvalósítás, a kihívások keresése és a tapasztalatszerzés lehetősége szintén komoly szerepet játszhat egy vállalkozás elindításában, míg a munka és magánélet egyensúlyának megteremtése, a közösség jólétéhez való hozzájárulás inkább mérsékelten fontos a fiatalok számára.
A vállalkozásindítást befolyásoló tényezők
A kutatások továbbá arra jutottak, hogy az érintettek szerint a kitartás, a szorgalom, a kreativitás és a magabiztosság az a tulajdonság, amely a leginkább elősegítette a vállalkozóvá válásukat, míg a lustaság, a bizonytalanság, a tapasztalatlanság és a szükséges ismeretek hiánya jelenti a legnagyobb akadályt.
Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy vizsgálatok eredményei alapján nincs egyetlen olyan visszatartó tényező sem, amit a fiatal vállalkozók áthidalhatatlan akadálynak tartanának. A kezdőtőke, az üzleti ismeretek vagy a gyakorlati tapasztalat hiánya persze mindig okozhat nehézségeket, azonban egy támogató intézményrendszer sokat enyhíthet ezeken a problémákon.
Az egészséges vállalkozói szellem a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét egyik legfontosabb előmozdítója, éppen ezért az Európai Unió és a magyar állam is nagy hangsúlyt fektet ennek fejlesztésére. Az utóbbi években jó néhány olyan projekt megvalósítására került sor, amely vállalkozni kívánó fiatalok számára nyújtott komoly segítséget. Ezek közül is kiemelkedő a „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása” című felhívás, amelynek célja az ország kevésbé fejlett régióiban új egyéni vagy mikrovállalkozások elindításának támogatása volt. A felhívás során 18–30 év köztiek kaptak segítséget, többek között készségfejlesztés és vissza nem térítendő források útján. Jelenleg a „Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás munkaerőpiaci program” felhívására lehet itthon jelentkezni, ami szintén képzési és anyagi támogatást biztosít a vállalkozni vágyóknak, immár életkori feltételek nélkül.
Végezetül érdemes szót ejteni a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség által működtetett „Evolúció – Megújuló Vállalkozások Programról”, amelynek célja, hogy átfogó megoldásokat biztosítson a generációváltással és a válságokkal küzdő vállalkozások részére. E segítségnyújtás magában foglalja a jogi és üzleti támogatási szolgáltatások piacának fejlesztését, a kis- és középvállalkozásokat támogató szakemberek (például ügyvédek és könyvelők) képzését, valamint a vállalkozásokat szakértői tanácsokkal is ellátja a nemzedékváltásra való felkészülés érdekében.
A szerző Purczeld Eszter, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
A publikáció alapját a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda által koordinált Global Entrepreneurship Monitor kutatás magyar adatai képezik, amelyeket a Budapesti Gazdasági Egyetem mint a konzorcium magyar partnere bocsátott rendelkezésre egyedi engedély alapján.
